Saját földmegfigyelési műhold-konstellációja lesz Magyarországnak

HUSAT néven saját műholdprogram lesz Magyarországon: egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc, alacsony föld körüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, pályára állítani és üzemeltetni a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. Ez a legnagyobb, magánkezdeményezésben és -finanszírozásban megvalósuló műholdprogram Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is, mondta Sárhegyi István, a cég vezérigazgatója.

A tervek szerint a 4iG nemsokára megépülő martonvásári létesítményében nagyjából mindent tudnak majd, ami egy műhold tervezéséhez, összeszereléséhez kell,
valamint a csoporton belül kiépülnek a műholdak működtetéséhez és az adatok elemzéséhez szükséges kompetenciák. „A cél az, hogy a tervezés fázisától kezdve a gyártáson és az integráción a tesztelésig, majd pedig az üzemeltetésen át egészen az adatfeldolgozásig és annak értékesítéséig mindent lefedjünk, egy dolgot kivéve, a felbocsátást. Ezen kívül viszont teljesen vertikálisan integrált űripari szereplők leszünk” – mondta Sárhegyi. A 4iG ezzel teljes körű földmegfigyelési és műholdas kommunikációs szolgáltatóvá akar válni.

A holding vezérigazgatója szerint a védelmi iparban vannak állami entitások, nagyvállalatok, nemzetközi vegyes vállalkozások és kkv-k, a magyar űriparban viszont még ennyi sincs, ezért van szükség egy olyan magáncégre, mint a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. Sárhegyi szerint a magyar űrkutatás erős, vannak jó kutatóintézeteink, egyetemeink több évtizedes know-how-val és eredményekkel, de űripara eddig Magyarországnak nem nagyon volt.

„Azt látjuk, hogy a magyar piacon van helye egy nagyvállalatnak. Ha megnézzük a nemzetközi űr- és védelmi ipari szektorokat, az állam és a kkv-k mellett mindenhol megjelennek a nagyvállalatok is. Erre példa Izraelben az Elbit, Franciaországban az Airbus, Németországban a Rheinmetall” – mondta Sárhegyi. A Rheinmetall egyébként 2021-ben közös leányvállalatot hozott létre a 4iG-vel. „Ezeknek és nekünk is az a célunk, hogy kihasználjuk a nagyvállalati gravitációs erőt, nagy projekteket tudjunk bevonzani ezeken a területeken és ezen keresztül növelni a magyar ökoszisztémát. Nekünk elemi érdekünk együttműködni a kkv-kkal, a kutatóintézetekkel és az egyetemi szférával.”

A 4iG januárban jegyeztette be az űripari cégét, a tulajdonos Jászai Gellért pedig már 2021-ben belengette, hogy „az űriparnak és a kapcsolódó védelmi területeknek” is fontos szereplői szeretnének lenni. A holding célja, hogy globális piacra lépjen az űriparban, a dróngyártásban, a drónvédelemben és a védelmi ipari, digitalizációs szolgáltatásokban. Ahogy azt a drónvédelemmel foglalkozó cikkünkben megírtuk, a 4iG 2023 nyarán saját fejlesztésű, 65 kilogramm tömegű, 500 kilométer per óra legnagyobb sebességre képes sugárhajtású dróntípust mutatott be, valamint tagja annak a konzorciumnak is, amely az ilyen típusú légi járművek felderítésére szolgáló szenzorrendszer fejlesztésével foglalkozik.

A 4iG űr- és védelmi ipari portfóliójának része a Rotors and Cams Zrt., a RAC Antidrone Zrt., a Hungaro DigiTel Kft., a Spacecom Ltd., a CarpathiaSat Zrt., valamint a REMRED Zrt. A 4iG üzleti-kereskedelmi tevékenységét és infrastruktúra üzletágát tavaly novemberben választották ketté. Arról, hogy hogyan lett a 4iG az Orbán-rendszer csúcsvállalata, a Direkt36 korábbi cikkében olvashatnak részletesen.

