Nem maffiaállamban élünk, hivatalosan kérnek 10 százalékot a projektből – elkezdődött a Boldog-ügy a törvényszéken

„Én azt szeretném, hogy beismerem. Ítéljen el bírónő! 61 éves vagyok, nem kerültem ilyen helyzetbe egész életemben!”

– hangzott el a Boldog István fémjelezte vesztegetési ügy előkészítő tárgyalásán Cserkeszőlő egykori alpolgármesterének szájából. Ő egyébként az ügy nyolcadrendű vádlottja, és néhány konkrét kérdés után kiderült, mégsem állt meg a bíróság előtt ez a beismerés, hiszen a vádiratban írtakkal teljesen ellentétes dolgokat mondott a saját szerepéről is. De kezdjük az elejéről!

Szerdán tartották Boldog István fideszes képviselő vesztegetési ügyében az előkészítő ülést, ahol egyrészt meghallgathattuk, mivel vádolja az ügyészség az ügy érintettjeit, illetve megszólalt Boldog István, a társai, és a védőik is. Mindezt a hátsó sorból hallgatta végig Hadházy Ákos független (amúgy Momentum-színekben induló) országgyűlési képviselő is, aki az egész Boldog-ügyet kirobbantotta.

Kiderült többek között,

• hogy melyek a konkrét pályázatok, amelyeknél visszaélést vélt felfedezni a nyomozóhatóság,
• hogy Boldog védője minden lehallgatásból és megfigyelésből eredő bizonyítékot szeretne kizáratni, mert a felvételek készítésekor még volt mentelmi joga Boldognak,
• hogy a vádiratban olyan részletek is szerepelnek, miszerint a Boldog alá tartozó települések elnyert pályázatainak 10-20 százalékos visszaosztásából fizettették volna Boldog kampányát a vádirat szerint,
• vagy hogy Boldog Istvánt egyébként az a Varga István korábbi fideszes országgyűlési képviselő védi, aki legutóbb azzal szerzett magának hírnevet, hogy a közel ötszáz médiatermékből álló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnökeként volt túl őszinte; azt találta mondani egy interjúban többek között, hogy „igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok”. Hamar be is fejezte ezt a munkáját, Kocsis Máténak nyílt levélben kellett megvigasztalni a kormánypárti újságírókat, hogy igenis tehetségesek.

„Hosszú tárgyalás lesz, az biztos. Nagyon korrekt és jó a tárgyalás vezetése, a vádirat meg nagyon pröntyög. Én azt hittem, hogy sokkal felkészültebbek, de kiderült, hogy nem a Maginot-vonalat építették fel. Szerintem sok küzdelem lesz még itt az ügyészség és a védelem között. Nem ő a fortélyos, a Boldog István, ő egy rendes ember”

– értékelt a közel négyórás előkészítő ülés végén Varga. De nézzük, mi derült ki ezen az előkészítő ülésen! Ami egyébként azzal kezdődött, hogy senki, így Boldog István képviselő sem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben fénykép készüljön róla.

Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el ma a bíróságon, és írtuk korábban mi is, miután hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.

A mai tárgyaláson részletezték a vádakat, és ebből kiderült, két részből áll a vádirat.

Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

Előre lejátszott közbeszerzések, visszajuttatott pénzek

Ami ma kiderült, hogy ezek Cserkeszőlő önkormányzatának TOP-os pályázataival kapcsolatosak. Az ügyészség felidézte azt a találkozót, – amiről korábban ebben a cikkben írtam –, ahol Boldog és Fehér Petra, Boldog asszisztense és mindenese találkozóra hívták a Boldoghoz tartozó települések polgármestereit, és ahol eldöntötték, ki, mire pályázhat, mire fog nyerni pénzt, és ahol az ügyészség szerint egyértelművé tették, hogy ezeket valóban tudják befolyásolni Boldogék.

Cserkeszőlőnél tehát három projektről szól a vádirat első vádpontja. Egy bölcsőde (250 millió), a Szinyei-Merse kúria (198 millió) és egy önkormányzati épület energetikai felújításáról (58 millió) van szó, amelyeket a település megnyert, és amelyekben a vádirat szerint végig irányított módon zajlott a folyamat: az is, hogy ki folytatja le a közbeszerzési eljárást, az is, hogy kik pályáznak, és az is, hogy melyik cégek nyernek, és azok mennyit osztanak vissza Boldogéknak.

