Ma várhatóan elfogadják a magyar kormány 3600 milliárd forintot érő uniós tervét, jelentette be Kármán András

Fontos nap a mai, mert az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei ma tárgyalják és

várhatóan elfogadják a felülvizsgált magyar helyreállítási tervet

– jelentette ki a pénteki ülésre érkezve Kármán András. A magyar pénzügyminiszter Brüsszelben hangsúlyozta: ezt a pénzt közel négy éve fagyasztották be az előző kormány jogállamisági és korrupciós problémái miatt. A választás előtt „megígértük, hogy első dolgunk lesz ezt felszabadítani”, utána rögtön elkezdtek tárgyalni, és május végére politikai megállapodást kötöttek. Minden köztes jóváhagyás után a pénzügyminiszterek ma tudnak erre rábólintani.

Mi ez a terv?

Ahogy a tervről szóló bővebb cikkünkben is írtuk, a dokumentum azt részletezi, mire és milyen feltételekkel költené el a kormány a Magyarországnak összesen tízmilliárd eurót (mostani árfolyamon közel 3600 milliárd forintot) érő helyreállítási alapból a pénzt.

Ebből a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitelből álló forrásból eddig Magyarország csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget látott. Azt is vissza kellene fizetni, a maradék pedig elveszne, ha a kormányzat az augusztus végi határidőre:

• nem teljesíti az előző kormány által vállalt 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt (erről egy jókora salátatörvénnyel gondoskodik);
• mellette több száz reformot és előfinanszírozandó fejlesztést is kell tudnia dolgozni, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez. Ezeket az Európai Bizottsággal egyeztetve bevállalt, tagállami kormányok által jóváhagyott reformokat és fejlesztéseket kell tagállamonként egy-egy helyreállítási tervbe beírni.

Mi van a tervben?

Kármán szerint a pénzből fontos célokat tudnak finanszírozni, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitikai elképzeléseikkel. Ilyen a digitális és zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a lakhatás támogatása, a kis- és középvállalkozások támogatása.

A Népszava kérdésére, hogy mennyire csak a gyorsaság volt a szempont, hogy el tudják költeni határidőre a pénzt, vagy hosszú távú szempontokat is figyelembe vettek, úgy gondolta: hasznos és értelmes célokra tudják felhasználni az összeget. (A tervbe írt fejlesztésekről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)

Miért kellett átírni a tervet?

Kármán az EUrologus kérdésére hangsúlyozta, hogy nagyon szűk a határidő, augusztus végére kell végezni a feltételekkel. Minden héten azzal kezdik a kormányülést, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszámol a legutóbbi lépésekről, átnézik az aktuális határidőket és a benyújtandó jogszabályokat. Közben az államapparátust is újra kellett szervezni, mert a pénz befagyasztásával megszakadt a munka, de mostanra nem lát ebben kockázatot.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, akárki is nyerte volna a választást, óriási rohamra volt szüksége, hogy tartani tudja a határidőt, mert – a részben teljesítetlen jogállamisági előfeltételek mellett – az előző kormány annyira lassan haladt a reformokkal és fejlesztésekkel. Vitézy nemrég arról beszélt, hogy csak az eredeti összeg nagyjából negyedének megfelelő részt tudták megtartani a régi tervből.

Az előző kabinet eleve utolsóként, 2022 végén fogadtatta el az eredeti tervét a helyreállítási alap elköltésére. A vissza nem térítendő rész mellé egy 2023-as módosítással a korábban lesorosozott hitelkeret nagyjából harmadára is bejelentkezett. Közben láthatóan lassan haladt: már 2023 elejére összerakott Lázár János akkori közlekedési miniszter egy „NEM!”-ekkel teleszórt projektfelfüggesztő és -lezáró listát, és ebben is volt, amit a helyreállítási alapból fizettek volna ki, mert a 2022-es választási közpénzszórás után kevesebb forrás maradt a projektek előfinanszírozására.

Bürokratikus szerencsétlenkedés hátráltatja a napelempályázatot. A kórházfejlesztések lassúságára az Orbán-kormány külön kampányt húzott fel. Olyan is megesett, hogy az Orbán-kormány egyenesen az ellenkezőjét csinálta, mint amit a tervben ígért. 2023 végére vállalta többek között azt, hogy kivezeti a banki különadót – amelyet 2025-ben még meg is emelt, miután kicsodálkozta magát, hogy miért olyan drágák a banki szolgáltatások. Emellett egy nyugdíjreform-javaslattal is lógott, ezt 2025 áprilisáig kellett volna benyújtani. Volt olyan cél is, amellyel láthatóan haladt: ilyen volt a tanárbérek emelése, bár erre a rendes uniós költségvetésből is adtak pénzt. (Részben a saját maga által vállalt nyugdíjreformot előkészítő tanulmány miatt hazudozott a Fidesz a 13. havi nyugdíj kivezetéséről, holott erről nem volt szó. A nyugdíjreformot és a különadók kivezetését az új kormány kiszedte a tervből.)

A lemaradás miatt tavaly már az Orbán-kormány is nyilvánosságra hozott egy módosítási javaslatot, de azt soha nem adta be. (A Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés.)

A közeli határidő miatt az új kormánynak különféle pénzmentő trükköket kellett bevetnie, hogy a feltételek augusztus végi határideje ellenére pénzt tudjon menteni. Például más uniós forrásból fizetett beruházásokat írt át a helyreállítási alaphoz, külön projektcégbe vagy az – emiatt átalakításra szoruló – Magyar Fejlesztési Bankba csatornáz át pénzt, hogy gyakorlatilag később is el tudja költeni.

A helyreállítási alapra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni, és év végéig adhatnak belőle pénzt.