Rogán Antalnak többször is magyarázkodnia kellett a vagyonnyilatkozata miatt, most átírják a törvényt

Áprilisban még a korrupció melegágyának nevezték Brüsszelt a kormánypárti sajtóban az európai uniós vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai miatt. Alig három hónappal később az uniós integrációra és a Brüsszelből diktált magas jogállami feltételekre hivatkozva már a Fidesz–KDNP is átvenné az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Bár az erről szóló törvénymódosítási javaslat parlamenti vitájában az előterjesztő, Hargitai János nem győzte sorolni az uniós szabályokkal szembeni fenntartásait, heteken belül megszavazhatja a fideszes többség a módosítást.

„Ez egy visszalépés lesz az eddigi, korántsem rózsás állapothoz képest, mert egy sor dologról nem kell nyilatkozatot tenniük a képviselőknek” – mondta a javaslatról Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a Telexnek.

Az országgyűlési képviselőknek a jövőben nem kell beszámolniuk az ingatlanjaikról, autóikról és egyéb ingóságaikról, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem.

Bár gyakorlatilag eddig is azt írhattak be a képviselők és miniszterek, amit csak akartak, a független sajtó és az átláthatóságért küzdő civil szervezetek mostantól még egy fokkal nehezebben fogják tudni követni képviselőink vagyonosodását.

Miközben Brüsszelre mutogatnak, a képviselők egy jó része valószínűleg nem bánja, hogy mostantól nem kell a tévesen vagy hiányosan kitöltött vagyonnyilatkozata, egy-egy nagyobb értékű vásárlás miatt magyarázkodnia. A megfelelő jogi szabályozás hiánya miatt eddig sem volt következménye, ha valaki kifelejtett egy luxusvillát, egy jachtos nyaralást vagy egy milliárdos céget a bevallásából, de pár kellemetlen percet talán okozhatott az elmúlt években Rogán Antalnak vagy Varga Mihálynak, amikor az ingatlanvásárlásaikról cikkeztek.

Rogán Antal élete még az eddigieknél is titkosabb lesz

Nyolc településen összesen 1022 hektárnyi földet tervezett megvenni családjával Rogán Barbara Északkelet-Magyarországon – alig pár héttel azelőtt, hogy hozzáment volna az egyik legbefolyásosabb miniszterhez. Tavaly januárban Rogán Antal vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy teljes titokban harmadszorra is megházasodott.

Rogán Barbara korábbi családnevére (Obrusánszki) keresve a Google az első találatok között dobta ki a nagy értékű földvásárlásról szóló adásvételi szerződést, amelyről a média egy nappal a vagyonnyilatkozatok közzététele után beszámolt. A mintegy 1022 hektáros borsodi földek összértékre meghaladta az 1,6 milliárd forintot, és az összeg túlnyomó részét Rogán Barbaráék a szerződés szerint hitelből kívánták fedezni. A hitelt a Budapest Bank biztosította volna, amely a szerződés idején állami kontroll alatt állt, és vezérigazgató-helyettese nem más volt akkor, mint Rogán régi bizalmasa, egykori V. kerületi alpolgármester, Puskás András.

„Az egész földvásárlási ügyet hazugságokon alapuló gyűlöletkampányra használta fel a baloldali sajtó”

– majdnem két héttel az ügy kirobbanása után reagált a hírekre a kabinetminiszter a Magyar Nemzetben. Rogán állította, felesége nem kapott hitelt állami banktól, és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Később lapunk interjúkérelmét is azzal hárította el, hogy addig nem áll rendelkezésünkre, amíg a nyilvánvaló hazugságért nem kérünk bocsánatot felesége családjától.

A vásárlás végül valóban meghiúsult, hivatalosan azért, mert a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal megtagadta az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását. Igaz, csak azután utasíthatták el, hogy a független sajtó a tardonai önkormányzat oldalán közzétett dokumentum alapján megírta a földvásárlás részleteit.