A vád szerint Boldog István megbízásából Fehér Petra (fideszes megyei közgyűlési tag, törökszentmiklósi önkormányzati képviselő, Boldog István bizalmasa, intézője) illetve a harmadrendű vádlott, K. Péter felkeresték a cserkeszőlői polgármestert és alpolgármestert, hogy a közbeszerzés lefolytatására már kiválasztott cég helyett válasszák az általuk „hozott” céget, a Debköz Kft-t, és azzal szerződjön az önkormányzat. Így is lett. A cég vezetője az ügy negyedrendű vádlottja.

A cikk elején idézett cserkeszőlői volt alpolgármester az előkészítő ülésen – bár szerette volna beismerni azt, amivel vádolják, és eltekinteni a tárgyalástól –, végül arról beszélt, hogy ő a váddal ellentétben nem vett részt azon a tárgyaláson, ahol Boldog emberei a Debközt behozták, ő csak szavazott róla a közgyűlésen.

Viszont elmondta, hogy amikor bemutatta Fehér Petrának és K. Péternek az egyik később nyertes cég, a Makor Kft. vezetőjét (az ügy VI. rendű vádlottját), akkor Fehérék mondták neki, hogy kérnek 10 százalékot pályázati összegből. Amikor nézett K. Péterre, hogy mi is ez, akkor a Boldog táskásembereként ismert férfi azt mondta: nem maffiaállamban élünk, természetesen ez hivatalosan, számlára megy majd. A bíróság kérdésére a volt alpolgármester azt mondta,

mivel egy országgyűlési képviselő közvetlen munkatársaival beszélt, nem feltételezte róluk, hogy „sötét ügyben járnak”.

Azt gondolta, K. Péter cégét egyfajta alvállalkozóként vonják be, így kap 10 százalékot. A beszámolójából kiderült, hogy ez a 10%-os kérés egy névjegykártyára íródott rá, és lett átnyújtva az alpolgármesternek. Illetve azt is elmesélte, hogy amikor erről a találkozóról beszámolt a polgármesternek, és elmondta ezt a 10 százalékot, akkor „Lajos bácsi” széttárt karral azt mondta:

„Mit tehetünk?”

Az ügyészség többször rákérdezett, hogy minek volt tudatában és minek nem, és mivel a válaszok ellentmondtak a vádiratnak, így a bíróság nem fogadta el a beismerő vallomást. (Hogy miért csak Cserkeszőlő volt alpolgármestere jelenik meg itt a vádlottak padján: a polgármester, Szokolai Lajos („Lajos bácsi”), aki 20 éven át vezette a települést, 2020 nyarán elhunyt.)

A vádiratból kiderült, hogy két céget is bevontak az előre lejátszott közbeszerzésekbe (magát a közbeszerzést lefolytató Debköz Kft-n túl). Az egyik a fent említett Makor Kft., a másik a Gerecse House, aminek vezetője G. István az ügy VII. rendű vádlottja. Legalábbis ez a két cég nyert projekteket, mert – csak hogy még egyszerűbb legyen az ügy – a vádlottak között van egy olyan cég vezetője is, akit arra kértek fel, hogy olyan magas összeggel pályázzon, ami alapján a kinézett, és alacsonyabb ajánlatot tevő cégek nyerhetnek. Ez a vádlott az egyetlen, aki nem jelent meg az előkészítő ülésen egészségügyi okokból.

A vádirat szerint mindkét kiválasztott, nyertes cég 10-10 millió forintot fizetett vissza a nyertes projektekből K. Péter asszisztensén keresztül, a pénzből pedig az ügyészség szerint Boldog István, Fehér Petra és K. Péter egyenlő arányban részesült. Az asszisztens egyébként az ügy V. rendű vádlottja, és az előkészítő ülésén lemondott a tárgyalás jogáról, beismerte azt, ami a vádiratban rá vonatkozik, és bánja bűnét.

