Akit csak verbális jobbegyenesnek hívnak a Fideszben

2021. május 05. – 07:15

Akit csak verbális jobbegyenesnek hívnak a Fideszben
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A szakközép után bakter volt egy apró vidéki állomáson, aztán a rendszerváltás környékén megismerkedett a Fidesszel. Öltönyt húzott, és egy váltással falusi polgármester lett belőle. Húsz évig vezette Kétpót, amikor le kellett mondania a posztjáról, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. A még szélsőséges Jobbikkal jóban volt, Vonát struccpörkölttel várta a fesztiválján, ahol a magyargárdások voltak a biztonságiak. Nehezen viseli, hogy nem fideszes vezetésű már a faluja, ahol egykori álmát sem adta fel: Horthy-szobrot állítani a Horthy Miklósról elnevezett utcában. Alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, Turul nemzetség: ezek alakították a világnézetét, és bár a halálbüntetés vagy kémiai kasztrálás bevezetésének követelése miatt is felfigyeltek rá, végül a büntetőügye tette országosan igazán ismertté. Hivatali vesztegetés elfogadásával, pályázatok befolyásolásával vádolják, tárgyalása június végén indul. Portré Boldog Istvánról.

„Hogy lehet valaki ekkora ökör?” – így elégedetlenkedett nekünk Boldog István egyik volt középiskolai tanára, miután megtudta, hogy egykori diákja ellen hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt tavaly decemberben vádat emeltek, az ügyészség pedig hat évet kért rá. Az ügy kirobbanásáig a politikus nem tartozott az országosan túl ismert fideszes országgyűlési képviselők közé. Egy-egy megbotránkoztató parlamenti felszólalása után néha cikkeztek róla, de alapvetően az ismertsége főleg Jász-Nagykun-Szolnok megyére korlátozódott. Most viszont az ügyében induló tárgyalása miatt országosan ismertté válhat.

A portréhoz több olyan emberrel is beszéltünk, aki ismeri vagy korábban kapcsolatba került vele, de egyikük sem vállalta a nevét. Boldog Istvánt is megkerestük telefonon, ő azt kérte, hogy kérdéseinket levélben küldjük el, amikre pár órán belül aztán válaszolt is.

Nem lett szakbarbár

Boldog István 1966 novemberében született Törökszentmiklóson. Szülei elváltak, anyjával Kétpóra költözött, ahol a hetvenes évek környékén körülbelül kétezren laktak. Saját elmondása szerint apja 1956-ban Pécsnél harcolt a szovjet csapatok ellen. November környékén apja a megmaradt bajtársaival disszidálni készült, végül a határon visszafordult. Rövid időre börtönbe is került, majd a téesznél dolgozott. Boldog a Telexnek azt írta, az apja őt mindig arra nevelte, hogy ki kell állni a nemzet függetlenségéért és a kommunista diktatúrát meg kell dönteni. Amikor általános iskolásként azért lázadt, mert nem akart oroszul tanulni, felpofozták, mondta máshol. Apja múltja aztán nagyban meghatározta, Boldog hogy gondolkodik a magyarságról, nemzetről.

Volt kisdobos, úttörő, és tagja volt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) is. Ezeket úgy magyarázta, „abban az időszakban kötelező volt egy diáknak belépni, ha előre akart jutni a tanulmányaiban, de az a szellem mindig megvolt bennem, hogy miért vannak itt a szovjetek”.

1985-ben érettségizett mezőgazdasági gépszerelőként a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskolában (ma már Mezőtúri Református Kollégium). Volt tanára erre az időszakra úgy emlékezett vissza, Boldog jó diák volt, fegyelmezett, de közepes teljesítményű, társai közül nem emelkedett ki, viszont „talpraesetten csinálta a dolgát. Szépen beszélt, jó kiejtéssel, véleményt tudott formálni”, mondta a Telexnek. Nagy baráti társasága nem volt, de haverkodott Rácz Erikkel, azaz a későbbi Mr. Rickkel, a kilencvenes évek egyik gagyipop előadójával, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár apjával. Boldognak jó kapcsolata volt a gyakorlati órák tanáraival. Volt, hogy szakmai vetélkedőn is részt vett, aminek volt elméleti meg gyakorlati része. Utóbbiban egyszerűen szántania kellett, bár volt tanára szerint itt sem teljesített „kiemelkedően”. Azon nem lepődött meg, hogy Boldogból végül politikus lett, mert bár akkoriban szakközépiskola voltak, „nem szakbarbárokat képeztünk”, a diákok erősen érdeklődtek a humán tárgyak iránt. Boldog egyébként azóta is visszajár a szalagavatókra.

