A piacot torzítja, de a Molt és a benzinkutakat nem fogja földhöz vágni a benzinár befagyasztása

Legfontosabb

2021. november 12. – 06:56

A piacot torzítja, de a Molt és a benzinkutakat nem fogja földhöz vágni a benzinár befagyasztása
A Mol üzemanyagtöltő-állomása a III. kerületi Árpád Fejedelem úton – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Népszerű intézkedés, amely a választások előtt talán politikailag sem árt a kormánynak, ráadásul segít kordában tartani az inflációt. Viszont torzít, tagadja a piacgazdaságot, és azért túl sokat nem is számít, ha egy ezressel kevesebbet kell fizetni a teli tankért. Az elemzők szerint bár a Mol-részvények ára látványosan lefelé indult a tőzsdén, valójában a cég éves nyereségének csak 1-2 százaléka került veszélybe.

Sok előnye van a kormány szempontjából annak, ha sapkát húz a benzinárakra, leginkább talán az, hogy ez biztosan egy népszerű intézkedés lesz, és már csak öt hónap van hátra a választásokig.

Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank az utóbbi időben egyre reménytelenebb küzdelmet vív az inflációval, a 7 százalék felé kúszó pénzromlás mérséklésében is segít majd a befagyasztott benzinár.

Van persze egy rakás negatív hatása is annak, ha az állam felülről belenyúl egy lakossági (retail) árba. Ám a piactorzítás talán elviselhető járulékos veszteséget jelent a kormánynak abban a választási küzdelemben, ahol az egyik fő üzenet, a „megvédjük a rezsivívmányt”.

Jövedéki adó

Az intézkedés tényleg nagyon érdekes és vélhetően szenzitív is, mert a Magyar Ásványolaj Szövetség, illetve a Mol Nyrt. elhárította az érdeklődésünket: egyelőre nem kívánták kommentálni a bejelentést.

A különböző háttérbeszélgetéseinkben pedig azt tapasztaltuk, hogy még mindenki bizonytalan, hogy egyáltalán a kormány miképpen fogja csökkenteni az árat. Ahogy Pletser Tamás, az Erste olajpiaci elemzője mesélte, az üzemanyag literenkénti jövedékiadó-minimuma 36 cent (ez 365 forintos euró mellett 131 forint), vagyis a magyar jövedéki adó (120 forint) a forint legújabb kori gyengélkedése idején már a minimumszint alatt van.

Vagyis hivatalosan már nem lehet csökkenteni az adót, hiszen az EU majd felszólít minket, vagy kötelezettségszegési eljárást indít.

Így a legvalószínűbb az, hogy a kiskereskedőknek kell lenyelniük a veszteséget, hiszen a magyar kormány intézkedései miatt nem fog csökkenni az olaj vagy a benzin világpiaci ára.

Horvát minta

A kormány maga is említette, hogy Horvátországban is volt ilyen intézkedés. Ez igaz, de azért több szempontból más volt az ottani döntés.

Horvátországban október közepén a kormány a benzin literenkénti maximális árát 11,1 kunában (539,5 forintban), a gázolaj árát pedig 11 kunában (534 forintban) maximálta.

Itthon csak a normál benzint és a normál gázolaj árát limitálják, a prémiumtermékek mehetnek piaci áron. A horvátok az aktuális árat fagyasztották be egy hónapra, a magyar kormány lejjebb is vitte az érvényes árat, és három hónapra szól a döntés.

Kiskereskedői oldalról

Számoljunk együtt, mivel jár ez a benzinkutasoknak. Ha egy liter hazai benzin átlagára november 11-én 506 forint literenként, akkor annak van a nettó árra rakódva 27 százalékos áfatartalma is, vagyis 398,4 forint a nettó ár. Ebből lejön a 120 forintos jövedéki adó, vagyis 278,4 forint a kiskereskedő bevétele, de neki a nagykereskedelmi benzinárat is meg kell fizetnie.

Innentől már kicsit összetettebb a számolás. A benzin rotterdami elszámolóára írásunk idején 780 dollár/tonna. A dollár 318,5 forint, a benzin esetében 1 tonna az 1370 liter, vagyis ha ezt mind figyelembe vesszük, egy liter benzin (rotterdami) nagykereskedelmi ára 181,3 forint, az árrés 97,1 forint. Ezt mérsékli a szállítás, ami nagyjából 100 euró/tonna, és a töltőállomás minden költsége (bérleti díj, bér, energia).

