480-as üzemanyag: élt majdnem 13 hónapot – az olcsó tankolással önmagunkat csaptuk be

Legfontosabb

2022. december 06. – 23:43

480-as üzemanyag: élt majdnem 13 hónapot – az olcsó tankolással önmagunkat csaptuk be
Egy budapesti Mol benzinkút ártáblája 2021 novemberében, nem sokkal a hatósági ár bevezetése után – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kedd este 11-től már csak piaci áron lehet tankolni Magyarországon. A most megszüntetett, literenként 480 forintos hatósági üzemanyagárat tavaly novemberben, hónapokkal az orosz–ukrán háború kezdete előtt vezették be, majd az elmúlt évben több lépésben módosították a szabályozást. Az állami beavatkozás sok vitát váltott ki, és bár a kormány egy évig kitartott a megoldás mellett, a literenként 480 forintos benzinből és gázolajból már csak a magánautósok tankolhattak, az ellátási zavarok az életünk részévé váltak, a Mol pedig folyamatosan vészjelzéseket küldött, mert nem tudta kiszolgálni az import nélkül maradt magyar kutakat és a rekordkeresletet.

Egy rendkívüli, éjjel fél 11-es időpontra meghirdetett kormányinfón jelentette be kedden Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér, hogy a 2021 novemberében bevezetett, literenként 480 forintos hatósági üzemanyagárat eltörlik. A bejelentés még tartott, amikor megjelent a Magyar Közlöny, amiből kiderült – hamarabb, mint Hernádi vagy Gulyás szavaiból –, hogy a változás lényegében azonnal, este 11-kor hatályba lépett.

A dízeleseknek fáj jobban

Hernádi Zsolt azt mondta, hogy a Mol-kutakon a változás időpontjától az alábbi árak lesznek irányadóak: a 95-ös benzin literje 641 forintba, míg a gázolajé 699 forintba kerül. Ez egyik napról – sőt óráról – a másikra 33,5 és 45,6 százalékkal magasabb árat eredményezett.

A hatósági ár eltörlését azzal indokolták, hogy a hétfőn életbe lépett újabb, az orosz olajszállítást is érintő uniós szankciók, illetve a benzinkutakon megugrott forgalom – az elmúlt napokban közel kétszer annyian tankoltak, mint tavaly ilyenkor, Hernádi szerint pánikvásárlás alakult ki – olyan súlyos ellátási zavarokhoz vezettek, amit import nélkül, csak magában a Mol nem tudott megoldani. Az üzemanyagpiacon így is egy-másfél hónapig eltarthat, hogy helyreálljon a stabilitás, mondta Hernádi, bár később azt valószínűsítette, hogy ha kisebb problémákkal is, de már a karácsonyi időszakra rendeződhet a helyzet.

A káosz napjai

Van is minek rendeződnie – az elmúlt napok teljes káoszt hoztak a benzinkutasok és autósok, motorosok életébe. Igaz, a válság jelei már hetekkel ezelőtt láthatóak voltak, hiszen hetek óta nem szállított üzemanyagot több száz kisebb benzinkútra a Mol. A cég ezt eredetileg az ellátás biztonságának fenntartásával indokolta, hozzátéve, hogy hetente felülvizsgálják a döntést. Meg is tették: egy, majd újabb héttel később meghosszabbították a szállítási szünetet, hiszen a probléma tovább súlyosbodott (annyira, hogy kedden, a kormánydöntés napján a Mol már olyan levelet küldött a partnereinek, miszerint ezen a héten nagykereskedőként új rendelést csak azoktól tud felvenni, akik meg tudják oldani az üzemanyag elszállítását, mert ő nem tud szállítani).

Persze az elmúlt napok kaotikus viszonyai ellenére nem ez volt az első eset, amikor az autósok azzal szembesülhettek, hogy recseg-ropog a 2021. november 11-i kormányinfón bejelentett, majd november 15-én életbe léptetett üzemanyagár-korlátozás.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor úgy érvelt, hogy bár Magyarországon nem kimagaslóan drága a benzin és a gázolaj, az üzemanyagok ára az inflációt is befolyásolja, ezért mindkét termék árát literenként 480 forintban maximálták. Ebben az időszakban 500 forint fölött alakultak a piaci, kiskereskedelmi árak, majd a kormányzati kommunikációban az utolsó pillanatig képtelenségként kezelt orosz–ukrán háború kirobbanása után változott meg igazán a szokatlan, bár nem példátlan állami beavatkozás jelentősége.

Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató a benzinárstopot megszüntetését bejelentő sajtótájékoztatóra érkezik 2022. december 6-án késő este megszünteti – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató a benzinárstopot megszüntetését bejelentő sajtótájékoztatóra érkezik 2022. december 6-án késő este megszünteti – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az ársapka bevezetése óriási visszhangot váltott ki, hiszen az eredeti jogszabályban a nagykereskedelmi és a végfelhasználói árak közti különbözetet a kútüzemeltetőkre hárították. A sok esetben kisvállalkozásként működő kutak kezdetben minden egyes eladott literrel veszteséget termeltek. Hogy pontosan mennyit és miért, arról részletes elemzésünkben olvashattak.

Gulyás a bejelentés kapcsán arra is kitért, hogy bezárják azokat a kutakat, amelyek nem tartják be a hatósági árakra vonatkozó rendelkezést. Mint mondta, a kormány nem tekinti diszkriminatívnak, hogy egyéb üzemanyagokra nem terjed ki az árkorlátozás, mert a megoldás így is „a társadalom 98 százalékának problémáját tudja kezelni”.

Infláció elleni, választási győzelemért

Nemcsak az infláció alacsonyan tartásának eszközeként, hanem a 2022. áprilisi választások előtti fontos népszerűségi intézkedésként tekintett a kormány a mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagárakra.

Egyszerű, közérthető üzenet volt ez: megvédik a rezsicsökkentés vívmányait. Ezt akarták több millió autós tudtára adni azzal, hogy állami beavatkozással garantálták az olcsó tankolás lehetőségét.

Mindeközben az üzemanyagok ára emelkedni kezdett. Január végi piaci áron 509, illetve 525 forintba került egy liter benzin, illetve gázolaj, ezért egyre jobban fájt a kútüzemeltetőknek, hogy kénytelenek olcsóbban adni ezeket. Az árkorlátozás bevezető időszakának fontos vitatémája volt még, hogy a rendelkezés a prémium minőségű, néhány tíz forinttal drágább üzemanyagokra, köztük a 95-ös benzinből készített termékre is vonatkozik-e. A válasz az volt, hogy igen, de ezt a kúttársaságok egyszerűen azzal oldották meg, hogy fokozatosan megszüntették az alapüzemanyagok adalékolásával előállított termékek forgalmazását, mert azokon még többet buktak. Eközben Horvátország után, februárban Szerbiában is rögzítették az üzemanyagok árát kezdetben egy hónapra, bár nem olyan alacsony szinten, mint nálunk.

Az eredeti terv szerint a Mol és az erre bejelentkező piaci szereplők átmenetileg átvették volna azoknak a kutaknak az üzemeltetését, amelyek nem tudják kigazdálkodni a nagy- és kiskereskedelmi árak közt növekvő különbséget, ám erre nem került sor.

A kormány 2022. február 28-tól, vagyis az orosz invázió kezdete után négy nappal a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árára is kiterjesztette az árkorlátozást, miután két héttel korábban további három hónapra meghosszabbította a 480 forintos árlimitet. Ez volt az a pillanat, amikor biztossá vált, hogy az üzemanyagár-szabályozás ebben a formában, tartósan nem lesz életképes, hiszen többé nem volt értelme Magyarországra üzemanyagot importálni.

Hamarosan tankolási pánikot okozott, hogy elterjedt a hír, nem lesz elég üzemanyag a kutakon. A szokásos 5 millió literes tankolási mennyiség rövid időre napi 15 millió literre ugrott, tehát nem volt teljesen alaptalan az aggodalom. Összehasonlításként érdemes tudni, hogy a napi mennyiség 2022 decemberének első napjaiban mintegy 9 millió liter, ami rendkívüli ellátási nehézségeket okozott.

Szűkítették

A március 10-i kormányinfón bejelentették, hogy szűkítik a kedvezményezettek körét, és kizárták a 7,5 tonnánál nagyobb megengedett össztömegű magyar és külföldi haszonjárműveket. Ezeket a továbbiakban kizárólag nagynyomású kútoszloppal felszerelt töltőállomásokon szolgálták ki, ráadásul a 3,5 tonnánál nehezebb külföldi járművek szintén csak piaci áron tankolhattak. A kútüzemeltetők akkoriban az új szabályok betarthatatlanságáról beszéltek, hiszen ahol kevesebb az alkalmazott, ott szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy éppen milyen rendszámú jármű áll be tankolni a nagynyomású oszlophoz.

Figyelmeztetés a széna téri Shell-kúton 2022 augusztusában – Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Telex
Figyelmeztetés a széna téri Shell-kúton 2022 augusztusában – Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Telex

Ebben az időszakban piaci áron 600 forintot kellett fizetni egy liter benzinért, és 660 forintba került egy liter gázolaj. 20 forinttal csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját, illetve a március 15-i hosszú hétvégére tekintettel négy napra meghosszabbították a kamionstopot az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Hernádi Zsolt Mol-vezér ekkor beszélt először visszaélésszerű felvásárlásról.