Vonzotta a fiatalos lendület

Érettségi után aztán a Kétpóhoz tartozó pusztapói vonatállomásra került, váltókezelő, vagyis bakter lett belőle, utána pedig katona. Alig fél évvel a Fidesz megalakulása után, 1988 őszén huszonkét évesen és még katonaként jelentkezett hozzájuk, legalábbis feliratkozott egy listára a nagymarosi tüntetésen, de ezzel nem jutott be közéjük. Végül a leszerelése után, 1989-ben jelentkezett a szolnoki csoportba, írta a Telexnek. A Fideszbe lényegében az apja tanításai miatt jelentkezett, és mert „én úgy láttam, hogy a Fidesz fiatalos lendülete azt képviseli, amit én is”.

A Fidesz kezdetben magát liberálisnak, radikálisnak és alternatívnak határozta meg, Boldog szerint viszont ő nem foglalkozott „azzal a résszel, hogy liberális vagy más gondolkodás van. Egyszerűen egy kommunistaellenes párt volt, ami a fiatalos lendületével próbált tenni az akkori rendszer ellen, és a nemzet jövőjét kívánta szolgálni. Én akkor is nemzeti radikális, antikommunista ember voltam” – írta. 1990-ben alapított is egy fideszes csoportot otthonában, Kétpón.

A községháza Kétpón, az épületben középen kialakított tóval, rajta híddal, amin az alaptörvény található – Fotó: Bődey János / Telex
A községháza Kétpón, az épületben középen kialakított tóval, rajta híddal, amin az alaptörvény található – Fotó: Bődey János / Telex

Két évvel később már képviselő az önkormányzatban, 1994-ben, huszonnyolc évesen pedig a falu polgármestere lett, a szavazatok 45 százalékával. Egy idősebb helybéli nő például azért szavazott rá akkor, mert úgy gondolta, egy „fiatal, agilis” polgármestertől fejlődhet a falu. A helyiek arról beszéltek a Telexnek, hogy Boldog összefogta a fiatalokat, bulikat, diszkókat, koncerteket vagy akár disznóvágásokat szervezett nekik. Olyan is volt, hogy a fővárosba vitte őket tüntetésekre.

Többen mondták, hogy szívesen segített azoknak, akikkel jóban volt, ha bármilyen kéréssel hozzá fordultak, de néhány helyi arra is panaszkodott a Telexnek, hogy valójában a kezdetektől nem számítottak neki a kétpóiak, csak a saját bizalmi köre. Egy idő után sokan kikoptak Boldog eseményeiről, és csak a szűkebb köre járt ezekre. Ekkoriban még az első feleségével élt, akitől egy fia született, és aki a helyiek szerint jó hatással volt Boldogra.

Boldog látszólag fokozatosan lépegetett előre a ranglétrán. Hivatalos életrajza szerint 1998-ban a Jász-Nagykun-Megyei Önkormányzat képviselője lett tizenkét évre, két évig elnöke volt a kistérségi társulásnak, 2007-ben a Fidesz falusi tagozatának elnöke is lett, közben Kétpón újra meg újra megválasztották polgármesternek.

A kétpóiak szerint néha volt, hogy a falugyűlés közepén felugrott, hogy neki most fociedzésre kell mennie. Boldogról köztudott, hogy nagy focirajongó, máig aktívan focizik a kétpói csapatban és a parlamenti válogatottban is. Egy fociképességeire rálátó forrásunk szerint Boldog „egyébként szerény képességű focista volt, egy igazi lelkes, sokat brusztoló, jó fizikumú falusi favágónak mondanám”.

Fotó: Boldog István / Facebook
Fotó: Boldog István / Facebook

Időközben újraházasodott, és felhúzott egy házat, közvetlenül a polgármesteri hivatal mellett. Azóta is itt él második feleségével, és közös fiukkal, az előző házasságából született nagyobbik gyereke nem él velük.

Bomberdzseki és turul

A fideszes Boldog a 2000-es évek elején személyesen is kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a környékbeli MIÉP-es, később jobbikos politikusokkal. Többek szerint stílusa, habitusa, a számára fontos külsőségek miatt nagyon sok szélsőségesebb szavazója is volt, és 2010-ben sok radikálisabb szavazót is maga mellé tudott állítani. „A sujtásos, atillás, bomberdzsekis, turulos dolog nála nem máz, nem szerep, halál komolyan gondolja, és ezekkel már önmagában vonzott olyan szavazókat is, akik hagyományosan nem Fidesz-szavazók voltak” – mondja egy forrásunk. Mások hozzátették, ebben az időszakban – 2010 előtt – Boldog olyan koszorúzós eseményeken, rendezvényeken is részt vett MIÉP-es, jobbikos politikusokkal, aktivistákkal, ahová mainstream fideszes biztosan nem ment volna el. És mint saját Facebook-posztjából is láthattuk, a vállaltan szélsőjobbos betyárseregesekkel is simán lejattolt, ha a környéken nyomtak fekve, de a falujába szervezett betyárételfőző fesztiválon is vállalta fideszes országgyűlési képviselőként, hogy a Magyar Gárda látja el hivatalosan az őrző-védő szolgálatot.

