Éjfélkor kiderül, sikerült-e félretennie Orbán Viktornak
2023. január 31. – 05:00
Pár óra múlva megtudhatjuk, miként érintette a magas infláció a kormánytagok, országgyűlési képviselők, közjogi méltóságok pénztárcáját. Vajon sikerült-e tavaly félretennie Orbán Viktornak, és mennyit hozott Rogán Antal találmánya? Tavaly háromszor kellett nyilatkozniuk a képviselőknek a vagyoni helyzetükről, és az uniós tárgyalások alatt háromszor írta át a szabályokat az Országgyűlés. Éjfélkor debütál a legújabb verzió, amelybe már nem kell beírni a lakhelyet, és a jövedelmeknél sem kell pontos összeget feltüntetni.
Kedden éjfél után pár perccel teszik közzé az Országgyűlés oldalán a képviselők vagyonnyilatkozatait. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (ajánlásaik itt olvashatók). A képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából.
A dokumentumokat nem ellenőrzi az adóhatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.
Amiben Brüsszelt követte a kormány
Nyáron azonban úgy tűnt, még az eddigieknél is kevesebbet tudhatunk meg a jövőben politikusaink anyagi helyzetéről. A Fidesz javaslatára – az uniós integrációra és a Brüsszelből diktált, magas jogállami feltételekre hivatkozva – júniusban megszavazta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely alapján Magyarország is átvette az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. „Sikerült megtalálni azt a keveset, ami rosszabb az EU-ban, és azt átvesszük” – nyilatkozta akkor a javaslatról a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
Az új szabályozás szerint a
a képviselőknek nem kellett számot adniuk az ingatlanjaikról, ingóságaikról, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem.
Az addigi rendszerhez képest újdonság volt viszont, hogy nyilatkozniuk kellett a képviselői megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, valamint azokról a munkáikról is, amelyekből adóköteles jövedelmük származik. Nem kellett azonban pontos összeget beírni, úgynevezett sávos rendszer alapján lehetett megadni a bevételeket. Továbbá azokat a gazdasági érdekeltségeiket is fel kellett tüntetni, amelyek szerintük befolyást gyakorolhatnak a politikai tevékenységükre.
A módosítás értelmében mentesültek a kötelezettség alól a politikusok rokonai, és a képviselőknek, kormánytagoknak sem kellett minden évben vagyonnyilatkozatot tenniük, csak az esetleges változásokat voltak kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak.
Az új rendszer augusztus elején debütált, és mint az várható volt, a dokumentumokból az égvilágon semmi nem derült ki. A miniszterelnök majdhogynem teljesen üres nyilatkozatot adott le, Kósa Lajoson pedig az új, jóval egyszerűbb űrlap is kifogott elsőre.
Ősszel újra átírták a szabályokat
Úgy tűnik, az Európai Bizottságnak sem tetszett a módosítás. A kormány ősszel már az uniós megegyezésre hivatkozva nyúlt hozzá ismét a vagyonnyilatkozati rendszerhez. Az új – októberben megszavazott – javaslatban jócskán kiterjesztették a kötelezett közszereplők körét (teljes lista itt), és lényegében visszaállították a korábbi magyar szabályozást, pár ponton vegyítve a nyári verzióval.
Ismét évente kell vagyonnyilatkozatot leadni, újra be kell számolniuk a képviselőknek az ingatlanjaikról, nagy értékű ingóságaikról, jövedelmeikről, megtakarításukról és tartozásaikról is, mint ahogy a családtagjaik sem ússzák meg a vagyonnyilatkozat-tételt (bár továbbra sem nyilvános az ő nyilatkozatuk).
A korábbiakhoz képest azonban újdonság, hogy a képviselőknek már nem kell beírniuk azt az ingatlant, melyben ők és családtagjaik laknak, és a jövedelmeknél is maradt a sávos rendszer.
A K-Monitor elemzése szerint az őszi törvényjavaslat visszatáncolt a nyáron elfogadott, lazább szabályoktól. „Továbbra sem biztosított azonban a vagyonnyilatkozatok átfogó ellenőrzése, a visszatartó szankciók alkalmazása” – írták. Az újonnan felállított Integritás Hatóság kapott egy bizonytalan tartalmú felhatalmazást arra, hogy ellenőrizze a nyilvános vagyonnyilatkozatokat, de tényleges jogköre az ősszel elfogadott törvény alapján nem volt.
Többek közt ezt pótolták egy újabb, decemberben megszavazott módosítással. Az Integritási Hatóság március 31-től ellenőrizheti a politikusok vagyonnyilatkozatait, és vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást kezdeményezhet, ha azt indokoltnak látja. Az eljárást azonban már – mint eddig is – a parlament mentelmi bizottsága folytatja le, így érdemi változás az esetleges szankcionálás terén sem várható.
A képviselőknek, kormánytagoknak és közjogi méltóságoknak január 31-ig a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük a vagyonnyilatkozatukat.
Éjféltől a Telexen is megmutatjuk, hogyan alakult a magyar politikusok anyagi helyzete 2022-ben.