Vagyis a mai helyzetben a kiskereskedők vélhetően nem fognak a csökkentett ár mellett sem bezárni, talán valami nyereségük is marad az üzemanyagon,

de ha nem, akkor is a többi terméket csak benzinértékesítés mellett tudják eladni, és ha zárva lennének, akkor is jelentkezne pár fix költség. A nagyobb hálózatok (a Mol, a Shell, az OMV vagy a Lukoil márkanevű kutak) vélhetően egyfajta hosszú távú szolgáltatási kötelezettség érzete miatt inkább majd lenyelik szó nélkül az adminisztratív intézkedést.

Egy nagyobb benzinkúton évente közel egymillió liter üzemanyagot adnak el, három téli hónap alatt átlagosan talán 200 ezret (arányaiban ez egy gyengébb időszak), ha itt 25 forinttal visszaesik átlagosan az ár, akkor kutanként 5 millió forint a mínusz. A nagy láncok ezt bírják, de a színes vagy noname kutaknak már nehezebb kigazdálkodni.

A Mol részvényei

A tőzsdén a Mol árfolyama azonnal beszakadt, 2690 forintról 2500 forintra (7 százalékkal) esett. A Mol-árfolyam, illetve nyereségesség kérdése az utóbbi időben már azért is érdekessé vált, mert a Corvinus és az MCC finanszírozását érzékenyen érinti a cég teljesítménye, a kormány elképzelése szerint részben a pakett alapján járó profitból finanszírozzák ezeket az intézményeket.

A mostani zuhanást az okozza, hogy a befektetők vélhetően azt gondolták, a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi ára erősen meghatározza a Mol eredményességét.

A valóságban ez azért ennél összetettebb, mi – Pletser Tamás segítségével – úgy számoltunk, hogy az intézkedés legfeljebb 1-2 százalékkal csökkentheti a ma előrejelezhető éves nyereséget (azt most ne vegyük figyelembe, hogy maga a konkrét döntés a 2021-es és a 2022-es üzleti évet nagyjából azonos mértékben érinti, mi összesített éves hatással számoltunk).

A teljes csoportban a kitermelés, a finomítás, a petrolkémia és a fogyasztási szolgáltatások (kávé, szendvics, hasonlók) jó környezete fontosabb.

Tartálykocsik a Mol százhalombattai Dunai Finomítójában – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Tartálykocsik a Mol százhalombattai Dunai Finomítójában – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Van ennek értelme?

Visszatérve arra, hogy mit jelent a döntés az emberek életében: elsőre talán azt gondolhatnánk, „ki ne örülne annak, hogy kevesebbet kell fizetni a benzinért?” – de az intézkedés racionális megítélése azért korántsem ennyire egyértelmű még állampolgári szempontból sem. A hozzám hasonló emberek például csalódottak lehetnek: nekem nincsen hitelkártya-adósságom, amit a kormány egy tollvonással mérsékelt a bankok felé, nem is vezetek, vagyis nekem nem akkora öröm a benzinárstop.

Viszont szeretem a sört, és régóta szeretnénk nagyobb lakásba is költözni. Vajon van reményem a 250 forintos árplafonra a dobozos söröknél, és visszaviszi a kormány 500 ezer forintra a maximum négyzetméterenkénti lakásárat a környékünkön? Nemrég még azt mondtam volna, hogy nem, ilyen biztosan nem lesz, de ha a kormány ilyeneket húz, mint a benzinár-maximálás, attól egy kicsit azért felcsillan a remény.

De képzeljünk el egy olyan embert is, aki viszont rendszeresen autózik. Aki teli tanknyi benzint vásárol, most majd

tankolásonként 40-50 liter benzint 26 forinttal olcsóbban kap, tehát 1000-1300 forintot spórol a teli tankon.

Ez nem semmi, de azért nem is váltja meg a világot. Érdemes emiatt visszaidézni a szerencsére szinte már elfelejtett Országos Anyag- és Árhivatal, vagyis az OÁH intézményét? (Aminek még a neve is olyan volt, mintha felsírna egy csecsemő.) Meglátjuk.

A torzításnak mindig van egy olyan negatív következménye is, hogy újabb torzítást szül. Remélhetőleg az üzemanyag-kereskedők majd nem fogják visszapótolni vélt veszteségeiket úgy, hogy 480 körül tartják az árat akkor is, amikor az már nem indokolt.

Bár semmi baj, akkor még mindig lecsaphat egy friss intézmény a sötétben bujkáló árdrágítókra!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!