Így zajlott a szavazatszámlálás második napja percről percre

Szerda reggel 10 órakor kezdték el számolni a szavazatokat, ami jóval lassabban haladt a tervezettnél. Sorra jelentették be a választókerületi eredményeket, péntek hajnali fél egyre lett meg az utolsó hat körzet győztese is. Közvetítésünket lezárjuk, köszönjük a figyelmet.

Az első forduló győztese Dobrev Klára, a DK jelöltje, őt követi Karácsony Gergely főpolgármester (MSZP-Párbeszéd), harmadiknak pedig némi meglepetést okozva Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester (Mindenki Magyarországa Mozgalom) futott be a miniszterelnök-jelöltek első előválasztási fordulójában. Ők lesznek tehát ott a másodikban, miközben Jakab Péter (Jobbik) kicsúszott a top 3-ból, így sem vele, sem Fekete-Győr Andrással (Momentum) nem találkozunk a következő körben.

A második forduló eredetileg október 4. és 10. között lett volna, de várhatóan legalább két napot, ha nem egy hetet csúsztatják a pártok az oda bejutó három miniszterelnök-jelölt végső megmérettetését.

Két nappal ugyanis eleve hosszabb volt az első forduló, miután az előválasztási informatikai háttér a voksolás első napján összeomlott, aminek hátterében kibertámadás és kapacitáshiány állt. Az előválasztás első fordulója során történtekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A várható halasztásnak azonban ennél prózaibb oka van: nincs ugyanis elég idő a szavazólapok nyomtatására, valamint az informatikai rendszer áthangolására is elegendő időt kell hagyni, főként miután az eredményhirdetés, pontosabban a szavazatok megszámlálása is csaknem háromszor annyi idő alatt sikerült, mint azt eredetileg tervezték a szervezők.

Karácsony Gergely és az őt támogató MSZP–Párbeszéd–LMP, valamint a Momentum is azt szeretné, hogy október 9. és 16. között tartsák meg a második fordulót, mert így két hétvége is beleesne, de azt is javasolják a többi pártnak, hogy a második fordulóban az egész ország egyetlen választókerület legyen, azaz bárki bárhol szavazhasson a miniszterelnök-jelöltre. Karácsony azt is felvetette, hogy az előválasztás első fordulójában online voksolóknak ne kelljen újból végigmennie a regisztrációs folyamaton, hanem automatikusan szavazhassanak az internetes felületen.

A Demokratikus Koalíció információink szerint nem támogatja ezeket a javaslatokat, de végső döntés legelőbb pénteken születhet a második fordulóégető részletkérdéseiről.

A végső sorrend:

1. Dobrev Klára, a DK jelöltje: 214 319 szavazat (34,76%)
2. Karácsony Gergely, a Párbeszéd–MSZP–LMP jelöltje: 168 396 szavazat (27,31%)
3. Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje: 123 453 szavazat (20,02%)
4. Jakab Péter, a Jobbik jelöltje: 86 909 szavazat (14,10%)
5. Fekete-Győr András, a Momentum jelöltje: 20 944 szavazat (3,40%)

A kormányfőjelölti aspiránsok első fordulós eredményeivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.

Az Országos Előválasztási Bizottság szavazatszámlálást lezáró tájékoztatóján elhangzott, hatalmas erőfeszítés volt az előválasztás megszervezése, lebonyolítása, de

ennek eredményeképp lehet 2010 után újra tisztességes választást rendezni Magyarországon.

A tagok köszönetet mondtak a szavazóknak, a több ezer önkéntesnek, a civil- és pártaktivistáknak, hogy segítettek Magyarország első ellenzéki előválasztásában, külön kiemelték az aHang és a Számoljuk Együtt Mozgalom hozzájárulását, illetve az önkéntes-, illetve pártok által alkalmazott informatikusokat, akik a múlt szombati hekkertámadást követően segítettek helyrehozni az informatikai rendszert. Konklúzióként pedig elhangzott, hogy az első forduló következményeképp

Jelentem, megszületett az ellenzéki összefogás.

