Izzottak a parlamenti szavazógépek, több tucat javaslatról döntöttek az év utolsó ülésnapján

Az egyik legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó törvényjavaslat az egészségügy átalakításáról szól. 2023 januárjától átalakul az ügyeleti ellátás, később pedig a háziorvosi praxisokat is átrendezik majd. De változik a feladatmegosztás a kórházak között, a krónikus betegek kezelése pedig átkerül a szociális szférába. A parlamenti vita egész éjszaka – több mint 17 órán át – tartott, a szavazást azonban gyorsan lezavarták. Az elfogadott törvényről itt írtunk részletesebben.

Megszavazták a felsőoktatási követelmények átalakításáról szóló törvényt is. A jövőben nem lesz előírás a nyelvvizsga az egyetemeken, és saját hatáskörben dönthetnek a felvételi követelményekről. Könnyebb lesz bejutni a doktori képzésre is: nyelvvizsga helyett csak „nyelvismeretet” várnak el. Azt, hogy a módosítás a szakmai szervezet szerint miért nem helyes, és milyen további módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat, ebben a cikkünkben szedtük össze.

Január 1-től duplájára emelkedik az „apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki a férfiak. Igaz, a módosítás értelmében a második öt napra már csak a távolléti díj negyven százalékát kaphatják meg. A most elfogadott javaslattal tovább gyengítették a munkavállalók jogait, egyszerűbb lesz például elküldeni a „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” dolgozókat. További részletek a cikkünkben.

Az Országgyűlés a Fidesz javaslatára politikai nyilatkozatban utasította vissza a német és a holland parlament nyomásgyakorlását. A két ország törvényhozása arra szólította fel a kormányát, hogy csak akkor járuljon hozzá a magyaroknak járó visszatartott európai források felszabadításához, ha a magyar kormány „ellenőrizhető és visszafordíthatatlan lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és a csalások megelőzése érdekében”. A megszavazott politikai nyilatkozat szerint zsarolásról van szó, a német és a holland parlament bele akar szólni a magyar emberek életébe. A javaslatról és az ellenzéki reakciókról itt írtunk bővebben.

A magyar kultúra napja és a közmédia finanszírozása

Elfogadta az Országgyűlés a közmédia jövő évi költségvetését. Az MTVA 127,57 milliárdból gazdálkodhat 2023-ban, ami 3,5 milliárd forinttal kevesebb, mint amit idénre terveztek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 58,6 milliárd forinttal, a Médiatanács pedig 621 millióval tervez jövőre.

Hoppál Péter kulturális államtitkár javaslatára a magyar kultúra napjának nyilvánította a parlament január 22-ét. 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén. Az elfogadott javaslat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza, hogy a magyar kultúra napján olyan kulturális rendezvények legyenek, „amelyek megjelenítik Magyarország gazdag kulturális életét, a magyar kultúra megtartó erejét, valamint előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését”. Hoppál szerint a parlament „a hazai kulturális élet régi adósságát törleszti a hivatalos állami emléknappá nyilvánítással”.

Új ügynökséget szavaztak meg a stadionok kezelésére. Az év végén megszűnik az eddigi egyetlen állami sportlétesítmény-üzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv, a Nemzeti Sportközpontok (NSK), és január 1-től a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (NSÜ) veszi át a helyét. Több mint 140 létesítmény kerül át az NSÜ-höz, amely közfeladatként látja el a sportingatlanok üzemeltetését és működtetését, illetve az ingatlan hasznosításával kapcsolatos egyéb feladatokat. Az új ügynökségről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Harmadszor kellett idén módosítani a vagyonnyilatkozati rendszert

Újításokat fogadtak el a magyar börtönökre vonatkozóan is: jön az arcfelismerő és a drónos megfigyelés. A frissen elfogadott törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy magyar börtönökben is alkalmazzanak arcképfelismerő rendszereket vagy akár drónokat megfigyelési célból. A jövőben az eddigi havi legfeljebb 24 óra helyett 32 óra fizetetlen munkát követelhetnek a fogvatartottaktól, és az elítéltek írásbeli nyilatkozattal lemondhatnak a büntetés-végrehajtási intézet által nyújtott étkezésről vagy élelmiszerről. Az új börtönszabályokról bővebben itt írtunk.

Idén harmadszorra is módosította a parlament a vagyonnyilatkozati rendszert az Európai Bizottság kérésére. A jövőben nem kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban azt az ingatlant, amit a kitöltő, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ, és az Integritás Hatóság is ellenőrizheti a dokumentumokat.

Az egyházi törvény módosítása után ingyenesen és adómentesen egyházi tulajdonba kerülhetnek azok az ingatlanok (templomok, kápolnák), amelyeket hitéleti, szakrális célokra építettek és arra is használnak.

Ismét Papcsák Ferencet választották az MNB felügyelőbizottsági elnökének

Az év utolsó ülésnapján megválasztotta az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát. Az MSZP Andor Lászlót, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd Róna Pétert, a Momentum Varga Csabát, a Mi Hazánk pedig Varga Istvánt javasolta a testületbe.

Kövér László házelnök azonban nem fogadta meg a tanácsukat, és másként döntött. A javaslatára ismét Papcsák Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselőt, elszámoltatásért felelős kormánybiztost és zuglói polgármestert választották a felügyelőbizottság elnökének, és továbbra is Madarász László, Szényei Gábor András, illetve Nyikos László volt jobbikos képviselő lesz a bizottság tagja. Mandátumuk Matolcsy György jegybankelnök megbízatásának időtartamára, 2025-ig szól.