Gondokat lát az Európai Bizottság magyar tagjánál az uniós zárszámadás
Az Európai Parlament (EP) szerdán szavazott az uniós intézmények, szervek 2024-es költségvetési mentesítéseiben. Az EU egyetlen közvetlenül választott tagokból álló intézménye a zárszámadási eljárással felügyeli a közös költségvetést.
Az uniós kvázikormánynak, az Európai Bizottságnak felrótták: a testületnek minden eszközt használnia kellene az ellen, hogy számos tagállam visszacsúszott a rendszerszintű korrupciónál és az alapjogoknál. Üdvözölték, hogy a költségvetési hibák aránya a 2023-as 5,6 százalékról 3,6 százalékra esett, de ezt részben a koronavírus-járvány miatt lelassult kifizetéseknek tudták be.
A megszavazott szövegben többek között olyan aggályokat állapítottak meg a szomszédságpolitikáért felelős főigazgatóságnál, amelyek
összeegyeztethetetlenek az Európai Bizottság „tagjaival szemben támasztott elszámoltathatósági, megbízhatósági és jó igazgatásra vonatkozó normákkal”.
Az Európai Bizottság 2024 decemberében alakult újjá, magyar tagja, a szomszédságpolitikáért addig felelő Várhelyi Olivér az egészségügyet és állatjólétet kapta területnek.
A zárszámadás kifejezetten jelezte, hogy a főigazgatóság abban az időszakban „az egészségügyért és az állatjólétért felelős jelenlegi biztos felelősségi körébe tartozott”, amikor számos felsővezetői álláshelyet sem töltöttek be, ráadásul erről pontatlan információkat adtak. A főigazgatóságról szóló résznél hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottságnak „biztosítania kell, hogy a biztosi testület valamennyi tagja megfeleljen a feladatai ellátásához szükséges feddhetetlenségre, függetlenségre és szakmai hitelességre vonatkozó normáknak, különösen, ha ezek a feladatok politikailag érzékeny portfóliók és számottevő uniós források kezelésével járnak”.
Nem fejtették ki, de ezen a téren korábban számos aggály merült fel Várhelyivel szemben. Az Európai Bizottság egy belső vizsgálatot is indított a vádak után, hogy a testület ellen épp akkor kémkedett intenzíven a magyar kormány a brüsszeli állandó képviseletéről, amikor azt Várhelyi vezette. A vizsgálat eredményét pár hete adták át az EP-nek.
Az EP saját magáról szóló zárszámadása „emlékeztet arra”, hogy az egykori Identitás és Demokrácia frakció
„legalább 4 333 635,78 EUR-t jogosulatlanul költött el a 2019–2024-es ciklusban,
ami jelentős pénzügyi és reputációs kockázatnak teszi ki” a testületet, és a közbeszerzési eljárásoknál is hiányosságokat tártak fel. Az uniós ügyészség 2025-ben vizsgálatot indított az ügyben.
Ahogy arról korábban írtunk, az ID frakciója 2024-ben szűnt meg, miután szinte minden tagja fokozatosan átlépett a Patrióták Európáért (PfE) csoportba. Utóbbit részben Orbán Viktor kezdeményezte és a Fidesz is alapító tagja lett. A PfE többek között az ID főtitkárát, Philip Claeyst is átvette ugyanilyen munkakörbe, az ID vagyontárgyakat is eladott a PfE-nek. Claeyst bízták meg az ID frakciójának felszámolásával.
Az EP költségvetési ellenőrző szakbizottsága tavaly amellett érvelt, hogy az adósok nem szabadulhatnak meg a kötelezettségeiktől „pusztán formai változtatások miatt a szervezetükben”. A vélemény szerint „létezhet ilyen folytonosság, ha a volt csoport tagjainak jelentős része közösen megy át az új formációba, ahol ugyanaz a főtitkár”, és
arra utalt, hogy kezelhetnék utódfrakcióként a PfE-t, amelyen behajthatnák a pénzt.
A szerdai plenáris ülésen megszavazott szöveg emlékeztetett a tavalyi szakbizottsági véleményre, „amelyben kéri, hogy vizsgálják
meg a szükséges eljárások haladéktalan megindításának lehetőségét a nem támogatható kiadások összegének mielőbbi visszafizettetése, valamint a felelős (volt) képviselők és a hierarchia” kötelezettségeinek értékelésére. Javasolta, hogy jelöljenek ki új könyvvizsgálót, és várja az EP igazgatásának „elemzését a Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoport 2024.
évi beszámolójáról”.
A tagállami kormányokból álló Tanácsnál halasztották a szavazást, ahogy 2009 óta minden egyes alkalommal, mert hiányolták az együttműködést.
Az EP közleménye alapján a zárszámadás visszautasításakor „korrekciós intézkedések, szigorúbb pénzügyi ellenőrzések vagy politikai következmények” jöhetnek.