Egy HUSAR-vágással az űrbe

A 4iG műholdprogramjának keretein belül elkészül 6 HUEOP és 2 HUSAR (igen, huszár) műhold, előbbi elektrooptikai kamerákkal fényképeket készít nagyon nagy felbontásban, utóbbi pedig radartechnológiát használ, ami nagyon leegyszerűsítve annyiban különbözik a HUEOP-tól, hogy átlát a felhőkön is. Ezeken kívül 2028 év végéig a tervek szerint a pályásgeostacionárius pályára egy saját kommunikációs műhold is az űrbe kerül. Ez lesz a HUGEO, ami állami szervezeteknek és piaci szereplőknek is szolgáltat majd kommunikációs kapacitást, ezt viszont nem a 4iG űr- és védelmi üzletága, hanem egy nemzetközi rendszerintegrátor készíti majd el. „Természetesen nagyon fontos, hogy ha zajlik egy ilyen beszerzés, ne csak egy eszközt kapjunk, hanem tudást is, tehát a technológiatranszfer is a csomag része” – mondta Sárhegyi. Azt is hozzátette, hogy a felbocsátási árak csökkenésével nem kell nagy műholdakat tervezni, most az a trend, hogy kisebb, rövidebb élettartamú eszközből több kerül fel a föld körüli pályára.

Ezenkívül a 4iG részben a már meglévő infrastruktúra felhasználásával a létező egy mellé egy másik földi állomást is tervez a Hungaro DigiTel Kft.-vel, amiben 2021 nyarán 75 százalékos többségi tulajdont szerzett. Cél még az is, hogy az adatfeldolgozást is a holdingon belül tartsák.

„Gyakorlatilag a 0-ás szinttől, tehát a teljesen nyers adattól kezdve a 4-es szintig, vagyis akár a mesterséges intelligenciával feldolgozott földmegfigyelési adatok feldolgozásáig és értékesítéséig bezárólag mindenre képesek leszünk – mondta Sárhegyi. – A geoadatok, vagyis a HULEO műholdtól származó adatok civil és védelmi felhasználásúak lesznek. A védelmi célokat nyilván nem kell nagyon magyarázni, civil tekintetben pedig például az erdőtüzek és árvizek előrejelzésére, agráriumi, építészeti, urbanisztikai felhasználásra is alkalmasak lesznek az adatok. Mi elsősorban szolgáltatók leszünk.” Azt is hozzátette, hogy mindezt hosszú távú szolgáltatási szerződésekből és piaci finanszírozásból akarják megoldani. Ez annak fényében érdekes, hogy a 4iG-nek jelenleg veszteséges a működése, a cég adózott eredménye 2023-ban mínusz 6,4 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi mínusz 11,7 milliárd után.

A martonvásári műholdgyárban maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdakat lehet majd gyártani. A négyezer négyzetméteres létesítményben ezerötszáz négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre. A műholdgyártással foglalkozó REMRED Zrt. csillebérci telephelyén most megnézhettük a rázógépet, a vákuumkamrát és kívülről a tisztateret is, ezekben jelenleg is folynak tesztek, de ha már nem a részegységeket, hanem nagyobb eszközöket kell ellenőrizni, az jellemzően külföldön történik. Rázógépre azért van szükség, hogy az eszközöket tesztelni lehessen a felbocsátás során őket érő erőkre, a vákuumkamrára pedig azért, hogy az űrbeli viszonyokat, többek között a nagy hőmérséklet-különbségeket szimulálhassák. A REMRED Zrt.-ben egyébként 45 százalékos részesedése van a 4iG-nak.

A műholdgyárban lesznek majd akkora eszközök, amik a teljes tesztelést és gyártást lefedik, úgy, hogy mindegyik tisztaszobában lesz, ami azt jelenti, hogy az eszközök nem szennyeződnek az egyik helyről másikra szállítás vagy összeszerelés során sem. A területnek óriási energiaigénye lesz, de a szobákat külön lehet majd szabályozni, így az alacsonyabb tisztasági fokot igénylő feladatokat alacsonyabb energiabefektetéssel is meg lehet oldani. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termovákuum-, klimatikus-, EMC/EMI- és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti majd meg a működését.