Március 24-én kisebb megmozdulást szervezett az olajtársaság székháza elé a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ). A körülbelül ezer, úgynevezett fehér kútból akkoriban háromszázötvenet képviselő szervezet petícióban követelte, hogy a cég rendezze az egyik nagy hálózathoz sem tartozó töltőállomások szállítási szerződéseit. Az FBSZ kezdeményezésére olyan támogatási rendszer jött létre, amelyben a kis kutak literenként 20 forintos támogatást kaphattak márciusra, áprilisra és májusra, a tavalyi forgalmuk 80 százalékának figyelembe vételével.

Mielőtt továbblépünk az üzemanyagár-korlátozás magyarországi történetében, érdemes elolvasni Brückner Gergely április közepén megjelent elemzését. A cikkből kiderül, mi történne, ha Európa, így Magyarország is teljesen leállítaná az orosz szénhidrogénexportot.

A nyár folyamán megjelent cikkeinkben bemutattuk, hogyan kezelte az elszálló üzemanyagárakat Szlovénia, ahol ekkor 600 forintnak megfelelő összeg környékén rögzítették a benzin és átszámítva, literenként 630 forint környékén a gázolaj árát. Júniusban Horvátországban, júliustól pedig Romániában nyúltak az autósok hóna alá, utóbbiban literenként negyven forintnak megfelelő árkompenzációt vezettek be.

Korlátozták

Június 24-től 50 literben korlátozták a hatósági áras benzin és gázolaj eladását a Mol és az OMV kútjain, a Lukoilnál pedig 20 liter volt az egyszerre kiadható maximális mennyiség. Rendkívül veszélyesnek nevezte a nyár végére kialakult helyzetet Hernádi Zsolt. A Mol vezérigazgatója egy júliusi interjúban arról beszélt, hogy miközben az ársapka miatt jelentősen megnőtt a fogyasztás, az import éppen ugyanezért leállt, ráadásul a százhalombattai finomító kapacitásának 65 százalékát augusztustól, karbantartás miatt leállították.

Nem csupán a helyi tényezők miatt érezhette Hernádi, hogy bár az árstop még tartható, Magyarország elkezdett hazardírozni, hiszen az Európába tartó orosz olajexport folyamatosan csökkent az unió által bevezetett szankciók miatt. Közben az oroszok lerombolták az ukrajnai olajfinomítókat, és karbantartás miatt leállt az OMV schwechati üzeme is, a Molnak pedig hasonló okból szintén le kellett állítania pozsonyi olajfinomítójának működését egy időre.

Az ársapka egyik negatív hatása volt, hogy az olcsó benzin miatt kézenfekvő módon beindult a Magyarország felé irányuló benzinturizmus. Egy idő után már nemcsak a határ közvetlen közeléből érkeztek ide tankolni, hanem a rendszámok alapján akár távolabbról is. Ezért májusban teljesen kizárták a külföldi rendszámú járműveket a kedvezményezettek köréből, július 30-tól pedig tovább szigorították a hatósági áras üzemanyagok forgalmazását. Ezután már csak a Magyarországon, magánszemélyek által üzemben tartott járművek, illetve a taxisok vásárolhattak a literenként 480 forintos benzinből és gázolajból. Ebben az időszakban egyébként a 95-ös benzin piaci ára 692,9 Ft/liter, a gázolajé 737,9 Ft/liter volt.

Két lépésben kényszerítették tehát rá a benzinkutak pénztárosait, hogy kérjék el a forgalmi engedélyt, és ez alapján döntsenek arról, mennyit kell fizetnie az autósnak, aki a kút bejáratánál álló fényreklámon, az úgynevezett totemoszlopon folyamatosan a 480 forintos literenkénti árat láthatta.

A Shell augusztustól bezárta két budapesti és három vidéki kútját. Novembertől országszerte további tizenhét helyen változtattak a működési modellen, akkortól már csak céges ügyfeleket szolgáltak ki ezeken a helyeken.

Pár nappal a Shell drámai döntésének bejelentése után közleményt adott ki a Független Benzinkutak Szövetsége, amelyben felhívták a figyelmet, hogy készlethiány alakulhat ki a független kutak egy részén, mert azok még nem kapták meg a fennmaradásukhoz szükséges állami támogatás egy részét. A szövetség szerint a fehér kutak vesztesége ősz végére elérhette a 100 milliárd forintot.