Boldog István ügyvédje, Varga az ülés végén azt mondta: ez a beismerő vallomás nem befolyásolja az ő védencének ügyét.

Polgármesterektől visszakért százalékok, Boldog kampányának finanszírozása

A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Az ügyészség szerint Fehér Petra és K. Péter több polgármestert is felkerestek, hogy Fehér megyei közgyűlési tagságából fakadó befolyását, illetve Boldog István közeli ismeretségét felhasználva a települések által már elnyert, de jövőben megvalósuló projektekből „jogtalan előnyt” szerezzenek. Megkeresték például Markót Imrét, Törökszentmiklós polgármesterét a hivatalában, hogy a nyertes TOP-os pályázati összeg 20 százalékát fizesse vissza Boldog István kampányára. A vádirat szerint itt az is elhangzott, hogy ha nem fizet, akkor a későbbiekben elesik a támogatásoktól. Markót elzárkózott ettől.

Emellett Fehérék megkeresték Kazinczi István tiszatenyői polgármestert is, hogy az elnyert, de még meg nem valósított TOP-os pályázatokban 10 százalékos „tartalék” van, aminek visszaosztását kérik, illetve megjegyezték, hogy jó lenne, ha az általuk hozott kivitelezővel valósulnának meg a projektek. A polgármester az ügyészség szerint elutasította ezt a kérést.

A harmadik, vád által említett eset Hegedüs István tiszaföldvári polgármester esete, akit szintén azzal kerestek meg, hogy a TOP-os összegek 10 százalékát szolgáltassa vissza, ahol a vádirat szerint szintén visszautasítással találkoztak, amire Fehérék reakciója az volt, hogy további pályázati összegekre ne is számítsanak.

A vádiratban ennyi polgármesteri találkozó szerepelt, ezekből a törökszentmiklósi polgármester például jobbikos támogatással lett a település vezetője. Hogy a többi települést is megkeresték-e ugyanezzel az ötlettel, csak azok esetleg nem szeretnének róla beszélni, az nem derült ki.

Boldog: Ártatlan vagyok

Boldog István az előkészítő ülésen megismételte az ügy kirobbanása óta hangoztatott véleményét: ártatlan.

Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.

Így természetesen a fideszes országgyűlési képviselő a tárgyalás jogáról sem mondott le.

Aztán jött egy egészen érdekes jelenet. Boldog védője, Varga elmondta, hogy egy sor bizonyíték kirekesztését kéri a bíróságtól. Mégpedig azokat a hang és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amiket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog István mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.

Varga arról beszélt, hogy ez annyira vak folt a törvényben, hogy majd be fog adni egy részletes véleményezést. Elmondta, hogy ilyen lehallgatást például csak úgy lehet végezni, hogy mentelmi joggal bíró személyt közvetlenül nem érint. Sőt, számos tanúvallomás Boldogot érintő része is sérti Boldog mentelmi jogát, mert akkor születtek, amikor még megvolt a fideszes politikusnak a mentelmi joga. Például Nagy Szilárdét, aki egyébként vádalkuval borította az egész ügyet. Varga arra is hivatkozott, hogy ő nyolc évig tagja volt képviselőként az országgyűlés mentelmi bizottságának.

Az ügyész szerint azon túl, hogy ezzel a felvetéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél, hozzátette, hogy lehet, hogy Varga korábban évekig mentelmi bizottsági tag volt, és lehet, hogy régen ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta a törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal bíró esetében is.

Boldogot az ügyészség a következőkkel vádolja:

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Rá, Fehér Petrára és K. Péterre hat év letöltendő börtönt kért.

Boldog István bizalmasa: Ártatlan vagyok

A vádiratban másodrendű vádlottként szereplő Fehér Petra, akiről korábban itt írt kollégám portrét, és akinek az ügyben játszott szerepéről ebben a cikkemben írtam korábban, az előkészítő tárgyaláson nem vallott bűnösséget, és nem mondott le a tárgyalási jogáról.

Fehér Petra védője hozzászólásában azt részletezte, hogy az ügyészség vádirata milyen pontatlan, hogy alapvető fogalmak nincsenek tisztázva benne, illetve, hogy ugyanazon fogalmakat teljesen más szituációkban is használják. Ráadásul szerinte összemossák a TOP-os pályázatokat az önkormányzatoknál lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal.