A jövőben a képviselőknek és minisztereknek már nem kell beírniuk a vagyonnyilatkozatba a velük egy háztartásban élő házastársak és gyermekek nevét.

Sőt, a családtagoknak már vagyonnyilatkozatot sem kell tenniük, bár azok eddig sem voltak nyilvánosak.

2016-ban az azóta már bezárt Népszabadság derítette ki, hogy Rogán Antal nemcsak a politikában futott be nagy pályát a Fidelitastól a kormányig, hanem feltalálásra is jutott ideje. Két társával egy elektronikus aláíró és archiváló rendszert dolgoztak ki, a találmány hasznosítása először Rogán 2017-es vagyonnyilatkozatában jelent meg: akkor 25 millió forintot kapott ezen a címen.

Azóta évről évre jelentős bevételt jelent a miniszternek: 2018-ban már 42 milliót, 2019-ben 197 milliót, 2020-ban 157,8 milliót, tavaly pedig 408 milliót hozott neki a szabadalmi jog. A vagyonnyilatkozat és a céges beszámolók alapján tudta a 444 megírni, hogy

a Mobilsign Kft. öt évvel a találmány megvásárlása után az éves teljes bevétele 57 százalékát fizette ki Rogánnak, a harmadfeltalálónak.

A jövőben minden bizonnyal nem fogjuk tudni nyomon követni, mennyit fial a kabinetminiszter találmánya. Ha fel is tünteti a találmányhasznosítási díjat abban a rubrikában, ahol a képviselőknek az összeférhetetlenség alá nem eső alkalmankénti díjazással járó tevékenységeikről kell számot adniuk, pontos összeget nem kell beírnia.

Mint ahogy azt sem fogjuk megtudni a jövőben, hogy mekkora megtakarításai és tartozásai vannak Rogánnak. Idén januárban 616 millió forintja volt takarékbetétben, és közben 17,9 millió forinttal tartozott egy meg nem nevezett magánszemélynek.

De az sem lesz benne a kabinetminiszter vagyonnyilatkozatában, ha új lakást vagy házat vesznek feleségével, vagy esetleg eladja szakonyfalui földjeit. Pár évvel ezelőtt még többször is módosította Rogán a vagyonnyilatkozatát, miután politikai ellenfelei és a sajtó kiszúrta, hogy hibás adatokat tüntetett fel 2014 januárjában.

Először azért írta át a bevallást márciusban a Fidesz akkori frakcióvezetője, mert eredetileg a Pasa parki lakásnál 50 százalékos tulajdoni hányadot tüntetett fel, miközben az ingatlannyilvántartás szerint a lakás száz százalékban az ő tulajdona. Rogán azt a magyarázatot fűzte a módosításhoz, hogy a lakást „házastársi közös vagyonnak” tekinti, és valójában felerészben az akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília tulajdona.

Tíz nappal később aztán újra átírta a vagyonnyilatkozatát, miután kiderült, hogy 36 négyzetméterrel nőtt a lakása, és téves adat szerepelt a januárban leadott bevallásban. Elfelejtette feltüntetni, hogy a 149 négyzetméteres lakáshoz hozzáépítettek egy télikertet, és így a lakás mérete már 185 négyzetméter, de felbukkant egy addig nem jelzett teremgarázs is a frissített vagyonnyilatkozatban.

Jutányos áron bérelt villát Varga Gyenesdiáson, idén már meg is veszi

Rogán Pasa parki szomszédjának, Varga Mihálynak is több kellemetlenséget okozott már a most eltörölni kívánt vagyonnyilatkozati rendszer.

A pénzügyminiszter évekig csak egy 137 négyzetméteres lakást írt csak az ingatlanaihoz, 2014-ben azonban kiderült, hogy teremgarázs és tárolóhelyiség is tartozik hozzá (+41 négyzetméter). A 444 érdeklődésére Varga nem válaszolt, ám még aznap frissítette a vagyonnyilatkozatát.

