Megduplázták az apanapok számát, de tovább gyengítették a munkavállalók jogait

Január 1-től duplájára emelkedik az „apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki a férfiak. Igaz, a módosítás értelmében a második öt napra már csak a távolléti díj negyven százalékát kaphatják meg.

Az Országgyűlés szerda délután elfogadta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvénycsomagot. 136 képviselő szavazott igennel, 27 nemmel, és 30-an tartózkodtak.

Azért kellett ismét hozzányúlni a Munka törvénykönyvéhez, mert a jelenlegi változat helyenként nem felel meg uniós irányelveknek. A határidő augusztusban lejárt, de csak novemberben nyújtotta be a kormány nevében Semjén Zsolt a javaslatot. A késlekedés a kisebbik baj, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a valódi probléma az, hogy

a javaslat fontos pontokon még tovább gyengíti a munkavállalók jogait a foglalkoztatókkal szemben.

A MASZSZ nyolc pontban fogalmazott meg éles kritikát a javaslatról.

Bár az azóta megszüntetett Technológiai és Ipari Minisztérium azt emelte ki a benyújtás után, hogy duplájára nő az apanapok száma, azt nem tették hozzá, hogy a tíz nap a minimum, amit az uniós irányelv alapján teljesíteni kellett Magyarországnak.

Az EU szándéka szerint ennek fizetett szabadságnak kell lennie, amelyre a távolléti díj legalább hetven százaléka jár a dolgozónak. A magyar verzió szerint az első öt napban a távolléti díj száz százalékát kapják meg a munkavállalók, a második öt napban viszont már csak negyven százalék jár.

A MASZSZ szerint nehéz mást látni emögé, mint hogy a kormány nem akarja, hogy az apaszabadság második felét is kivegye az apák nagy része, ez a megoldás ugyanis ellenérdekeltté teszi őket ebben. A szakszervezet javaslata szerint szerint az apasági szabadságnak legalább tizenöt, ikrek esetén pedig húsz munkanaposnak kellene lennie, és teljes idejére járnia kéne a távolléti díj száz százalékának.

A most elfogadott módosítás bevezeti a „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” fogalmát, és ezekre az esetekre

megkönnyíti a munkaadóknak az érintett munkavállaló elküldését.

Ez leginkább a fizikai dolgozókat érintheti hátrányosan, náluk fordulhat elő gyakrabban, hogy tartós egészségkárosodás miatt nem képesek korábbi pozíciójukban dolgozni. A módosítás után a munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan személy úgy maradhat a cégnél, hogy nem keresnek neki másik munkakört, de nem is rúgják ki, hanem egyszerűen nem dolgozik és így nem jár neki munkabér. Ebben az esetben nyilván inkább magától felmond majd a munkavállaló, ez pedig a cégnek kedvez, hiszen nem kell elbocsátania, és megspórolja a végkielégítést.

Az eddigi szabályozás szerint a dolgozók évi hét szabadnapot akkor vehetnek ki, amikor szeretnének, a többiről pedig a munkaadó dönthet. A módosítóban viszont elrejtettek egy olyan pontot, ami alapján a munkáltató

„kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” megtagadhatja még ennek a hét napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.

Az uniós irányelv azt is előírta Magyarországnak, hogy vezessük be a gyerekesek számára a gyerek nyolc éves koráig járó, évi négy hónapos szabadságot. Ennek nem kell fizetett szabadságnak lennie, de opcionálisan mindkét szülő számára lehetővé kellene tenni a kivételét. A megszavazott javaslatban viszont 4 hónap (több mint 60 munkanap) helyett csak 44 nap szerepel.

A javaslat további részleteit korábban itt elemeztük részletesebben.