Azt is vitatta, hogy Fehér Petra pozíciója tényleg olyan súlyú lett volna a közgyűlésben, hogy ráhatása lehetett ezekre a pályázatokra, és kérte a bíróságtól, hogy kérjék be – a konkrét pályázatokon túl – a közgyűlés határozatait is: mikor, miről, milyen szavazati aránnyal döntöttek. Illetve kifogásolta az egyik rejtett megfigyelést is, amit elmondása szerint megszakítottak, így a pénz útját nem lehet bizonyítottan követni.

A többiek

Boldog István másik intézője, K. Péter, harmadrendű vádlott szintén nem ismerte be azt, amivel az ügyészség vádolja, így tárgyalásra megy. Ahogy a közbeszerzések lefolytatására felkért Debköz Kft. ügyvezetője is.

A két fentebb említett konkrét kivitelező cég vezetői közül az egyik részben elismerte bűnösségét; A Makor Kft. vezetője elmondta, részt vett a pénz átadásában, de állítása szerint nem tudta, hogy kinek szánták. A másik cég vezetője is azt mondta, részben elismeri a vádiratban foglaltakat, de nem derült ki, milyen részleteit, a tárgyalás jogáról nem mondott le.

G. Vanda ötödrendű vádlott, aki Boldog táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense az egyetlen, aki tisztán beismerte a vádiratban foglaltakat, lemondott a tárgyalás jogáról. Az ügyészség rá beismerés esetén két év szabadságvesztést kért.

K. Ferenc, a közbeszerzéseket lefolytató Debköz Kft. vezetője (IV. rendű vádlott) szintén nem ismerte el azt, amivel az ügyészség vádolja, szintén a tárgyalást választotta. És, ahogy már azt írtuk, a VIII. rendű vádlott, Cserkeszőlő volt alpolgármestere ugyan megpróbálta, de nem sikerült beismernie.

Az előkészítő ülésnek szeptemberben lesz folytatása, de a tárgyalás maga csak decemberben fog elkezdődni.

Hogy indult az egész ügy?

Boldog István ügyét Hadházy Ákos robbantotta ki még 2019 végén. Nagy Szilárd volt fideszes kengyeli polgármester volt az, aki egy vádalku keretében elmondta a hatóságoknak, hogyan voltak előre leosztva Boldog körzetében az EU-s pályázatok. A jelek szerint nemcsak az volt leosztva előre, mikre pályázhatnak a települések, hanem az is, hogy a közbeszerzéseken mely cégeket kell megbízni, és kinek mennyit kell visszaosztani.

Az ügyben több embert letartóztattak, köztük Boldog jobbkezét, a fideszes önkormányzati képviselő Fehér Petrát is. Fehér a törökszentmiklósi önkormányzatban és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlésben is képviselő volt, önkormányzati pozíciójáról aztán tavaly novemberben mondott le.

A koronatanú, Nagy Szilárd december 17-én egyórás videóinterjút adott, amelyben részletesen beszélt a rendszer működéséről. A T1 Tv pedig Boldog Istvánnal készített interjút, ahol a Nagy Szilárd által elmondottakra is rákérdeztek a képviselőnél; erről itt írtunk részletesebben.

Az utolsó cikk az üggyel kapcsolatban a pénz mozgásának részleteiről márciusban volt. Akkor a Blikk írt arról, hogy a lapnak a nyomozás egyik érintettje elmondta a visszaosztással kapcsolatban, hogy a pénz útját végig egy profi megfigyelő csapat követte. A lap azt írja, a vádiratot is megszerezték. A nejlonzacskóban utazó pénz esetét, és a további részleteket itt tudja elolvasni.

Boldog januárban úgy fogalmazott: „Ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van. Hiszen, bár most majd el fogunk menni a bíróságra, és a bíróságon tárgyalás lesz, de tudjuk, a magyar bíróságok nem két nap alatt fogják megtárgyalni ezt az ügyet”.

„Amiket mondanak, az nem igaz.”

Boldog Istvánról írt portrénkat itt tudja elolvasni.