A DK adja a legtöbb jelöltet az ellenzéknek, de a Jobbik is felzárkózott mögé. Megvan az ellenzék 106 közös jelöltje.

1. Demokratikus Koalíció: 32 képviselő
2. Jobbik: 29 képviselő
3. MSZP: 18 képviselő
4. Momentum: 15 képviselő
5. Párbeszéd: 7 képviselő
6. LMP: 5 képviselő

A Hajdú-Bihar megyei 6-os választókerületben, azaz Hajdúböszörményben három jelölt is indult, az eredmény pedig úgy alakult:

• Hegedűs Péter, a Jobbik, Momentum, MSZP-Párbeszéd, LMP, MMM jelöltje 2118 szavazatot szerzett, ezzel nyert,
• Tóth József, a DK jelöltje 1956 voksot kapott,
• Tömöri Zsolt független jelölt pedig 1092-őt.

A jobbikos Csányi Tamás lesz az ellenzék közös jelöltje Törökszentmiklóson és környékén, de mivel nem volt kihívója, így nem is meglepetés ez. 4135-en így is elmentek rá szavazni.

Ebben a választókerületben jelenleg inkább az a kérdés, hogy ki lesz Csányi ellenfele 2022-ben, miután Boldog István ellen vesztegetés miatt folyik eljárás, és várhatóan nem indítja el őt a Fidesz újra. Csányi legutóbb kevesebb mint 2 ezer szavazattal (4 százalékkal) kapott ki Boldogtól (44,71%), de akkor az MSZP-nek és az LMP-nek is volt külön jelöltje.

Budapest 14-es választókerületben, azaz a fővárosi XVII. kerületben szoros versenynek ígérkezett, végül elég könnyedén eldőlt a két induló között a 2022-es országgyűlési képviselőjelölti hely:

• Szilágyi György, a Jobbik jelöltje – DK, Momentum, LMP, MMM támogatással – 5132 voksot szerzett.
• Lukoczki Károly, az MSZP-Párbeszéd jelöltje pedig csak 3098 szavazatot kapott.

Hiller István volt az első jelölt, aki mögé mind a hat párt felsorakozott. Így is lett azonban ellenfele, az Új Világ Néppárt Vidákovics Lászlót indította el Pesterzsébeten.

1. Hiller István (MSZP): 6935 szavazat
2. Vidákovics László (Új Világ Néppárt): 1280 szavazat

Hiller István a legutóbbi két országgyűlési választáson nyerni tudott a XX. és a XIX. kerület egy részét magába foglaló választókerületben. 2014-ben a szavazatok 38,37 százalékát szerezte meg, míg 2018-ban 43,23 százalékkal végzett az első helyen. Hiller az MSZP alapító tagja, későbbi elnöke, 2006 és 2010 között oktatási és kulturális miniszter volt.

A budapesti 15-ös választókerületben, Pestszentlőrinc, Pestszentimre körzetében az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes csaknem 7 százalékponttal előzte meg a fideszes Kucsák Lászlót három évvel ezelőtt, a Demokratikus Koalíció mégis állított ellenjelöltet vele szemben az előválasztáson, a 2002 óta önkormányzati képviselő, alpolgármester Ferencz Isvánt, aki 2010-ben még a Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom színeiben akart polgármester lenni.

Mivel Kunhalmi mögé az MSZP-Párbeszéd mellett a Momentum, de még a Jobbik is beállt az előválasztáson, így eleinte nehezen lehetett másként értelmezni a DK lépését, mint valamiféle taktikai-erőfitogtatási trollkodásként.

Mindezt az előválasztási eredmény is igazolta:

• Kunhalmi Ágnesre 6295-en,
• a DK-s Ferencz Istvánra pedig 2872-en voksoltak.

Brutálisan szoros lett az eredmény Budapest 18. választókerületében, Budafokon, végül mindössze 73 szavazattal előzte meg a Momentum jelöltje Molnár Gyulát.

