Nemcsak korrupcióellenes munkacsoportot indít a kormány, hanem külön hatóságot is

A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő.

A kormány határozata az EU-s források lebonyolítását érintő „jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság” felállításáról döntött. Ez egyfajta engedménynek tekinthető az EU felé, a kormány egyebek mellett ettől az intézkedéstől reméli, hogy elhárulnak az akadályok a visszatartott több ezermilliárd forintnyi EU-s pénz elől.

Az új korrupcióellenes hatóság azokban az esetekben avatkozhat be, amelyekben a hatáskörrel rendelkező más hatóságok „nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”

A hatóságot november 21. előtt létre akarja hozni a kormány. Emellett kötelezettséget vállalnak egy új Korrupcióellenes Munkacsoport december 1-jéig történő létrehozására is. Ebben „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt”, és a működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.

Majdnem tíz évvel ezelőtt létezett már egy korrupcióellenes munkacsoport Magyarországon, amiből 2013-ban azért léptek ki a civil szervezetek (például a Transparency International), mert az információs szabadságról szóló törvény módosítása után úgy látták, hogy „a kormány vezetői részéről nincs valódi szándék a korrupció visszaszorítására”.

Csökkenteni szeretnék az egyajánlatos közbeszerzések számát

Megjelent továbbá egy olyan határozat is a hétfői közlönyben, amely a közbeszerzések átláthatóságát növelné. A „kormány elkötelezett az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának,
gazdaságosságának növelése, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és a verseny szintjének növelése, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése iránt”.

Ezért előírja a területfejlesztési miniszter, azaz Navracsics Tibor számára, hogy hozzon létre egy, a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert; és meg kell vizsgálnia az egyajánlatos
közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, „beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket.”

A határozat azt is tartalmazza, hogy Navracsicsnak gondoskodnia kell arról, hogy a teljesítménymérési keretrendszer működtetésében közre kell működniük a hazai közbeszerzések területén tevékenykedő, független, nem kormányzati
szervezeteknek és közbeszerzési szakértőknek is.