Hernádi Zsolt: Messze túl vagyunk azon a ponton, ameddig még tartható a 480-as benzin

Rendkívül veszélyes időszakban vagyunk, mivel a hazai üzemanyagfogyasztás az ársapka miatt növekszik, így az üzemanyagimport gyakorlatilag leállt – erről beszélt az ATV-nek adott interjújában Hernádi Zsolt. A Mol vezérigazgatója szerint Magyarországon relatív üzemanyaghiány van, és spájzolni kellene, ugyanis augusztusban a százhalombattai olajfinomító kapacitásának 65 százaléka leáll.

Hernádi szerint már az árszabályozás önmagában komoly problémákat vetett fel, hiszen ennek következménye előbb-utóbb az üzemanyag hiánya. Mint mondta, a Mol kútjain is korlátozásokat kellett bevezetni, „mert fontosabb, hogy legyen üzemanyag, mint hogy mennyi”.

A Mol-vezér azt mondta, reméli, hogy nem kell a mostani 50 literes szintnél lejjebb vinni az egy tankoláskor vásárolható árstopos benzin mennyiségét, de szerinte rendkívül veszélyes időszakban vagyunk.

Ugyanis nemcsak az Európába tartó orosz olajexport csökken folyamatosan az Európai Unió által bevezetett szankciók miatt, de közben „megsemmisült” az ukrajnai olajfinomítók kapacitása, és leállt az osztrák OMV schwechati finomítója is. A Molnak is le kellett állítania a pozsonyi olajfinomítójának a működését, ami várhatóan július 20-án indul újra – augusztusban viszont részleges karbantartás miatt le kell állítaniuk az itthoni, százhalombattai finomító kapacitásainak 65 százalékát.

Picit elkezdtünk hazardírozni

Ez komoly problémákat okozhat a közeljövőben Hernádi szerint, hiszen most az árstop miatti fogyasztás következtében nem tudnak tartalékolni az üzemanyaggal – most csak a szükséges mennyiség egyharmada áll rendelkezésre az olajtározókban. Emiatt mindenképpen szükség lesz az állami stratégiai készlet egy részének felszabadítására, amit aztán Százhalombatta teljes újraindítása után ismét vissza kell majd tölteni.

A Mol vezérigazgatója kiemelte: „Piaci szempontból előbb-utóbb meg kell szüntetni az ársapkát.” A 480 forintos rögzített ár ugyanis „megszünteti az olajimportot” Magyarországon, így csak azt az üzemanyagot tudja itthon eladni a Mol, amit itthon termelnek meg.

„Messze túl vagyunk azon a ponton, ameddig még tartható a benzinárstop. Már picit elkezdtünk hazardírozni (…) Ez egy olyan probléma, amit még egyszer végig kell gondolni”

– mondta Hernádi Zsolt. Hozzátette, „nem akar belemenni abba a fantáziálásba”, hogy jegyrendszerrel vagy más megoldással válthassák ki az ársapkát.

A Mol egyébként tartósan magas üzemanyagárra készül, ugyanis az orosz olajembargó határidejének közeledtével Oroszország elkezdte az exportját átirányítani más térségekbe. „India a hétszeresére növelte az orosz olajimportot, és Kína is veszi az orosz olajat” – mondta Hernádi. Eddig az európai piac 10 százalékát az oroszok látták el dízelolajjal.

Morális elégtétel az INA-ügy ítélete

A napokban egyébként a Mol és Hernádi Zsolt javára ítélt az a washingtoni választott bíróság, ami kimondta, hogy sem a Mol, sem a cég vezetése részéről nem történt vesztegetés a horvát olajvállalat, az INA ügyében. Ennek következtében az INA megvételéről kötött szerződések érvényesek, Horvátországnak pedig fizetnie kell ezek megsértéséért – nem is keveset, közel 100 milliárd forintot.

„Horvátország csak horvát bíróság előtt nyert pert ebben az ügyben” – mondta Hernádi az interjúban, hozzátéve, hogy a zágrábi kormány manőverezése nemcsak a Molnak, de a horvát részvényeseknek is kárt okozott. „A mostani per célja az volt, hogy bizonyítsa a horvát állam károkozását.”

A Mol-vezér szerint „a jogállamiság próbája” jön el most azzal, hogy mit lép a horvát állam az ügyben – hiszen a zágrábi legfelsőbb bíróság ítélete teljesen ellentétes a washingtoni bíróságéval. A horvát kormány egyelőre vizsgálja a lehetőségeit, Horvátországban viszont továbbra is a zágrábi ítélet számít mérvadónak – emiatt pedig nemcsak Horvátországban, de az Európai Unió többi tagállamában is érvényben van az elfogatóparancs Hernádi ellen. Bár szerinte a washingtoni ítéletet be kellene illeszteni a horvát jogrendbe, Hernádinak „nincsenek illúziói” ezzel kapcsolatban.

A Molnak viszont szánt szándéka behajtani a most megítélt 230–235 millió dollár közötti összeget a horvát állammal szemben, ez a pénz ugyanis „jár a Mol részvényeseinek”, mondta Hernádi. Az ellene kiadott elfogatóparancs miatt viszont még nem tervez külföldre menni: „Olyan szép ez az ország, és annyi helyen nem voltam még.” Persze a választott bíróság tárgyalásán személyesen vehetett részt Washingtonban, az eljárásra ugyanis mentességet kapott a parancs alól.

„Ezt a 12 éve tartó ügyet menedzsment iskolákban kell majd tanítani. (…) Számomra morálisan egyértelműen elégtétel az ítélet, és az, hogy mikor fogok utazni, az most egy teljesen másodlagos kérdés”

– mondta Hernádi Zsolt.