A független töltőállomások azóta sem jutottak hozza az idei utolsó támogatási összeghez, ezért rövidített nyitvatartással próbáltak túlélni. Mivel a Mol november második felétől, a mennyiség korábbi többlépcsős csökkentése után közel kétszáz kútra egyáltalán nem szállított üzemanyagot, egyre több kis benzinkúton voltak kénytelenek néhány liter kiadása után leállítani a tankolást. A kormányrendelet sajátossága miatt ezek a helyek szorult helyzetbe kerültek, hiszen a szabály szerint ha készlethiány miatt tartósan nem tudnak 480 forintos üzemanyagot adni az autósoknak, akkor kötelesek bezárni.

A készlethiány általános jelenséggé vált a hatósági üzemanyagár-korlátozás első évének végére. November végén már egyáltalán nem volt ritka, hogy átmenetileg a nagyobb vidéki városokban vagy akár Budapesten sem lehetett gázolajat vagy benzint kapni a Shell, az OMV vagy éppen a Mol kútjain – erről számoltak be a Telex olvasói is. A Shell a hónap végén újabb lépésre kényszerült: kútjain benzinből legfeljebb 20 ezer forintért, gázolajból pedig 50 ezerért lehet tankolni.

Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Bár a kiesések általában nem tartottak napokig, számuk egyértelműen felfutóban volt, és a Mol legutóbbi tájékoztatása szerint saját hálózatának negyedét érintette a probléma. A kormány mégis kitartott a 480 forintos árplafon mellett, ugyanakkor látszott, hogy a hivatalos kommunikáció igyekezett kiszervezni a problémát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 30-i kormányinfón arról beszélt, hogy aggasztó hírek vannak, hiszen a százhalombattai finomító működését meghibásodások nehezítik, december 5-én pedig újabb uniós szankciók várhatók.

A Mol szolgálta ki a piac nyolcvanöt százalékát, de egyre kevésbé bírta a másfélszeres többletfogyasztást. A Barátság kőolajvezeték áramellátását ért háborús károk miatt sérülékeny volt a szállítás, ráadásul az ukrán hatóságok döntése miatt a vezeték szakaszosan, csúcsidőszakon kívül, csökkentett kapacitással működött, miközben a Dunai Finomító sem tud elegendő üzemanyagot előállítani.

A Mol ilyen helyzetekben rendkívüli importtal pótolja a kiesett mennyiséget, de ebből a forrásból sem tudott már nagyobb mennyiségű üzemanyagot behozni. Az ország stratégiai készletét elvileg csak vészhelyzetben szabad a szükséges mennyiség pótlására használni, majd minél hamarabb vissza kell tölteni az onnan származó energiahordozót. A Mol már korábbi közleményében is azt írta, amit Hernádi Zsolt a kedd éjszakai rendkívüli kormányinfón többször elmondott: akár két-három hónapot is igénybe vehet az üzemanyagimport visszaépítése és megjósolhatatlan következményekkel járhat, ha az újabb szankciók nyomán, február 5-től eltűnik az orosz eredetű benzin, illetve gázolaj az európai piacokról.

És eljött a vég

December 5-re kritikussá vált az üzemanyaghiány. Országszerte egyre több nagy hálózat kútjai kényszerültek bizonytalan időre felfüggeszteni működésüket, emiatt a fővárosban is pánikvásárlás alakult ki. Kollégáink fideszes politikusokat kérdeztek a Magyarországon eddig soha nem látott üzemanyagválságról, de csak szórványosan kaptak a kormánypárti narratívától eltérő válaszokat. Másnap a Mol hosszú nyilatkozatban foglalta össze az okokat: a cég szerint egyszerre jelent gondot a Dunai Finomító kapacitáscsökkenése, az üzemanyagimport kiesése, illetve a kereslet extrém mértékű megugrása, vagyis mindaz, amire már hónapokkal korábban felhívták a közvélemény figyelmét.

Több szempontból is tanulságos volt az üzemanyagár-korlátozás egy éve, hiszen széles tömegek számára vált nyilvánvalóvá, hogy a magyar üzemanyag-kereskedelmet sem lehet következmények nélkül kiszakítani a nagy nemzetközi rendszerből. Erős lélektani helyzetben ér véget a 480 forintos benzin és gázolaj időszaka, hiszen ez megmutatta, hogy amit olcsóbban adnak Magyarországon, abból tömegek akarnak reális szükségleteiknél lényegesen nagyobb mennyiséget fogyasztani. A rekordfogyasztással párhuzamosan kiesett import hatására túlfeszültek a benzinkutak, az üzemanyag-szállítók, az érintett olajtársaságok és persze mindez rendkívüli módon ártott a környezetnek is.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!