1. Tóth Endre (Momentum): 5 706 szavazat
2. Molnár Gyula (DK): 5 633 szavazat

Ez a körzet azért is volt érdekes, mert a kampány elején kiderült, Molnár nem pártja, az MSZP, hanem a DK jelöltjeként indul az előválasztáson. Egy egészen sajátos folyamat végén ki is zárták az MSZP-ből, amelynek a rendszerváltás óta meghatározó tagja, két évig elnöke volt, és amely frakciójában a mai napig ül.

2018-ban Molnár nyerte az országgyűlési választásokat ebben a körzetben, a fideszes Németh Zsoltot győzte le bő 800 szavazattal. Most biztosan nem ő fog itt nyerni jövőre.

A Telex információi szerint minden más eredményt hitelesített már az OEVB, megszámolták már az összes budapesti választókerületet is, kizárólag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzet eredményeire várakoznak, mielőtt megállapítható és kihirdethető lenne az első országos előválasztás végeredménye.

Régóta köztudott, hogy Törökszentmiklóson és környékén valami nem megy jól, itt képviselő például jelenleg a fideszes Boldog István. Ám hogy az előválasztási eredményvárásra ilyen hatással legyen ez a választókerület, azt némiképpen értetlenkedve szemlélheti az egyszerű választópolgár, hiszen a körzetben mindössze egy jelölt indult:

• Csányi Tamás, a Jobbik jelöltje, aki mögé felsorakozott a DK, a Momentum, az LMP és az MMM is.

Ettől független persze az urnazárás óta eltelt 52. órában is feszülten figyeljük, milyen izgalmakat rejteget még a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es!

Bár a kormánynak a heveny gyurcsányozáson kívül nincs más mondanivalója az ellenzéki előválasztásról (a közmédiában inkább tiltólistára is tették az egészet), néhány fideszes politikus azért talált magának poszttölteléknek való témát. Józsefváros volt képviselője és polgármestere, a kerület politikai éghajlatváltozása után már egyik posztért sem induló Kocsis Máté például a Mérce „Baloldali siker: Jámbor András fölényesen nyerte Budapest 6-os választókerületét” címadásán gúnyolódott, arra utalva, hogy Jámbor (aki egyébként a Mérce alapítója) csak a jelöltséget nyerte meg, és nem az egész választókerületet. Az internet homályát fároszként beragyogó leleplezésre azután éji bogárként röppentek rá a kommentelők, köztük maga jámbor András is, aki ezt a megjegyzést hagyta a poszt alatt:

„Tudom, hogy nehéz megérteni Máté, mert nincsenek politikai értékeid, te csak a hatalmat szereted. De a baloldal nem egy helyet jelent a parlamentben, hanem értékközösség. Igazságosság és szolidaritás. Erről beszélhettünk volna a vitánkon, ha nem lettél volna gyáva elindulni Józsefvárosban és Ferencvárosban.”

A visszalépések vizsgálatánál „a fő elem az lesz, hogy ki tudja a legtöbb rendszerkritikus, korrupcióellenes, Fideszből kiszeretett szavazót megszólítani.” Ez, ismételte meg Márki-Zay a Partizán műsorában, nem Dobrev Klára. Szerinte 2002-ben és 2010-ben is elmaradt az elszámoltatás, ő viszont a megújulást képviseli.

„Csak egy olyan kormánynak lennék része, amely ténylegesen fellép a korrupció ellen és végre olyan rendszerváltást hoz Magyarországon, hogy nem leszünk következmények nélküli ország.” „Szeretném, ha senkitől sem tűrnénk el a lopást.”

Némiképp odaszúrt Karácsonynak is: a főpolgármester „egy hét alatt a Facebookra többet költött, mint én az egész kampányomra.” Márki-Zay szerint ő hasonló háttérrel sokkal jobb választási eredményre lett volna képes, mint Karácsony, aki 2018-ban már volt miniszterelnökjelölt.

Kevés párt követett el olyan fájdalmas és hosszan tartó harakirit, mint a 2010-ben még a nagy reményekkel parlamentbe került Lehet Más a Politika, mely 2018 óta a permanens meghasonlás és öncsonkítás állapotában leledzik. A 2019-es EP-választáson már csak 2,18 százalékot szerző párt hasfalába azonban csak most szerdán fúródott bele igazán mélyen a tanto, amikor kiderült, hogy három, korábban elüldözött meghatározó politikusa is földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, méghozzá a párt mélyrepüléséért előszeretettel hibáztatott Momentum színeiben:

• Hadházy Ákos előválasztási rekordnak számító 11 070 szavazattal vitte Zuglót az egy nappal urnazárás előtt a versenyből kiszálló Tóth Csaba előtt
• az előválasztáson a második legtöbb szavazatot az LMP volt elnökére, Szél Bernadettre adták le az ellenzéki választók Budakeszin, a 10 182 szavazata 81,32 százalékot jelentett ellenfele, a DK-s Hegyesi Beáta 18,68 százalékával szemben
• Szabó Szabolcs pedig Csepelen majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Komjáthi Imre, akit pedig az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP is támogatott.

És hogy a penge még fájdalmasabban csavarodjon a hasi aorta felé: mind a három volt LMP-s abszolút nyerhető körzetben indul – szemben az összesen öt, LMP-frakcióba elígérkező jelölttel, akik közül egyedül a Budapest középső részén összefércelt 1. választókerületet 2018-ban is elnyerő Csárdi Antalnak van esélye a parlamenti mandátumra.

Bár még hat választókerület eredményére várunk, összeszedtük, hogy az eddigiek alapján kik aratták a legnagyobb arányú győzelmet. Azt a 12 jelöltet természetesen nem számoltuk ide, akik egyedüli indulók voltak körzetükben. Érdekesség, hogy a tíz legnagyobb nyertesből hét a Jobbik jelöltje.

1. Fazakas Attila (Jobbik): 91,17 % – Fejér megye 2.
2. Kálló Gergely (Jobbik): 83,46 % – Fejér megye 4.
3. Márki-Zay Péter (Párbeszéd): 81,67 % – Csongrád-Csanád megye 4.
4. Szél Bernadett (Momentum): 81,32 % – Pest megye 2.
5. Hadházy Ákos (Momentum): 80,82 % – Budapest 8.
6. Lengyel Máté (Jobbik): 80,18 % – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1.
7. Lukács László György (Jobbik): 80,07 % – Jász-Nagykun-Szolnok megye 3.
8. Stummer János (Jobbik): 77,74 % – Békés megye 1.
9. Magyar Zoltán (Jobbik): 77,60 % – Győr-Moson-Sopron megye 5.
10. Ander Balázs (Jobbik): 77,52 % – Somogy megye 2.

Hódmezővásárhely polgármestere – a Mindenki Magyarország Mozgalom vezetője – szerint neki akár több esélye lehetne a második fordulóban, mint Karácsony Gergelynek, de a Partizán műsorában nem zárta ki a visszalépés lehetőségét a főpolgármester javára.

Azt azonban egyértelművé tette, hogy Dobrev Klárát első fordulós győzelme után sem tekinti olyan politikusnak, aki képes lenne a saját elkötelezett táborán kívül elég embert megszólítani ahhoz, hogy ne csak a második fordulót nyerje meg az ellenzéki előválasztáson, de 2022-ben a Fidesz ellen is győzelemre vigye az ellenzéket.

„A Jobbik- és a Momentum-szavazókkal együtt a három talpon maradt jelölt közül a legnagyobb támogatást tudom biztosítani a második fordulóra” – jegyezte meg Márki-Zay, akinek válaszából az szűrhető le, hogy ha a Jobbik szavazóira számít is, arra nem, hogy Jakab Péter, a Jobbik pártelnöke nyilvánosan is támogatná őt.

Ezt nem mondta ki, de enélkül talán nem mondta volna azt, hogy Jakab Péter valószínűleg azért nem kapott elég támogatást miniszterelnök-jelöltként, mert „nem biztos, hogy az ő stílusa a választók fejében” passzolt „a miniszterelnökhöz való hivatáshoz”, és talán sokaknak „nem volt szimpatikus” Jakabnál az, hogy voltak nyilvános viták, amelyeket nem vállalt, nem ment el például a Partizánba sem, sem korábban, sem most.

Bár 6 választókerület eredményét még nem ismerjük háromnegyed tizenegykor, már behozhatatlan előnyre tett szert a DK, hiszen a Jobbik maximum három körzetet hozhat a még feldolgozatlan választókerületekből.

1. Demokratikus Koalíció: 32 képviselő
2. Jobbik: 27 képviselő
3. MSZP: 15 képviselő
4. Momentum: 14 képviselő
5. Párbeszéd: 6 képviselő
6. LMP: 5 képviselő

A miniszterelnök-jelöltek versenyének első fordulójában több mint 7 százalékpontos lemaradással a második helyre szoruló Karácsony Gergely csütörtök este videóban üzent a választóknak, illetve (reménybeli) második fordulós szövetségeseinek. Az MSZP és Párbeszéd közös jelöltje a köszönetnyilvánításokon és udvarias gratulációkon túl megnevezte az előválasztás legnagyobb győztesét és vesztesét:

• Győzött: a demokrácia, győzött Magyarország.
• Vesztett: a demokráciát leromboló, a versenyt megcinkelő, a vitáktól rettegő hatalom.

Karácsony azonban arra figyelmeztetett, hogy „a java csak most jön”, az első fordulós szavazattal a választók még nem tettek meg mindent az „Orbán-dinasztia” leváltásáért.

A politikus a második fordulóra megfogalmazott üzeneteit kerülőúton fogalmazta meg. Először azt fejtegette, hogy a kétfordulós választás a demokrácia ünnepe, mert egyaránt ott van benne a szív és az ész. Az első fordulóban mindenki a szíve szerint szavazott, üzent a politikusoknak, a hatalomnak, és ez így van rendjén. A második fordulóban azonban már a szív és az ész együttes választására van szükség, hiszen az Orbán-rendszer leváltásához alkalmas miniszterelnök-jelölt kiválasztásához négy kérdést kell mérlegelni:

1. Ki az, aki képes szélesíteni a változást akarók táborát?
2. Ki az, akiben benne van az egyesítés ereje a megosztás gyengeségével szemben?
3. Ki az, aki képes egyben tartani és működtetni a sokszínű ellenzéki koalíciót?
4. Ki az, aki valódi változást képvisel, és nemcsak az elmúlt 12 év hibáit, hanem az elmúlt 30 év kudarcait is képes orvosolni?

Karácsony egyértelművé tette, hogy ezen kritériumoknak ő maga jobban megfelel, mint (a konkrétan meg nem nevezett) Dobrev Klára, és ezeket az érveket fogja képviselni a második fordulóban. A fő üzenetek lefektetése után azt is kijelentette, a második fordulóra partnereket keres, közös nevezőket szeretne találni Budapest és vidék koalíciójához, a politikai generációk koalíciójához és a múlt politikáját meghaladó „jövő koalíciójához”. Végül szavazásra buzdított a második fordulóban is, ehhez a pártokat az első fordulós regisztráció második fordulós automatikus elismerésére, illetve a voksolásra kijelölt napok igazságosabb elosztására szólította fel.

Amellett, hogy Fekete-Győr András elismerte, hogy „pocsék eredményt” ért el, az urnazárás óta inkább pártja, meg úgy általában az ellenzéki előválasztás sikereiről nyilatkozik, posztol, értekezik, elmélkedik. Legutóbb például arról,

bebizonyosodott, hogy az ellenzék meg tud tisztulni, ha ez a választókon múlik.

A megtisztulásra hozta fel példaként a számos botrányba, kétes ügybe keveredett, azután az előválasztáson elbukó jelöltet a valószínűleg legalább annyira a rosszul alakuló szavazatszámok, mint botrányai miatt visszalépett Tóth Csabától a DK által körömszakadtáig védett, de a választáson elbukó offshore-ügybe keveredett Ráczné Földi Juditon keresztül a szintén kiszavazott „integetős” Farkas Péter Barnabásig.

Nem tudják még, hogy Márki-Zayt vagy Karácsonyt támogatják majd, a következő pár napban, illetve inkább jövő héten lesz erről döntés. „De mindkettő jó jelölt” – mondta a Momentum elnöke. Az biztos, hogy nem Dobrev mögé fognak beállni a második fordulóban.

Nagyon megosztottak a párt szavazói, vannak, akik Karácsony, mások meg Márki-Zay felé húznak inkább. Az is számít majd abban, hogy ki mellé állnak be, hogy melyik jelölt fog felvállalni több pontot a Momentum programjából, és melyik jelölt értékrendjével tudnak jobban azonosulni a párt döntéshozói.

„Pocsék eredményt értem el” – mondta Fekete-Győr András a Partizán műsorában. Viszont a Momentum több jelöltjének eredménye is nagyon nagy siker – hangsúlyozta. „Tanuló párt vagyunk – mondta –, a kormányzókészséget nem tudtuk bizonyítani, tanulni kell a hibákból.” Szerinte voltak mélypontok, mint például a múltkori partizános interjú, és voltak jó pillanatok is, például a miniszterelnök-jelölti viták.

Dobrev is lehetne Karácsonynál kormánytag, de Dobrev vezetésével az ellenzék nem tudja leváltani a mostani kormányt. De mivel az ő szavazói valószínűleg Dobrevre inkább szavaznának, mint Márki-Zayra, Márki-Zay visszalépésével viszont valószínűleg inkább Karácsonyhoz érkeznének a szavazatok, mint Dobrevhez, ezért Karácsony szerint inkább Márki-Zaynak kellene visszalépnie az ő javára.

De Márki-Zay nélkül nem lehet megnyerni ezt a választást, sokra tartja őt Karácsony, egy nagyon tiszta ember. Nem is véletlen, hogy valószínűleg ugyanabba a frakcióba, a Párbeszéd frakciójába ülnek majd be 2022-ben.

Mit tudna mondani Karácsony Márki-Zay szavazóinak? – érkezett a kérdés. Ha miniszterelnök leszek, akkor Márki-Zay lehet akár miniszterelnök-helyettes is, vagy akár bármi más is a kormányában. Máshogy gondolkodunk például az adópolitikáról és néhány más kérdésről, de a legtöbb dologban egyetértünk. „Ő lesz az én jobbkezem” – mondta Karácsony.

A Budapest 17-es választókerületben, azaz a XXI. kerületben, Csepelen magabiztos győzelmet aratott:

• Szabó Szabolcs, a Momentum jelöltje, akit a Jobbik és az MMM is támogatott, 5550 szavazattal nyert.
• Komjáthi Imre, az MSZP–Párbeszéd jelöltje, aki DK, LMP támogatással indult, összesen így is csak 2979 voksot kapott.

A Budapest 13-as egyéni választókerületben, azaz a XVI. kerületi körzetben az alábbi eredmény született:

• Vajda Zoltán, az MMM jelöltje, az MSZP-Párbeszéd és az LMP támogatásával tudott nyerni, összesen 4328 szavazattal.
• Nemes Gábor, a DK politikusa lett a második, akit a Jobbik is támogatott, de még így is csak 2663 voksot szerzett.
• Hollai Gábor, a Momentum jelöltje 2500 szavazatot
• Palotás János, az Új Világ Néppárt jelöltje pedig 675 voksot kapott.

Három feltételt szabott Márki-Zay ahhoz, hogy visszalépjen Karácsony javára, ezekre is reagáltatta a főpolgármestert Gulyás Márton. Karácsony szerint felelőtlenség túl nagyokat ígérgetni elszámoltatás terén, mert mindig mindenki hatalmasakat ígérgetett, de soha nem sikerült komoly eredményeket elérni. Egy másik feltétellel, az euró bevezetésével kapcsolatban a Fidesz által okozott hatalmas költségvetési hiány miatt nem hiszi Karácsony, hogy nagyon hamar bevezethető, de hosszabb távon nincs ellenére.

Az egy esetleges ellenzéki kormány kezét brutálisan megkötő, Fidesz által hozott kétharmados törvényekkel kapcsolatban Karácsony azt mondta, hogy a következő kormány nem esküdhet fel az Alaptörvényre, ebben biztos a főpolgármester. Azt viszont nem gondolja, hogy sima feles törvényekkel felül lehetne írni a kétharmados törvényeket, erre egyszerűen nincs lehetőség szerinte, például ezeket egyszerűen nem írná alá a fideszes kötődésű köztársasági elnök sem. De minden olyan megoldás elfogadható, ami az Európai Bíróság számára elfogadható.

A Baranya megyei 4-es országgyűlési választókerület, azaz Szigetvár körzetében úgy alakult az ellenzéki előválasztás eredménye:

• Szarkándi Lajosné, a DK jelöltje 1392 szavazattal nyert,
• Koltai Péter, az MSZP-Párbeszéd jelöltje 1285 szavazatot kapott, míg
• Alpár György, az MMM – Jobbik és LMP támogatással induló – jelöltje pedig 1021 voksot kapott.

Veszprém megye 4. választókerületében is kialakult a végeredmény.

1. Grőber Attila (MSZP): 2 042 szavazat
2. Süle Zsolt (Jobbik): 760 szavazat
3. Jádi István (Momentum): 384 szavazat

Gőrber volt a 2019-es önkormányzati választáson polgármester-jelölt volt Pápán, és mindössze 330 szavazattal kapott ki fideszes Áldozó Tamással szemben.

Ellenfelét, Süle Zsoltot ki akarta záratni az előválasztásból Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, miután a Magyar Nemzet megírta róla, hogy korábban antiszemita, rasszista hangvételú posztokat tett közzé a közösségi oldalán. Hazug és aljas mocskolódásnak és lejáratásnak nevezte az MSZP akcióját Süle. A Jobbik jelöltjét felmentette az Országos Előválasztási Bizottság, elutasították a szocialisták beadványát.

Talán senki nem lepődött meg azon, hogy a jobbikos Rig Lajos nyert, hiszen ő volt az egyedüli induló Veszprém megye 3. választókerületében. Így is kapott 3598 szavazatot

Rig Lajos 2015-ben egyszer már legyőzte a Fideszt a tapolcai választókerületben, Lasztovicza Jenő halála után, az akkor időközi választáson. Három évvel később azonban visszaszerezte a körzetet a Fidesz, Fenyvesi Zoltántól (46,91%) kapott ki Rig Lajos.

Most talán még nehezebb dolga lesz a Jobbik politikusának, hiszen a hírek szerint Navracsics Tibort indítja ellene jövőre a Fidesz.

Megtartotta első fordulós győzelme után első sajtótájékoztatóját Dobrev Klára. A sajtótájékoztatón Molnár Csaba kampányfőnök és Dobrev férje, a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc, az egykori MSZP–SZDSZ-kormány kormányfője is felszólalt.

Dobrev megköszönte a részvételt a 630 ezer szavazónak, az ellenfeleknek és külön a női jelölteknek, akik győztek, függetlenül attól, hogy ezt a DK színeiben tették, vagy sem.

A DK jelölte – 34 százalékos győzelmével – azt mondja, nem tervezi, hogy bárkivel tárgyaljon a visszalépések kérdéséről. Karácsony Gergely 28 százalékot szerzett, Márki-Zay Péter 20 százalékot. Utóbbi a választás meglepetésembere, a hódmezővásárhelyi polgármester várakozáson felül teljesített, így kulcsszereplője lesz a második fordulónak. Márki-Zay alapvetően Karácsony javára lépne vissza, mert nem bízik abban, hogy Dobrev támogatói elegendők lennének a Fidesz ellen 2022-ben. „Az a kérdés, ki hozza a többit” – mondta Márki-Zay.