Jöhet az arcfelismerő és a drónos megfigyelés a magyar börtönökbe

Egy törvénymódosítási javaslat megteremtené a lehetőséget arra, hogy magyar börtönökben is alkalmazzanak arcképfelismerő rendszereket vagy akár drónokat is megfigyelési célból. És ha az Országgyűlés elfogadja a most benyújtott módosítókat, más, komolyabb változások is életbe léphetnek a büntetésvégrehajtási intézményekben.

Egy frissen benyújtott kormánypárti törvényjavaslat módosítana egyes büntetőjogi tárgyú törvényeken és ehhez kapcsolódóan néhány másik jogszabályon is. Az egyik módosítás lehetőséget teremtene arra, hogy arcképfelismerő szoftverek alkalmazásával azonosítsák büntetésvégrehajtási intézetekben tartózkodókat. Az indoklásban kitérnek arra, hogy „az automatikus, folyamatos, azonnali személyazonosítás a bv. intézet területén tartózkodó személyek életének, testi épségének megóvása, valamint a bv. intézet biztonságának fenntartása, illetve a biztonsági tevékenység hatékonyságának növelése céljából szükséges.”

Azt is hozzáteszik, hogy az arcképfelismerő rendszer útján történő automatikus személyazonosítás elősegíti a fogvatartottak mozgásának és tevékenységének ellenőrzését, a börtönökben (fogházakban, fegyházakban stb.) megvalósuló jogsértések elkövetőjének azonosítását, és a bekövetkezett „rendkívüli események” hatékonyabb felszámolását. Az arcképfelismerő rendszer „gyorsabb és hatékonyabb” intézkedést tesz lehetővé, így pedig „komoly segítséget jelent a biztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzésében, illetve elhárításában”.

Mehetnek a drónok a börtönök fölé

A törvénymódosítás lehetőséget biztosítana „a pilóta nélküli állami légijárművek alkalmazására” is. Ezek „kiválóan alkalmasak arra, hogy elektronikus megfigyelési eszközök felhelyezésével támogassák az őrzés hatékonyságát, támogatva ezzel a bv. intézetek biztonsági rendszerét a szökés megakadályozása vagy rendkívüli esemény felszámolása esetére.”

Több ingyenmunka jöhet

A javaslat szerint az eddigi havi legfeljebb 24 óra helyett 32 óra fizetetlen munkát követelhetnek a fogvatartottaktól, mert „a fogvatartotti létszám növekedéséből eredő többletfeladatok szükségessé teszik a díjazás nélküli munkavégzés egy hónapra eső időtartamának a növelését. (…) A tisztántartást, a karbantartást és az ellátást szolgáló munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a harminckét órát nem haladhatja meg. A bv. orvos a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.”

Fellépnének az ételpazarlás ellen

Változás lehet abban is, hogy az elítéltek írásbeli nyilatkozattal lemondhatnak a büntetés-végrehajtási intézet által nyújtott étkezésről vagy élelmiszerről. Ezt azért vezetnék be, mert „mind mennyiségében, mind értékében magas az az élelmiszer, amit az elítéltek nem fogyasztanak el, így kidobásra kerül”.

A jelenlegi szabályozástól eltérően a továbbiakban a bv. intézetek előzetesen felmérnék a fogvatartottak étkezési igényeit, és a „létszám helyett az igénylések számának megfelelő mennyiségű ételt” készítenének, így is csökkentve a fogva tartás költségeit az egyébként kárba vesző ételmennyiség csökkenésével.