Több tízszeres az online előválasztási érdeklődés, mint amit a rendszer ki tud szolgálni

Legfontosabb

2021. szeptember 21. – 10:46

frissítve

Több tízszeres az online előválasztási érdeklődés, mint amit a rendszer ki tud szolgálni
Korántsem csak azokat az előválasztókat akadályozta a hétvégi „üzemzavar”, akik kizárólag online szavaznának – Fotó: Ajpek Orsi/Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Belső feszültségek, egyéni pártérdekek és egyszerű „nem gondolkozás” állhat egyszerre a Telex több forrása szerint is amögött, hogy az előválasztás szerverei nem bírták a terhelést szombaton, valamint hogy a kapacitások még ma sem elégségesek az online előválasztani kívánó választópolgárok kiszolgálására. De ki lesz mindennek a politikai vesztese?

A Telex úgy értesült, az előválasztások előtt 48 ezren regisztráltak, és egyáltalán nemcsak fiatalok voltak felülreprezentáltak ebben a körben, hanem főként vidéken élő, nyugdíjas korú választópolgárok, akik kerülnék a személyes előválasztási részvételt saját településeken.

Hétfőig 83 ezer ember regisztrált az online előválasztásra, és a regisztrációs időpontok olvasóink jelzései szerint totálisan beteltek az első forduló végéig.

Úgy tudjuk, jelenleg napi 5 ezer online előválasztó „kezelésére” van kapacitásuk a szövetséges erőknek, Fekete-Győr András Momentum-elnök éppen ezért már a pártelnökök belső fórumán kezdeményezte, hogy a nagy érdeklődés nyomán ennél jóval nagyobb erőforrást biztosítsanak erre a pártok. Információink szerint a Momentum úgy látja, amennyiben a részt vevő pártok nem mennek bele a kapacitásbővítésbe, azzal érdemben befolyásolják az eredményeket a 106 választókerületben.

Akadozott a rendszer

Eközben ugyanis minden korábbinál nagyobb az egység az ellenzéki pártok között abban, hogy kizárólag a Fidesz, illetve a kormány állhat az előválasztási informatikai háttér szombati összeomlásának hátterében. Noha egyelőre semmilyen tény nem támasztja alá, hogy valóban terheléses támadás történt, vagy éppenséggel a rendszer civil fejlesztői ütköztek-e olyan problémába, amit nem tudtak időben kiküszöbölni, esetleg e kettő párhuzamosan történt.

A Telex információi szerint az online előválasztás informatikai és még inkább az azt üzemeltető humán bázis már az idevágó teszt során sem működött úgy, ahogy kellett volna. Sőt, már a megelőző héten is akadozott a rendszer, amikor az online előregisztrációnak kellett volna főpróbaként zajlania a szombati előválasztás éles indulása előtt. Az idevágó posztok, illetve néhány részt vevő párt környékéről háttérben kiszivárgott információk alapján

az online előválasztási háttérrendszerek üzemeltetését meglehetősen alultervezték a szövetséges hatok, illetve az online rendszer biztosítását vállaló aHang civil szervezet.

Mindenesetre a Civil Választási Bizottság elnöke az ATV-ben még vasárnap azt mondta, hogy a szombat leállás, majd fejlesztés után az előválasztás informatikai rendszere működőképes, kapacitásbővítés is történt.

Magyar György a pártoknál higgadtabban kezelte az előválasztási rendszert ért kibertámadás mögött sejtett gyanúkat, annyit mondott csupán: ha valóban történt szabotázs, az kontraproduktív volt, ugyanis nem megbontotta, hanem összerántotta a közösséget, sokan keresik meg őt is, hogy segíteni akarnak, sokan jelentkeznek aktivistának is.

Így néz ki most az időpontfoglaló felület
Így néz ki most az időpontfoglaló felület

Több terheléses tesztet is lefuttattak

Emlékezetes, az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) vasárnapi közleménye szerint az előválasztásban részt vevő ellenzéki pártok és az aHang informatikusai átalakították az előválasztás háttérrendszerét, és a tömeges terhelés vizsgálatába bevonták Frész Ferencet, a Cyber Services Zrt. szenior kibervédelmi szakértőjét. Bedő Dávid, az Országos Előválasztási Bizottság momentumos tagja ezután a Telexnek még vasárnap elmondta, több terheléses tesztet is lefuttattak a pártok és az aHang szakemberei vasárnap, ezek során megbizonyosodtak arról, hogy működni fog a rendszer hétfőn.

Új környezetben fut majd a rendszer, így a jövőben ki tudják védeni a mostanihoz hasonló komplexebb támadásokat is. Bedő „nagyon valószínűtlennek” nevezte, hogy konkrét, kézzelfogható bizonyítékot találjanak arra nézve, hogy a kormány áll a támadás mögött, de a pártok szakemberei biztosak abban, hogy ez történt. Szerintük egyedül a kormánynak állhatott ugyanis érdekében, hogy leálljon az előválasztás, annyit pedig már sikerült kideríteni, hogy a támadás Kínából jöhetett.

Belső szabotázs?

Csakhogy a hivatalos, egységes kommunikációval szemben hétfőn már másféle hangok is szárnyra kaptak ellenzéki oldalon. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke például már arról beszélt az ATV-ben, akár belső szabotázsról is szó lehetett:

„Az informatikai rendszerben egy kapun keresztül – nem vagyok informatikus, tehát ennél bővebben nem mennék bele –, (…) de egy elég komoly támadás érte a rendszert. Ez a kapu pedig nem véletlenül maradt nyitva. Az, hogy ez most pontosan hogyan történt, ha jól tudom, akkor feljelentés is lesz az ügyben, de az Országos Előválasztási Bizottság az, amelyik vizsgálja.”