A létesítmény tervezése egyébként két évig tartott, most kezdik az alap betonozását, és alapvetően nem külföldi mintára, de külföldi tapasztalatokkal zajlott a dizájn. A tervek szerint kétszáz fő munkavállalóra lesz szükség itt, Sárhelyi azt mondta, egy részüket a már meglévő hazai piacról szerződtetik, őket átképzik például az Európai Űrügynökség (ESA) képzésein, másik részüket a már elindult űrmérnöki mesterképzéseket elvégző hallgatókból, harmadik részüket pedig a külföldön élő, hazacsábított magyar és külföldi kutatókból szedik össze. „Tehát elsősorban azért a külföldi magyar és magyar know-how-ra szeretnénk építeni” – tette hozzá.

A martonvásári telephelyen nemcsak saját műholdak készülnek majd, mivel a 4iG elsősorban űripari szereplő szeretne lenni, a piac felé is nyitja a létesítményt. A REMRED a legnagyobb űrmérnökséggel rendelkező magyar űripari vállalat, amely beszállítója többek között az ESA-nak, a NASA-nak és a Japán Űrügynökségnek (JAXA) is. „A REMRED jelenleg a legnagyobb beszállítója az Európai Űrügynökségnek Magyarországon. Részt vesz például az amerikai holdprogramban, az Artemisben, a Mars Sample Return misszióban is. Nagyon erősen építünk egyrészt az Európai Űrügynökségben megszerzett kapcsolatokra és projektekre. És természetesen, amikor ilyen felskálázott képességeink lesznek, amiket egy ekkora műholdprogramban is tudunk bizonyítani, akkor már más piaci megrendelésekre is nyitottak leszünk. Fontos hozzátenni, hogy EU-, ESA- és NATO-tagállam vagyunk, ezeknek a nemzetközi együttműködéseknek a keretrendszerein belül kell elképzelni a működésünket” – mondta Sárhegyi.

Épülőben a magyar űripar

A Telex kérdésére, hogy a hozzánk hasonló GDP-vel rendelkező európai országok milyen űripari fejlesztésekkel rendelkeznek, Sárhegyi azt mondta: egyre inkább fejlődnek, és nálunk többet fektetnek ebbe a szektorba. „Már mi is zárkózunk fel, de ők is iparilag vezéreltek. A kutatás nagyon fontos, de szerintem most az ipar területén kell nagyobb hangsúlyt helyezni az űrszektorra. A lengyelek és a csehek kezdenek elég erősek lenni, sőt, a lengyelek szintén elkezdtek ilyen műholdprogramokban gondolkodni, együttműködve az állammal. Fontos, hogy ez a szektor azért továbbra is úgy működik, mint a védelmi ipar: az államoknak továbbra is szignifikáns súlyuk van. Fontos különbség a magyar űripari tervekkel szemben, hogy a lengyelek vagy a csehek integrátorok leányvállalatait hívják az országba, például mondjuk az Airbust, ami aztán ott fejleszti a saját képességeit. Mi fordítottunk egy kicsit ezen a logikán, saját magunk fejlesztünk, és utána kezdünk el kapcsolatba kerülni ezekkel a szereplőkkel, így ugyanis más az alkupozíciónk is.”

Korábban az első magyar űrkongresszuson Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára és az űripari szereplők is azt mondták: most vagyunk az űripar fejlődésének egy olyan szakaszában, amin áll vagy bukik minden: aki lemarad, az kimarad, és csak kulloghat a többiek után. „Kitörési pontként gondolkodunk az űriparról, a cél az, hogy a láncba minél jobban betagozódjanak a magyar űripar szereplői” – mondta akkor az államtitkár.

Magyarország 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek, 2021 óta van önálló űrstratégiája. Míg 2024-ben a magyar ESA-hozzájárulás 9 milliárd forint volt, a visszatérülési arány egyelőre elmarad, vagyis nem forog vissza a beölt pénz után annyit a gazdaságba, mint amennyi elveszik belőle. A magyar űrstratégia egyik központi célja az, hogy ezen változtasson. Korábban volt szó arról, hogy a magyar uniós elnökség alatt is kiemelt szerepet fog kapni az űrszektor, egészen pontosan az európai űrtörvény tárgyalása, erről Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos is beszélt korábban – bár egyelőre ennek a nyomát nem igazán látni az elnökségi munkában.