Szabad átjárást biztosíthatnak a közös listán induló pártok frakciói között

2022. június 22. – 19:52

frissítve

Szabad átjárást biztosíthatnak a közös listán induló pártok frakciói között
Gyurcsány Ferenc és Oláh Lajos az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A DK és az MSZP országgyűlési képviselői hátat fordítva tiltakoztak 2019 decemberében az ellen, hogy a Fidesz az ellenzék bevonása nélkül módosította a házszabályt. Az akkori javaslat többek között arról szólt, hogy a függetlenként megválasztott vagy függetlenné váló képviselők a későbbiekben se csatlakozhassanak frakcióhoz.

Ha kilépett egy képviselő a frakciójából, a korábbi szabály szerint hat hónap után beléphetett egy másik frakcióba. Két és fél éve – az országgyűlési választásra készülődve – megszüntették ennek a lehetőségét. Az indoklás szerint ki akarták zárni annak a lehetőségét, hogy képviselők egy csoportja a többletjogosítványok megszerzése miatt alakíthasson frakciót valós politikai támogatottság nélkül.

Ezért is volt fontos szempont a pártszövetségben induló hat ellenzéki pártnak a közös lista kialakításánál, hogy már az Országgyűlés májusi alakuló ülésén mindegyikük tudjon frakciót alakítani minimum öt képviselővel. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis utólag már nem ülhet át egy képviselő a másik frakcióba, mint tette Mellár Tamás 2018-ban, amikor függetlenként csatlakozott a Párbeszéd frakciójához, hogy az ne szűnjön meg Bősz Anett kilépése után.

A választás után most ismét hozzányúlnának a házszabályhoz a kormánypártok. Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kedd este nyújtott be egy határozati javaslatot, amelyben megkönnyítenék az átjárást a frakciók között.

A módosítással az áprilisi választáson közös országos listát állító és mandátumot szerző pártok képviselői bármely, a közös országos listán szereplő frakcióhoz csatlakozhatnak, ha a csatlakozást a képviselőcsoport elfogadja.

A házszabály jelenlegi formájában a javaslat szerint nem minden esetben tükrözi azt a választói akaratot, amin a képviselőcsoporthoz tartozó képviselők legitimációja nyugszik. „A demokratikus legitimáció alapját ugyanis nem az a frakció képezi, ahova a képviselő tartozik, hanem a pártlistára, közös pártlistára, illetve egyéni választókerületben párt jelöltjére vagy közös jelöltre leadott szavazat.”

A jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a választói akarat érvényesülését – áll a javaslatban -, hiszen a választópolgár azért szavaz egy adott listára vagy jelöltre, hogy a listán szereplő pártnak, vagy közös lista esetén a pártoknak együttesen adjon felhatalmazást bejutni az Országgyűlésbe.

Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, szabad lesz az átjárás a Fidesz és a KDNP frakciója, valamint a hat, közös listát állító ellenzéki párt frakciói (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) között.

Az előzményeket ismerve valószínűleg az MSZP-nél örülhetnek a legkevésbé a javaslatnak. A Fővárosi Közgyűlésben 2020 elején két volt szocialista polgármestert, Szaniszló Sándort és Kiss Lászlót átcsábítottak a DK-frakcióba, de nemrég az MSZP volt elnöke, Molnár Gyula is belépett a DK-ba.

A kormánypártoknak célja alighanem az lehet a módosítással, hogy az ellenzéki pártok közti esetleges konfliktusokat elősegítse, mert ettől kezdve csak egymás kárára tudnak erősödni a frakciók a parlamenti ciklus közben.

A módosítás nem érinti Mi Hazánk Mozgalom képviselőit. Ha ki is lépnek a frakcióból, nem csatlakozhatnak másik frakcióhoz, mint ahogy a Jobbik-frakció képviselői sem mehetnek át a Mi Hazánk frakciójába.

Hogy hány képviselőből áll egy frakció, az az állami támogatások miatt sem mindegy. Márpedig a jövőben minden forintra szüksége lesz az ellenzéki pártok frakcióinak, miután Kocsis Máté és Simicskó István egy másik – szintén kedd este benyújtott – javaslattal jelentősen megvágná az állami forrásaikat. Minderről itt írtunk bővebben.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom