Az egyeztetést hiányolva kérik a volt kormánypártokból, semmisítsék meg az 5900 milliárd forinthoz szükséges jogszabályt
Csütörtökön az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta fideszes és KDNP-s képviselők indítványát, hogy a testület semmisítse meg az Alaptörvény 16. módosításának egyik cikkét, valamint az „európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló” törvényt.
Tuzson Bence fideszes képviselő múlt héten jelentette be, hogy négy ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert „amikor a mondanivalónk süket fülekre talál, akkor nincs más választási lehetőségünk”, sőt, ez a kötelességük. (A négy ügy között van Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnése is.)
Hiányolják az egyeztetéseket
Ahogy arról korábban többször írtunk, a kormánynak mind teljesítenie kell 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételt, hogy teljesen hozzáférhessen 16,4 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon több mint 5900 milliárd forintnyi) uniós forráshoz. Ezen belül 10 milliárd eurót ér az egyszeri helyreállítási alap, amelynél augusztus végéig kell letudni a feltételeket egy rendes kifizetési kérelemhez.
A feltételeket az előző, Fidesz–KDNP-kormány vállalta a helyreállítási tervében, miután hónapokon keresztül tárgyalt az Európai Bizottsággal, és bizottsági javaslatra a tagállami kormányok Tanácsa jóváhagyta a tervet. (Arról, hogyan jön össze ezzel együtt a 16,4 milliárd euró, és mihez milyen feltételek kellenek a 27-ből, itt írtunk bővebben.)
A kormány a csomag 2022 végi kikristályosodása előtt is hozott törvényeket emiatt, és informálisan már 2023 tavaszára lett „egy csomó pipa”, de a feltételek többségét soha nem próbálta hivatalosan jóváhagyatni. 2023-2024 fordulója körül gyakorlatilag leállt az érdemi haladás, így a májusban megalakult új kormánynak most ezt a lemaradást kell behoznia rohamtempóban augusztus végéig.
Arról, hogy hogyan lehet ezeket az előfeltételeket kipipálni, május végén egyezett meg Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. Ennek a megállapodásnak a végrehajtásáról szól a jogszabály, amelynek a kihirdetését elsődlegesen megsemmisítené a fideszes és KDNP-s képviselők utólagos normakontroll-indítványa.
A beadvány egyeztetési hiányosságokra hivatkozva kéri az egész jogszabály megsemmisítését. „A jelen ügyben az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés célja sem igazolhatja a jogalkotási garanciák mellőzését. Éppen az uniós források védelme és a korrupcióellenes intézményrendszer hitelessége követeli meg, hogy az intézményi függetlenséget érintő szabályokat átlátható, érdemi egyeztetésen alapuló, alkotmányosan szabályos eljárásban alkossák meg.” Kifejezetten azokra az uniós jogállamisági elvekre is igyekszik visszafordító kártyát dobni, amelyek miatt befagyasztották a pénzt.
A beadók nem csak a társadalmi egyeztetésre gondoltak. Az érvelésük szerint a törvény olyan szabályokat tartalmaz, amelyek közvetlenül érintenek egy sor szervezetet, és ilyenkor „törvényben rögzített, alkotmányos jelentőségű eljárási garancia” lenne egyeztetni velük. Szerintük többen formálisan sem élhettek a véleményezési jogukkal, az Országos Bírói Tanácshoz pedig három perccel a javaslat országgyűlési benyújtása előtt futott be a kérés.
A vagyonnyilatkozati átalakításokkal és a kekvákkal vannak további gondjaik
Ha mindezzel mégsem látna olyan gondot az Alkotmánybíróság, hogy az egész jogszabályt megsemmisítse, akkor másodlagosan egyes részeit dobatnák el. „Az indítványozók kérik továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az elkülöníthető rendelkezéscsoportokat önálló támadási egységként bírálja el.”
Ezek két-három vállaláshoz kapcsolódnak az ötből, amelyeket Bóka János volt EU-ügyi miniszter, jelenlegi Fidesz-frakcióvezető vitásként emlegetett, bár az utolsóhoz csak közvetetten:
- a vagyonnyilatkozatokhoz (már az egyeztetés hiányánál is az emiatt érintett szerveket soroltak fel);
- ezzel összefüggően az Integritás Hatóság jogköreihez;
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekvákhoz).
Az elsőnél korábban már Navracsics Tibor tisztázta: „mi nem teljesítettük” a bizottsági elvárásokat. A volt területfejlesztési miniszter júniusban arról beszélt, hogy ennek „nem aktuálpolitikai indokai voltak, hanem a parlamentarizmushoz kötődő érvek”. Nem akarták, hogy a képviselők felett ne parlamenti szerv, a mentelmi bizottság „ítélkezhessen”, és helyette „megnyissuk a lehetőséget külső beavatkozás” előtt.
Hasonló okfejtés visszaköszön a beadványban is, de általánosabban érvel azzal, hogy „az Alaptörvényben védett tisztségek betöltésére, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntések nem kerülhetnek ki az adott tisztségre irányadó alkotmányos eljárási rendből”. Többek között az ügyészi, alkotmánybírói és bírói függetlenséget hozza fel. Utóbbinál egy olyan esettel is érvel, ahol épp az Orbán-kormány ellen ítélt a strasbourgi emberi jogi bíróság.
A képviselőknél azt kifogásolja, hogy az eljárás szerinte nyitott fogalmakra épít, és a vétségük miatt akár a pártjuk állami támogatását is felfüggeszthetik, amit a beadvány aránytalannak tart.
A kekváknál azzal a résszel van baja, ami nem kell az uniós forrásokhoz. Az uniós intézmények a kekvák átláthatóságát és összeférhetetlenségi szabályait erősítő intézkedéseket kértek, de a Tisza Párt már a választási programjába is beírta, hogy ennél továbbmenne, és megszünteti az ilyen alapítványokat. A jogszabály ezt úgy oldotta meg, hogy több lépcsőben kivezeti a kekvákat, de közben átláthatósági intézkedéseket is hoz.
A beadványnak a kekvák kivezetéséről szóló résszel vannak gondjai, mert szerinte egyoldalúan üresíti ki a nem állami alapítók jogi helyzetét, azaz itt nem az uniós támogatásokért cserébe tett vállalások teljesítését kifogásolja.