Egy évvel később ismét a sajtó érdeklődése után írta át a pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozatát. Az Átlátszó arról kérdezte, hogy miből tudta megvenni a Pasa parki lakást 2009-ben, miután a vagyonnyilatkozatait alaposan átnézve az látszott, hogy mindössze tizenkilencmilliót költhetett a lakásvásárlásra, plusz azt, amit a 2009-es képviselői javadalmazásából félre tudott tenni. Varga azt válaszolta, hogy feleségével nem volt elegendő pénzük az ingatlanvásárláshoz, ezért két forrásból egészítették azt ki: hitelből, és szüleik kölcsönöztek. A pénzügyi konstrukciót azonban nem jól tüntette fel a vagyonnyilatkozatban, ezért utólag pontosított.

Idén a méretes, 204 négyzetméteres, medencés gyenesdiási nyaralója miatt kellett magyarázkodnia a pénzügyminiszternek, amit vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérelt a családjával. Az Átlátszó februárban kiderítette, hogy hol található az ingatlan, és azt is feltárták, hogy a ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban.

A lap a tulajdonos cég éves beszámolójából arra következtetett, hogy a balatoni ingatlan értéke 169 millió forint lehet, és a cég bevételeinek áttekintése után arra jutottak, hogy Varga mindössze kb. havi 100 ezer forint bérleti díjat fizethet a luxusingatlanért, ami elképesztően alacsony a környék áraihoz képest.

A cikk után Varga Mihály egy Facebook-posztban álhírezett egy jót, de posztjából csak annyi konkrétum derült ki, hogy a házat nem 100, hanem havi 150 ezerért bérli, ami szerinte „megfelel a környék piaci árainak”.

Ezt cáfolta az Átlátszó, amely a miniszter által megadott ár triplájáért sem nagyon talált hasonló méretű és felszereltségű házat a településen vagy a környéken.

Varga idén júniusi vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy megveszi a medencés házat. Hogy mindez miként érinti a pénztárcáját, és mekkora hitelt vesz fel a vásárláshoz, már nem fogjuk megtudni, ugyanis a leendő vagyonnyilatkozati rendszerben a képviselőknek nem kell feltüntetniük a tartozásaikat és megtakarításaikat sem.

A fideszes Bánki Erik a 133 négyzetméteres római-parti lakását hagyta ki éveken át a vagyonnyilatkozatából. Amikor a kifelejtett ingatlanjáról érdeklődött a Direkt36, azt mondta: szándékosan nem tüntette azt fel, mert nem személyesen ő, hanem cégei birtokolják.

„A cégtulajdon és a magántulajdon két különböző dolog. Ha egy cég tulajdonában van egy ingatlan, akkor a cég tulajdonában van, és nem a magánszemély tulajdonában”

– fogalmazott a fideszes képviselő, aki a parlament gazdasági bizottságának az elnöke. Ugyanezen az alapon nem írta be nyilatkozataiba a romániai cégein keresztül szerzett több mint 100 hektárnyi földjét és ezeknek a cégeknek a több százmilliós köztartozásait sem.

Az elmúlt években többször is kiderült, hogy a fideszes képviselő nem minden cégét írja be a vagyonnyilatkozatába. Idén kettőt hagyott ki, ám pár órával azután, hogy ezt megírta az Mfor.hu, Bánki úgy reagált, hogy a Bogádagro Kft. esetében valóban tévedés történt, és megígérte: a nyilatkozatot haladéktalanul korrigálja az Országgyűlés mentelmi bizottságánál. A másik szóba került céget azonban továbbra sem látja indokoltnak feltüntetni a vagyonnyilatkozatban, mert az Ormánsági Öntöző Kft.-ben állítása szerint nincs magánérdekeltsége, a tulajdonosa egy cég. Azt azonban tette hozzá Bánki, hogy tulajdonos cég, a BA-Agrár Kft. már 50 százalékban az övé.