Tóth a visszakérdezésre, hogy belső szabotázsról volt-e tehát szó, azt mondta, „ezt pontosan nem lehet tudni”, és nem cáfolta azt a felvetést sem, hogy „házon belülről indult-e esetleg a történet”. Annyit kedden biztosan tudni lehetett, hogy noha működik az előválasztás weboldala, mégis akkora az online érdeklődés, hogy további operátorok beállításával lehetne csak újra szabad időpontokat foglalni.

Saját bénázásuk

A Fidesz csak annyit reagált: „A saját bénázásukat ne kenjék másra!” Az előválasztási rendszer látványos kudarcának egyetlen abban részt vevő párt sem lehet „kedvezményezettje”, az, ami történt, akár az ellenzéki oldalon rendelkezésre álló anyagi erőforrások, akár csak az online választást biztosító humán erőforrás hiánya miatt sokkal inkább egy külső beavatkozásnak volt betudható. Az ügyben még a héten feljelentést is tesznek.

Korábban éppen Molnár Zsolt MSZP-s főtárgyaló beszélt arról, könnyebb meghekkelni az előválasztást, ha nincs személyes jelenlét. Mindezt egyébként több ellenzéki forrásunk az országos választási informatikai rendszer általában milliárdos költségével indokolta, valamint azzal, hogy ez ehhez hasonló beruházásra a pártoknak semmiképpen sem volt, lett volna forrásuk.

Fekete-Győr András és a Momentum komoly harcot vívott a szövetségesekkel az online regisztráció és voksolás lehetőségéért. A momentumos miniszterelnök-jelöltre alaposan meg is orroltak tavasszal a szövetséges pártok, mert a Momentum olyannyira ragaszkodott az online szavazáshoz, hogy lényegében nyilvános ultimátumig vitte ezt a belső vitát. Az online szavazás így végül be is került a szabályok közé, a Telex forrásai szerint pedig az aHang igyekezett is mindenben a Momentum elvárásainak megfelelő online rendszert kiépíteni, de végig ragaszkodott ahhoz, hogy ezt pártoktól függetlenül, önerőből és saját intellektuális kapacitásából valósíthassa meg.

Az online rendszer szombati összeomlásánál volt is olyan ellenzéki, aki a Telexnek a háttérben megjegyezte: éppen ezt akarták elkerülni annak idején, amikor sem az online regisztráció, sem pedig az online voksolás feltételeit nem tartották elégségesnek. A technikai részleteknél éppen ezért talán még fontosabb lehet, hogy az online előválasztás lehetősége és a rendszerbe vetett bizalom esetleges, a történtek után nem elképzelhetetlen megkérdőjeleződése milyen politikai következményekkel jár majd, és ennek mely párt vagy jelölt lesz egyértelmű vesztese, illetve nyertese.

Sor az egyik Széll Kálmán téri szavazósátornál 2021. szeptember 18-án az előválasztás első napján – Fotó: Huszti István / Telex
Sor az egyik Széll Kálmán téri szavazósátornál 2021. szeptember 18-án az előválasztás első napján – Fotó: Huszti István / Telex

Minden pártot érint az online szavazási rendszer baja

Az biztos, hogy legalábbis a korábbi tapasztalatok alapján a DK és az MSZP jobban tudja mozgósítani a híveit egy személyes voksolásra, míg a Momentum érdemben számol az online előválasztókkal. Nemcsak a külföldön élő, ám magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok esetében látszik ez már pusztán abból, hogy a Momentum elmúlt hónapos kampányai éppen ezekre a választói csoportokra fókuszáltak, de a Medián korábbi reprezentatív közvélemény-kutatása alapján is az derülhetett ki, hogy az itthon élő, fiatalabb választók számára, azaz a Momentum törzsszavazói bázisára is jelentős aktivizálóerőt jelentett az, hogy elvben részt vehetnek az előválasztáson pusztán online jelenléttel.

Sokatmondó, hogy az április 8−10. között, 1000 fős mintán készült reprezentatív Medián-kutatás szerint legalábbis a kormányváltást akaró szavazók álláspontja a következő volt:

  • az előválasztáson csak úgy lehessen online szavazni, ha az illető előtte személyesen regisztrált: 33%;
  • legyen lehetőség regisztrálni is online módon, és így személyes részvétel nélkül is szavazni: 59%;
  • nem tudja/nem válaszol: 8%.

Minden korcsoportban és minden településen többséget kapott a Momentum akkori álláspontja, és – nem meglepő módon − minél fiatalabb válaszadó volt valaki, annál inkább a személyes jelenlét nélküli részvételt pártolta, azaz azt, hogy akár csak egy mobiltelefonról is lehessen előválasztani. Érdekesség ugyanakkor, hogy a 65 évnél idősebbeknél is 42−37% volt ugyanez ez az arány a személyes regisztrációt szükségtelennek tartók javára, és noha főleg Budapesten támogatták, hogy lehessen személyes részvétel nélkül szavazni (62−29%), de a legkisebb településen is többségben voltak a regisztrációt szükségtelennek tartók.

Valóban sok ellenzéki érzelmű szavazópolgárt, azaz esetleges előválasztót tarthat távol az elmúlt napok sorozatos bonyodalma, de a fiatalabbakat megszólítani, sőt aktivizálni kívánó Momentum számára akár végzetes is lehet az online rendszer hétvégi, kezdeti akadozása – szavazótáboruk jelentős részének mozgósítását ugyanis ettől várhatták.

Frissítés: Egyes ellenzéki pártok cikkünk megjelenése után azt jelezték, minden szükséges erőforrást biztosítani fognak ahhoz, hogy az online előválasztási kapacitások az igényeknek megfelelően bővüljenek.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!