Még nem robbantja az EU Orbánék költségvetési aknáját, de figyelmeztetést küldött
Ne tegyenek további lépéseket a túlzott költségvetési hiány miatti uniós eljárásban – javasolta szerdán az Európai Bizottság a tavaszi gazdasági csomagjában, de a testülettől külön Magyarországnál arra figyelmeztettek, hogy „egy későbbi szakaszban” feljebb léptethetik a procedúrát.
Ahogy arról korábban írtunk, a túlzó költekezés miatti, ideiglenesen jegelt és átdolgozott uniós eljárásokat az elsők között kezdeményezték az Orbán-kormánnyal szemben 2024-ben. Az uniós szabályok szerint a költségvetési hiány nem haladhatná meg a bruttó nemzeti össztermék három százalékát. Az eljárásban akár büntetést is kaphatnak az olyan kormányok, amelyek képtelenek tartani a középtávú kiadási pályát. A szabályos szint fokozatos eléréséhez vezető kiadási pályát egy középtávú költségvetési tervben kell bevállalniuk és jóváhagyatniuk – bizottsági javaslat alapján – a többi kormánnyal.
A kormány 2024-ben „minden alapot nélkülözőnek” nevezte a felvetést, hogy elsőre nem megfelelő tervvel próbálkozott a hiány leszorítására. A dokumentum végül csak halasztás és módosítás után, 2025 januárjában ment át. Az eljárás ettől még nem szűnt meg, de nem is léptették feljebb, hanem ideiglenesen felfüggesztették.
A terv szerint 2026 végére kellene a költségvetési hiányt a szabályos három százalék alá faragni. Az Orbán-kormány ugyan kért és kapott részleges mentességet a védelmi kiadásokra, de ez legfeljebb másfél százalék a három százalék mellé. Nagy Márton akkori gazdasági miniszter tavaly novemberben mégis öt százalékos hiányt jelentett be 2025-re és 2026-ra. Közben arra utalt, hogy továbbra sem szeretnék, ha az eljárás feljebb lépne egy fokozattal, és nem akarják túllépni a védelmi kiadásokkal kapott mozgásteret. Erre jött a választási költekezés, és a márciust rekordhiánnyal zárta a kormány, ráadásul csak most kezdenek felszínre bukkanni a leváltott vezetés költségvetési trükkjei.
Nagy Márton novemberi bejelentése előtt nem sokkal a kormány még kisebb 2026-os hiánnyal adott be egy jelentést az Európai Bizottságnak, bár bevallotta, hogy a beírt számok „kissé magasabbak” a vállaltnál. Az uniós testület november közepén így is jelezte: 2026-ra fennáll a veszélye, hogy a kormány nem felel meg a követelményeknek. Decemberben is arról beszélt Valdis Dombrovskis gazdasági biztos, hogy Málta mellett Magyarországon látják ennek kockázatát.
Az Európai Bizottság nemrég 6,2 százalékos hiányt jósolt 2026-ra, „miután 2025 végén és 2026 elején több, a hiányt növelő intézkedést vezettek be”.
2025-re még 4,7 százalékot számolt.
A testület szerdán nyolc másik tagállam esetével együtt arról írt, hatékony lépéseket tettek a túlzott költségvetési hiány mellett, így a másfél százalékos rugalmasság mellett nem javasolt további intézkedést (egy továbbinál meg is szüntetné). A közlemény csak egyben adott indoklást, és nem tért ki külön Magyarországra, de Dombrovskis a csomag ismertetésekor igen:
a kiadási pálya előrejelzése alapján világos a veszély, hogy Magyarország idén megsérti a kormányok ajánlását, ami miatt „egy későbbi szakaszban” feljebb léptethetik az eljárást.
Szorosan figyelemmel fogják kísérni a helyzetet, és ősszel újra felmérik, közölte.
Nem tette hozzá, de ahogy arról korábban írtunk, az új kormány várhatóan napokon belül új középtávú költségvetési tervet nyújt be.
Az eljárásnál bizottsági javaslatra az uniós pénzügyminiszterek döntenek.
Magyarország a három ország között is szerepelt, ahol az Európai Bizottság gazdasági egyensúlytalanságokat látott, de ezek Romániával ellentétben egyiküknél sem túlzóak.
