Az Európai Bizottság vizsgálatot indított legalább egy, a Mollal kötött megállapodása miatt
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított, miután legalább egy
finanszírozási megállapodás jött létre közte és a Mol között – derült ki az Európai Parlamentben (EP-ben) szerdán megszavazott 2024-es költségvetési mentesítésekből.
Az Európai Bizottságot vizsgáló zárszámadás megjegyezte, hogy
a Mol „tényleges ellenőrzése a magyar kormánnyal kapcsolatban álló három úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványon keresztül történik”,
mindegyiknek tíz százalékos a részesedése.
Ennek azért van jelentősége, mert ahogy azt a zárszámadás is felemlegette,
2022-ben a tagállami kormányok – szinte egyhangú döntéssel – kizárták az összes közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) és azok által fenntartott intézményt az új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásokból.
Úgy látták, hogy a kekvák nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. Kekvák állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például ilyen a Fidesz kampányát vezető Orbán Balázs kuratóriumi elnökletével az MCC Mol-részvényeket is tulajdonló alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is.
Egy részprobléma miatt szoktak „Erasmus-ügyet” emlegetni, holott még a kekva-hátterű egyetemeknél sem az oktatási cseréknél jöttek elő a leghamarabb beütő, pénzügyileg legfájdalmasabb problémák.
A kekvákat abban a jogállamisági feltételességi eljárásban tiltották el a kötelezettségvállalásoktól, amely 4,2 milliárd eurót ideiglenesen, kétmilliárdot végleg elérhetetlenné tett. A még el nem veszett rész megszerzéséhez elvárás a tagállami kormányok által kimondott problémák kezelése. Ugyanez feltétel a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapnál is, ahol 2026 nyarának végére le kellene tudni az összes elvárást, (ezekről tárgyal épp intenzíven a leendő Tisza-kormány az Európai Bizottsággal). Mindezeken felül a tudományos élet szabadságát érintő súlyos kockázatok miatt nagyjából kétmilliárd eurót befagyasztottak a felzárkóztatási támogatásokból.
A kekvás feltétel az egyetlen, amelyről egy korábbi európai bizottsági értékelés külön kimondta, hogy nem teljesült, tucatnyi gondot látott egy jogszabály-módosításnál.
A szerdán megszavazott 2024-es bizottsági zárszámadás „aggodalommal állapítja meg, hogy úgy tűnik, hogy
az említett határozat elfogadását követően legalább egy finanszírozási megállapodás jött létre a Bizottság és a MOL között; tudomásul veszi a Bizottság válaszát, amely szerint vizsgálja az ügyet, és elvárja, hogy a Bizottság haladéktalanul egyértelmű magyarázatot adjon
a mentesítésért felelős hatóságnak arra vonatkozóan, hogy egy ilyen kötelezettségvállalást hogyan lehetett aláírni”.
Magyarul lehet, hogy a kekvák tulajdonrésze miatt a 2022-es kötelezettségvállalási tiltásba ütközik legalább egy megállapodás.
A zárszámadásokban egy 4,3 millió eurós szabálytalansági ügyről is szó volt, amely a fideszesek EP-frakcióján csattanhat, és az Európai Bizottság magyar tagjánál is gondokat láttak, ezekről bővebben itt írtunk.