A frissen alakult Jobbikkal és annak vezetőségével is kifejezetten jó viszonyt ápolt. Egy jobbikos beszélgetőtársunk azt mondta, fel is merült a Jobbik vezetésében egy időben komolyabban, hogy Boldog Istvánt behúzzák a pártba.

Nem véletlen: Boldog az elsők között vette át fideszes polgármesterként a Jobbik által minden településnek ajándékba felajánlott árpádsávos zászlót 2007-ben. Miután a Jobbik „Árpád-napi” vonulásos demonstrációt tartott a várban, azt követelve, hogy a turulmadarat, a Szent Koronát és az árpádsávos zászlót vegyék törvényi védelem alá, a párt bejelentette, hogy azoknak a polgármestereknek, akik részéről erre van fogadókészség, ajándékba visznek egy-egy árpádsávos zászlót. Boldogban volt, és személyesen Vona Gábortól, a Jobbik akkori elnökétől vette át azt Kétpón, a színpadon, a betyárételfőző fesztiválon a színpadon. Az átadás a hivatalos programban is szerepelt mint fő attrakció, közvetlenül a fesztivált záró Kárpátia-koncert előtt. (Volt egyébként, ahol a testület arra kényszerítette a polgármestert, hogy adja vissza a zászlót a Jobbiknak, lásd Orosházán.)

Hogy tényleg felmerült-e a Jobbikban Boldog esetleges leigazolása, erről Vona Gábort is megkérdeztük. Vona a Telexnek azt mondta, egyáltalán nem zárja ki, hogy volt ilyen beszélgetés. Azt is megerősítette, hogy Boldog a 2010 előtti radikálisabb Jobbikkal kifejezetten szimpatizált, de „nem mi kerestük meg, hanem ő talált meg bennünket”. Sőt, példaként említette a saját emlékét, amikor Boldog személyesen hívta meg a kétpói fesztiváljára, és ott struccpörkölttel vendégelte meg mint VIP-vendéget. Ezután nem sokkal viszont megromlott Boldog viszonya a jobbikosokkal, és Vona szerint Boldog a parlamentben már kifejezetten azok közé a fideszes képviselők közé tartozott, akivel a kölcsönös tisztelet sem ment.

Boldog Istvánt is megkérdeztük erről, azt írta, soha nem merült fel benne, hogy csatlakozzon a Jobbikhoz. „Én minden nemzeti gondolkodású emberrel jó viszonyban voltam és vagyok a mai napig, aki a nemzetben, a nemzet felemelkedésében gondolkodik. A radikális gondolkodású emberek véleménye is számít, és lehet belőle tanulni. Anno a Jobbik is ilyen volt, de nem volt téma soha, hogy csatlakozzak hozzájuk. Igen, jóban voltam velük, de kimutatták a foga fehérjüket, és ma már Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat. Ez felháborító. Én maradtam olyan, amilyen voltam, a nemzetért küzdő, a nemzetben gondolkodó, jobboldali, olykor radikális politikus” – írta válaszában.

Amiben jobb- és baloldali forrásaink is egyetértettek, hogy Boldog számára a baloldal nagyjából egyenlő a kommunistával. A baloldali emberekkel szemben nagyon zárt, aki másképp gondolkodik, azokkal kategorikus. „Nem sok emberi kapcsolata volt a baloldaliakkal, de talán még beszélő viszonyban sincs velük, szerinte kommunista mind” – mondta egy ismerője.

A hét vezér Kétpón – Fotó: Bődey János / Telex
A hét vezér Kétpón – Fotó: Bődey János / Telex

Boldognak volt egy emlékezetes október 23-i ünnepi beszéde Mezőtúron, ami után helyben még azt is felvetette néhány képviselő, hogy ne mondhasson aktív képviselő a jövőben ünnepi beszédet a városi megemlékezésen, ezt végül azonban elvetették. Boldog itt arról beszélt, hogy a szüleink és őseink, Szent István álma is ugyanaz volt: egy szabad, független, nagy Magyarország, majd úgy folytatta: „nem voltak benne ebben az álomban a kommunista, szocialista hazaárulók, gyilkosok. Sem Kun Béla, sem Rákosi Mátyás, sem Kádár János, sem Gyurcsány Ferenc. Nem tévedés, amit mondtam. Ők mindannyian egy eszme, egy elv, egy cselekedet, egy párt fiai. Mert ne feledjük: a kommunista el nem vész, csak átalakul”, majd kicsivel később megtoldotta: „Rákosi és elvtársai a földjét és az életét vette el az embereknek, Gyurcsány és bandája a nyugdíját, a fizetését és az ifjúság jövőjét”.

