Nyilvános Orbán Viktor utolsó vagyonnyilatkozata

Távozása után utoljára kellett vagyonnyilatkozatot tennie Orbán Viktornak. A volt miniszterelnök május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésének napján töltötte ki a nyilatkozatot, amely alapján nem készült fel a nyugdíjas évekre. Mindössze 9,127 millió forintot tudott félretenni 36 évnyi képviselői és összesen 20 évnyi miniszterelnöki munka után, és május elején nem volt más bevételi forrása.

A február 1-jén közzétett vagyonnyilatkozatában a feleségével közös bankszámláján csak 5,065 millió forintnyi megtakarítás volt. Ezt májusig 4 millióval sikerült felduzzasztania a bruttó 7,58 millió forintos fizetése mellett. Két ingatlan tulajdonosa: a 2013-ban vásárolt 63 négyzetméteres felcsúti házé és a 2002-ben vett, 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) házé, ez utóbbin a feleségével osztoznak.

Az utolsó vagyonnyilatkozata szerint május 9-én még fizetés nélkül látta el a Fidesz elnöki posztját. Könnyen lehet persze, hogy ez azóta változott. A törvény szerint járó végkielégítésének nyoma sincs a dokumentumban. Az Országgyűlésből távozó képviselőként a jogszabály szerint háromhavi búcsúpénzre lenne jogosult, ami az ő esetében bruttó 6,37 millió forint. Távozó miniszterelnökként pedig a hathavi fizetését, bruttó 32,4 millió forintot vehetne fel.

Mindezek alapján 36 évnyi aktív politika után bruttó 38 801 013 forintból kezdhetne új életet, csakhogy Magyar Péter május közepén közölte, a volt miniszterekhez hasonlóan Orbán sem fogja megkapni a végkielégítést „hazánk kifosztásáért”. A Fidesz elnöke erre bejelentette, hogy a törvény szerint neki járó pénzt a kárpátaljai Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak adományozza. Magyar dicséretesnek nevezte a felajánlást, és azt kérte a leköszönt miniszterelnöktől, hogy adja meg a kedvezményezett szervezet számlaszámát, és közvetlenül oda fogják utalni a pénzt, nehogy eltűnjön valahol útközben.

A jelenlegi jogszabály alapján azonban Orbán további állami juttatásokra is jogosult volt miniszterelnökként: 16 évig jár neki egy hivatali autó sofőrrel, és 8 évig egy iroda kétfős titkársággal. A hivatali autó jól is jön neki, a vagyonnyilatkozata szerint ugyanis nincs semmilyen jármű a nevén.

A nyilvános vagyonnyilatkozatai alapján az elmúlt 16 évben alig tudott valamit félretenni Orbán, volt olyan év, hogy egyetlen forint megtakarítást se írt be. 2010-ben, a miniszterelnöki beiktatása utáni első nyilatkozata szerint 517 ezer forintnyi megtakarítása volt a feleségével közös számlán. Már megvolt a Cinege utcai ház, amely 20 milliós hitelét még tíz évig törlesztették. Az akkori vagyonnyilatkozatban szerepelt öt, 2006-ban vásárolt felcsúti telek is, amelyeket Orbán 50 évre ingyenes használatba adott az általa alapított Felcsúti Utánpótlásért Alapítványnak, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fenntartójának. Ezeket aztán 2016-ban ingyenesen odajándékozta az alapítványnak, amely kuratóriumi elnöke a gyerekkori jó barátja, Mészáros Lőrinc.

A 2010-es hatalomra kerülés előtt havi bruttó 402 ezer forintot kapott Orbán pártelnöki tiszteletdíjként a Fidesztől. Ezt a fizetést aztán határozatlan időre felfüggesztették, a májusi vagyonnyilatkozata szerint idén tavasszal is díjazás nélkül látta el ezt a feladatot. A miniszterelnök vagyonnyilatkozataiban időről időre feltűntek könyvkiadásból származó bevételek is: 2010-ben a Helikon Kiadótól 6,3 millió forintot kapott az Rengéshullámok című könyvéért, majd öt évvel később 5,5 millió forintot hozott a konyhára a Kairosz Kiadónál megjelent Út a győzelembe, 2023-ban pedig havi bruttó 200 és 500 ezer forint közti honorárium járt neki a beszédeiből kiadott Másként című könyvért.

Hatvanpusztát hiába keresné bárki Orbán vagyonnyilatkozataiban, a birtok tulajdonosa hivatalosan az édesapja, Orbán Győző. A leköszönő miniszterelnök az elmúlt években többször is azt állította, hogy neki az ég világon semmi köze Hatvanpusztához, és az valójában egy félig kész gazdasági üzem. Amikor megkérdeztük, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytatnak ott, azt javasolta: forduljunk a tulajdonoshoz.

„Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek”

– jelentette ki Orbán 2016-ban a parlamentben, amikor először kezdték támadni a környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával.

Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sok mindent tudunk meg, ha a tényleges vagyoni helyzetére vagyunk kíváncsiak. Magyar Péter 2024 végén felszólította a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt Orbán megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

„A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált akkor Orbán Magyar felvetésére. Abban igaza volt, hogy a jogszabály szerint a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, ám azok nem nyilvánosak.

Az új kormány a tervek szerint kedden nyújtja be az Országgyűlésnek az uniós pénzek hazahozatalához szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amely jelentősen szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat is. A jövőben részletesebb és alaposabb vagyonnyilatkozatot kell tennie minden közéleti szereplőnek, és ezeket a megerősített Integritás Hatóság (IH) fogja ellenőrizni. Az IH hozzá fog férni minden olyan adatbázishoz – például gépjármű-, hajó-, bűnügyi nyilvántartás stb. –, ahol meg lehet győződni az adatok valóságtartalmáról. Ha a vagyonnyilatkozat-tevő kifelejtett valamit, lesz lehetőség hiánypótlásra, de utána a hatóság a megfelelő szervek segítségével elindíthatja azt a folyamatot, aminek a végén megfoszthatják az érintetteket tisztségüktől. A törvénycsomagnak a része lesz a Btk. szigorítása is: ha egy közéleti szereplő kihagy lényeges információt a vagyonnyilatkozatából, akár két év börtönbüntetést is kaphat.

Magyar Péter azt is ígérte, hogy a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget kiterjesztik a pártelnökökre is, így könnyen lehet, hogy Orbán a jövőben sem ússza meg ezt a hálátlan feladatot, ha a Fidesz szombati tisztújító kongresszusán bizalmat kap a folytatásra.