Megszavazták a vagyonnyilatkozati rendszer teljes átalakítását

2022. július 19. – 12:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Folytatódik a törvénygyár a parlamentben. 135 igennel és 45 nemmel kedd délelőtt elfogadták az országgyűlési törvény módosítását.

A törvénycsomag legfontosabb pontja, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert, és a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről.

Az eddigiekhez képest újdonság lesz, hogy be kell számolniuk a képviselői megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, valamint azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, továbbá az olyan gazdasági társaságokban meglévő érdekeltségeikről, amelyek szerintük befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

Nem kell ugyanakkor beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk.

Így a jövőben nem fogjuk tudni nyomon követni Lázár János földvásárlásait, Rogán Antal folyamatosan terebélyesedő megtakarításait, vagy hogy Szijjártó Péter visszafizeti-e valaha a szüleitől kapott kölcsönt. De azt sem fogjuk megtudni, hogy Orbán Viktornak sikerül-e félretennie a nemrég megszavazott fizetésemelés után, családtagjai vagyoni helyzetét pedig még a mentelmi bizottság tagjai sem ismerhetik meg. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a képviselők hozzátartozóinak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

Abban viszont továbbra sem lesz változás, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás kitöltését lényegében nem fogják büntetni.

A képviselőknek augusztus 5-ig kell az új rendnek megfelelően leadni a vagyonnyilatkozatot. Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke a parlamenti vitában arról beszélt: egyszerűbb lesz az eljárás, mint amit megszokhattak, bizonyos fogalmak azonban gondot okozhatnak a képviselőknek az első kitöltés során. „Azt gondolom, hogy egy nyilatkozat után belerázódunk, és ezt az új rendet az eddigi megszokott jó színvonalon a képviselőink tartani fogják” – fogalmazott a Fidesz képviselője a parlamenti vitában, aki főként az uniós vagyonnyilatkozati rendszerrel szembeni fenntartásairól beszélt.

Áprilisban még a kormánypárti sajtóban a korrupció melegágyának nevezték Brüsszelt az európai uniós vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai miatt. Alig három hónappal később azonban az uniós integrációra és a Brüsszelből diktált magas jogállami feltételekre hivatkozva mégis megszavazták a javaslatot.

A képviselőknek és minisztereknek mostantól nem kell minden évben beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselők a mandátum felvételekor, azaz négy év alatt összesen egy alkalommal nyilatkoznak. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak.

Bár a képviselők különösebb következmények nélkül eddig is azt írhattak be, amit csak akartak, nemegyszer fordult elő olyan, hogy a sajtó rajtakapta őket, ha kihagytak valamit, vagy tévesen töltötték ki a dokumentumot. Ennek a kockázata a módosítás után szinte a nullával lesz egyenlő. Minderről itt írtunk bővebben.

Pénzelvonások és lex Hadházy

Ugyanebben a törvényben jelentős pénzeket vonnak el a parlamenti frakcióktól, hogy ezt a pénzt aztán betegyék a rezsivédelmi alapba. Az elfogadott jogszabály szerint összesen 3 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a jövőben az ellenzéki pártok, és 2 milliárd forinttal csökkentették a a kormánypártok állami támogatását.

Ezenfelül létszámleépítésekre is kényszerítik az ellenzéki pártokat, a jövőben kevesebb alkalmazott bérét fizeti majd az Országgyűlési Hivatal. A javaslatról korábban itt írtunk bővebben.

Tovább korlátozzák továbbá azoknak a megválasztott képviselőknek a jogait, akik nem tették le az esküt a parlamentben. A módosítás egyedül Hadházy Ákost érinti, aki nem ment be az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésére, azóta pedig Kövér László házelnök nem tűzte napirendre az eskütételét.

Amíg ez nem történik meg, az eddigi szabályozás szerint nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint nem alakíthat frakciót, és nem kap fizetést sem.

A módosítás ezt azzal egészítette ki, hogy az eskü letételéig nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől és minősített adatokhoz sem férhet hozzá Hadházy Ákos. A független képviselő szerint gyakorlati jelentősége a módosításnak nincs, viszont jól jelzi, hogy a Fideszt mennyire zavarta, hogy ő nem vett részt a parlament alakuló ülésén. A javaslatról és Hadházy reakciójáról itt írtunk részletesebben.

Módosították továbbá a házszabályt is, amely ezentúl lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást, azaz a képviselő számára lehetővé válik a közös jelöltség keretein belül a szabad frakcióválasztás. A következő parlamenti választás után minimum öt képviselő alakíthat frakciót, és ha például kilépés miatt öt alá csökken a létszám, megszűnik a frakció. A korábbi szabályozás szerint három fő volt a minimális frakciólétszám.

Kövess minket Facebookon is!