Átalakul az ügyeleti ellátás, átrendezik a háziorvosi praxisokat – elfogadták az egészségügyet átalakító törvényt

A parlament szerda délután 136 igen és 56 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az egészségügyi átalakításáról szóló törvényt. A törvénymódosító csomagot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be novemberben, amely régóta jelentkező problémákat akar megoldani, de a szakmai szervezetek szerint csak újabbakat fog előidézni, és a meglévő bajokat is mélyíti.

Változik a feladatmegosztás a kórházak között, átalakul az ügyeleti ellátás

A módosítás több ponton is hozzányúlt a jelenlegi ellátórendszerhez, különösen a sürgősségi ellátás részéhez. 2023. január 1-jétől átalakulnak az orvosi ügyeletek, központosítják azokat. A jövőben este 10 óra után – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet. A fogorvosi ügyelet marad kizárólag önkormányzati kézben, illetve Budapesten a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet is. Ez gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy a háziorvosokat délután négytől, egészen este tízig a járási szakrendelőkben fogják felváltva beosztani ügyelni. Az ő munkájukat az OMSZ (ha kell, a helyszínre viszik az orvost) és a kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik majd. Hétvégén és munkaszüneti napokon szintén felváltva, 8–14 óra között ügyelnek majd a háziorvosok.

Az egyik legfontosabb része a most elfogadott módosításnak, hogy az tisztázza a kórházak feladatmegosztását. A jövőben a tartós sürgősségi ellátást a megyei kórházak látják majd el, a városi kórházaknak a befogadást kell teljesíteni 0-24 órában. A magyar egészségügyben van, ahol már alkalmazzák ezt a gyakorlatot. A feladatmegosztás átcsoportosításokat is igényel. Az állami kórházakban a jövőben csak munkavállalóként vagy önkéntesként lehet majd egészségügyi tevékenységet végezni. Központosítják a kórházi laborvizsgálatokat is, amiket jelenleg sok esetben magáncégek végeznek. A jövőben a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. felel majd ennek kezeléséért.

Háziorvosi praxisok átrendezése és béremelés

Béremelést kapnak az ápolók: a most elfogadott módosítás szerint az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékkal, a diplomás ápolóknak átlagosan 55 százalékkal emelik a bérét. De bevezetnek egy teljesítménytől függő bérezést az ápolók és az orvosok esetében: a munkáltató teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkenthet, vagy 40 százalékkal emelhet a béren.

Hosszabb távon, de elkezdik a háziorvosi praxisok átrendezését is: 2028. január 1-jéig megszüntetnék az 1200 fő alatti háziorvosi praxisokat, az új körzethatárok kijelölésének joga az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő) kerül, és az Okfő veszi át az önkormányzatoktól a praxisjogok kezelését is. Szintén a módosítás része, hogy a krónikus betegek ápolását áthelyezik a szociális szférába. Olyan betegekről van szó, akiknek állapota nem igényel állandó orvosi felügyeletet, de tartós ápolásra szorulnak. A módosítás szerint ezzel a kórházakat akarják tehermentesíteni. Az ilyen betegeket a jövőben létrejövő szakápolási központokban helyeznék el, ahol lehetőség lenne egy segítő személy (hozzátartozó vagy más) folyamatos jelenlétére.

A kormány szerint mindenkinek jobb lesz, az ellenzék szerint betegellenes a javaslat

A most elfogadott, az egészségügyet komplex módon átalakító törvény a Belügyminisztérium és a kormány álláspontja szerint korszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd az ellátási rendszert. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a legtöbbet kritizált ügyeleti átalakítást már kipróbálták Hajdú-Bihar megyében és ott jól működött. A miniszter szerint a most elfogadott módosítások drágábbak lesznek a kormánynak, de megéri, mert hatékonyabbá válik az ellátás. „Életszerű szabályokról van szó, amitől végül mindenkinek jobb lesz” – tette hozzá.

Az ellenzék szerint a javaslat a jelenlegi formájában „betegellenes, dolgozóellenes és szakdolgozó-ellenes”, szerintük „a betegjogok, az alapjogok rég le vannak húzva a vécén”. A törvénymódosítás vitáján az ellenzéki képviselők obstrukciót is végrehajtottak: 17 órán keresztül vitáztak egészségügy átalakításáról. A DK-s Komáromi Zoltán azt mondta, hogy egy „féktelen, kontroll nélküli központosításba” kezd a kormány, a változásokra ráadásul a betegeket sem készítették fel. Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője szerint kényszerintézkedésekkel akarja orvosolni a kormány az egészségügyben elkövetett hibáit. A momentumos Sebők Éva a javaslatról azt mondta, „felelőtlen vezetéssel családokat zilálnak szét, és dolgozókkal bánnak úgy, ahogy 2022 Európájában egy munkáltató sem bánhatna a dolgozóival.

A Magyar Orvosi Kamara szerint erőltetett ütemű az átalakítás. Ezért egy korábbi állásfoglalásukban nem javasolták a tervezet beterjesztését, mivel akár arra is ösztönözheti az orvosok egy részét, hogy elhagyják az állami ellátást. Át is alakították volna a javaslatot – ügyeleti rendszer OMSZ-hez kerülésére vonatkozó részt például visszavonták volna. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) is úgy látja, hogy a javaslat „példa nélküli módon csorbítja az ágazati munkavállalók érdekeit és veszélyezteti a biztonságos betegellátást”. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár november 10-én egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával. A szakmai szervezeteknek ezután 5 napjuk volt a véleményezésre.

A most elfogadott átalakításról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, az egész éjjel zajló vitával pedig ebben a cikkünkben foglalkoztunk.