Egyhangúlag elfogadták a 3600 milliárd forintot érő magyar helyreállítási tervet a tagállami miniszterek

„Az imént megkapta Magyarország uniós újjáépítési terve az uniós pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyását” – írta pénteken Magyar Péter miniszterelnök Facebookon, erről a miniszterek Tanácsa is közleményt adott ki.

Magyar szerint „ezzel a végső akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől. Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk.”

Kármán András pénzügyminiszter az ülésre érkezve hangsúlyozta: a pénzből fontos célokat tudnak finanszírozni, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitikai elképzeléseikkel. Ilyen a digitális és zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a lakhatás támogatása, a kis- és középvállalkozások támogatása.

Ahogy a tervről szóló bővebb cikkünkben is írtuk, a dokumentum azt részletezi, mire és milyen feltételekkel költené el a kormány a Magyarországnak összesen tízmilliárd eurót (mostani árfolyamon közel 3600 milliárd forintot) érő helyreállítási alapból a pénzt.

Ebből a mostanra 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitelből álló forrásból eddig Magyarország csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget látott. Azt is vissza kellene fizetni, a maradék pedig elveszne, ha a kormányzat az augusztus végi határidőre:

• nem teljesíti az előző kormány által vállalt 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt, „szupermérföldkövet” (erről egy jókora salátatörvénnyel gondoskodik);
• mellette több mint száz reformot és előfinanszírozandó fejlesztést, azaz sima „mérföldkövet” is le kell tudnia, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez. Ezeket az Európai Bizottsággal egyeztetve bevállalt, tagállami kormányok által jóváhagyott reformokat és fejlesztéseket kell tagállamonként egy-egy helyreállítási tervbe beírni.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, akárki is nyerte volna az áprilisi választást, óriási rohamra volt szüksége, hogy tartani tudja a határidőt, mert – a részben teljesítetlen jogállamisági előfeltételek mellett – az előző kormány annyira lassan haladt a reformokkal és fejlesztésekkel. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter nemrég arról beszélt, hogy csak az eredeti összeg nagyjából negyedének megfelelő részt tudták megtartani a régi tervből.

A pénteki tanácsi közlemény megerősítette: a jogállamisági, korrupcióellenes „szupermérföldkövek elérésének késedelme azt jelentette, hogy a terv már nem volt elérhető az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedések, a geopolitikai körülmények váratlan változásai, az előre nem látható végrehajtási kihívások, az időbeli korlátok vagy ütemezési nyomás okozta késedelmek, valamint egyéb fejlemények miatt”.

A lemaradás miatt tavaly már az Orbán-kormány is nyilvánosságra hozott egy módosítási javaslatot, de azt soha nem adta be. (A Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés.)

A közeli határidő miatt az új kormánynak különféle trükköket kellett bevetnie, hogy a feltételek augusztus végi határideje ellenére pénzt tudjon menteni. Például más uniós forrásból fizetett beruházásokat írt át a helyreállítási alaphoz, vagy külön projektcégbe, az emiatt átalakításra szoruló Magyar Fejlesztési Bankba csatornáz át pénzt, hogy gyakorlatilag később is el tudja költeni.

A helyreállítási alapra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni, és év végéig adhatnak belőle pénzt.

Nem léptették feljebb a 2024-ben indult túlzottdeficit-eljárást

A pénzügyminiszterek az országspecifikus ajánlásokat is elfogadták az ülésen, ezekről bővebben a bizottsági javaslatnál írtunk.

A Tanács tudomásul vette, hogy Magyarország továbbra is gazdasági egyensúlytalanságokat tapasztal, de ezek nem olyan túlzottak, mint Romániában.

Az ülésen döntöttek a túlzott költségvetési hiány miatti eljárásokról is. 2024-ben, az eljárások visszahozásakor többek között az Orbán-kormány ellen is indult ilyen eljárás, és az már tavaly látszott, hogy az bevállalt kiigazítási pályáról idén lesiklik a büdzsé. Egyelőre – az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően – nem léptették feljebb a magyar eljárást, csak Bulgária ellen nyitottak újat. Az eljárásból akár pénzbüntetés is lehet.

Az Orbán-kormány által beadott és jóváhagyatott terv szerint idén kellene a szabályos szint alá szorítani a hiányt, ami a bruttó nemzeti össztermék (GDP) három százaléka lenne, ehhez hozzájön egy legfeljebb másfél százalékos ideiglenes mentesség a védelmi kiadásokra.

Ehhez képest Kármán András az ülésre érkezve arra emlékeztetett az Euronews kérdésére:

„ha nem lett volna kormányváltás, akkor azt lehet mondani, hogy 8,3 százalék költségvetési hiánnyal lehetne számolni” idén.

Ezen például a befagyasztott uniós támogatások feloldása és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok visszavétele is segít. (Utóbbi az egyik jogállamisági szupermérföldkő a helyreállítási alaphoz.) Augusztus végére beterjesztik a költségvetést, ebben lesznek benne részletesen az intézkedések, közölte.