A fideszes politikus is sóhajthat egy nagyot, ha megszavazza az Országgyűlés a mostani javaslatot, mert a jövőben az üzletrészről, részvényekről egyáltalán nem kell nyilatkozniuk a képviselőknek. A tervezett szabályok szerint a képviselőnek csak olyan „érdekeltséget” kell feltüntetnie, ami a képviselő saját megítélése szerint befolyást gyakorolhat a munkájára, vagy a cégben meghatározó befolyást eredményez, azaz lényegében egyedül tudja a céget irányítani – írja a K-Monitor.

Farkas Sándor másfél milliárd forintot felejtett ki, Tasó László feljelentette az újságírót

„Ha most beírok 300 millióval többet, mi van akkor? Semmi” – mondta a fideszes Farkas Sándor a Direkt36-nak, miután feltárták, hogy egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban. Az államtitkár résztulajdonában lévő cég 2012 és 2016 között összesen több mint 2,5 milliárd mezőgazdasági támogatást kapott.

Ebből azonban csak 925,5 milliót tüntetett fel, a pénz többi része sehol sem jelent meg a vagyonnyilatkozataiban.

Farkas azzal magyarázta a 1,5 milliárdos különbséget, hogy minden évben csak az arra az évre megítélt támogatásból már megkapott pénzeket vallotta be, a később kifizetetteket nem. Az Agrárminisztérium államtitkárának reakciója remekül mutatja, hogy a képviselők egy része hogyan gondolkodik a vagyonnyilatkozatokról.

A fideszes képviselő a céges érdekeltségeit is kihagyta a Direkt36 cikke szerint: állítása szerint „tévedésből” maradt ki a Fábiáni Lovas-túrizmus Kft. (a cég hivatalos nevében hosszú ú-val írják a turizmust) és a Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft. „Én komolyan mondom, hogy az életemet tettem volna rá, hogy nekem ott nincs részem” – mondta az utóbbiról. Később ellenőrizte, és kiderült, hogy 16 éve a feleségével együtt beléptek a cégbe, de azóta nincs kapcsolata vele, és a részesedése is elenyésző, jóval kevesebb, mint egy százalék.

Szintén a Direkt36 derítette ki a fideszes Tasó Lászlóról, hogy évekig értékes földeket és az utánuk járó támogatásokat felejtett ki a vagyonnyilatkozatából. A lap kérdéseit egy idő után már nem válaszolta meg az államtitkár, és

a megkeresést fizetett provokációnak minősítette.

A cikk megjelenése után Tasó közleményt adott ki, amelyben valótlannak nevezte a lap állításait, azt szerinte lejárató szándékkal írták, meghamisítva a valóságot. Zaklatás miatt feljelentést is tett a Direkt36 újságírója ellen, pár héttel később azonban mégis javította és kiegészítette a 2006 és 2014 közötti vagyonnyilatkozatait.

Ha az Országgyűlés megszavazza Kocsis Máté és Simicskó István két hete benyújtott törvénymódosítási javaslatát ebben a formában, a képviselőknek augusztus 5-ig kell az új rendnek megfelelően vagyonnyilatkozatot tenniük. Hargitai János szerint egyszerűbb lesz az eljárás, mint amit megszokhattak, bizonyos fogalmak azonban gondot okozhatnak a képviselőknek az első kitöltés során.

„Azt gondolom, hogy egy nyilatkozat után belerázódunk, és ezt az új rendet az eddigi megszokott jó színvonalon a képviselőink tartani fogják”

– összegzett a Fidesz képviselője a parlamenti vitában.

A módosítás elfogadása után megszűnhet az év eleji „vagyonnyilatkozatok éjszakája” (eddig mindig február 1-jén 0 órakor töltötték fel a dokumentumokat a parlament honlapjára), ugyanis a képviselőknek és minisztereknek a jövőben nem kell minden évben beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselők a mandátum felvételekor, azaz négy év alatt összesen egy alkalommal nyilatkoznak – írja a K-Monitor. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak.

Mivel azonban az új vagyonnyilatkozati rendszerben még inkább csökken a lebukás esélye, nem valószínű, hogy sorban állnak majd a bizottság ajtajánál.