Beszéde végén pedig azt mondta: „nincs bocsánat 2006. október 23-ért, a forradalom ötvenedik évfordulójának meggyalázásáért. Mi, magyar emberek nem felejtjük el ezeket a bűnöket, és bíróság elé kell állítani a bűnösöket. Édesapámra 1956-ban lőttek, rám és családomra 50 év múlva Budapesten, miközben a hősökre emlékeztünk. Meggyalázták a forradalom emlékét. Soha nem lehet megbocsátani.”

Szent Korona-tan, történelmi alkotmány, Turul nemzetség

Boldog világnézetére többek szerint erősen hatottak az úgynevezett MAG-előadások is. A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés nevet rövidíti, az alapítók célja pedig a magyarság szellemi erőinek összegyűjtése és egyben tartása mellett az volt, hogy a közösségek felkészüljenek az önellátó életre, a természettel összhangban éljenek, elsajátítsák a népi gyógyászatot, közelebbi kapcsolatba kerüljenek az anyafölddel, a természettel. Az alapító Géczy Gábor idén év elején halt meg.

Ezeken a mezőtúri rendezvényeken többek között az a Papp Gábor tartott előadást a szkíta–hun–avar–magyar folyamatosságról, a szkíta erkölcsről, aki miatt a katolikus egyház 2009-ben figyelmeztetett, hogy az „ősmagyar szinkretizmus” hirdetői megtévesztik a katolikus híveket, Jézus nem volt pártus herceg, és a püspöki kar azt is károsnak tartotta, hogy ilyen szinten élesztik újra „a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeit”. Mellette Szántai Lajos alternatív történelmi világmegfejtő vagy éppen Varga Tibor tartott előadást, például a Szent Korona-tanról.

„Új életfelfogás, alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, történelmi alkotmány, Turul nemzetség” – foglalja össze beszélgetőtársunk, mikről is szóltak ezek az előadások. Boldog szinte az összes előadáson ott volt, többek szerint az a fajta nemzettudatot, amit azóta is hangoztat, részben itt szedte magára..

Természetesen erről is megkérdeztük Boldog Istvánt, aki azt írta nekünk: „Meghatározó élmény volt az életemben mint vidéki embernek. Az ott felvetett témák mind arról szóltak, hogy mi, magyarok, hogy tudnánk még természetközelibben élni. Ezeken az előadásokon nem csak erről volt szó, hanem a nemzetünk múltjáról, jövőjéről, küldetéséről is. Ez meghatározó volt az én és a családom életében, hiszen a feleségemmel együtt jártunk az előadásokra. Ma is szívesen nézem meg ezen előadásokat az interneten. A fiamat is úgy nevelem, hogy nézze meg ezeket a videókat, mert rengeteget tanulhat belőlük. Ez indított el abban, hogy íjászkodok, csatlakoztam a baranta mozgalomhoz, és itt ismerkedtem meg többek között Vukics Ferenc barátommal.” A Baranta Szövetség egyébként az ezredforduló táján kitalált „hagyományos magyar” harcművészetek szervezete.

Boldog emellett része volt a 2008-ban alakult és szintén Vukicshoz köthető Magyarok Szövetsége Mozgalom törökszentmiklósi csoportjának. A szövetség célként fogalmazta meg például a magyarok nemzetegyesítését, a népi hagyományokra épülő oktatást. Egy erre az időszakára rálátó forrásunk szerint Boldog „gyors és segítőkész volt, és igyekezett mindent megtenni, hogy a szövetség előre lépjen”. A szövetség szervezte a Magyarok Országos Gyűlését, a szervezésben Boldog is aktívan részt vett.

„Ez egy olyan szervezet volt, akik összefogták a nemzetben gondolkodókat. Amikor a Baranta Szövetség meg tudta szervezni, mindig részt vettem rajta. Hagyományőrzőként a bemutatókon is szerepeltem a kisfiammal. A III. Jászkun Szalát Kétpón rendeztük meg, akkor állítottuk a település hármas dombjára a ma is álló kettős keresztet” – írta erről a Telexnek.

A település hármas dombja egyébként az úgynevezett Történelmi Magyarország Emlékparkban van, a parkot pedig Boldog elmondása szerint azért pont ott hozták létre, mert egy szibériai tuva sámán azt mondta neki, az egy szent hely. A parkot a kettős kereszttel, jurtákkal, a hét vezérrel és Attila-szoborral együtt Kövér László házelnök és egy sámán adta át 2015-ben.

Kétpó hármas dombja – Fotó: Bődey János / Telex
Kétpó hármas dombja – Fotó: Bődey János / Telex
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és Kövér László az Országgyűlés elnöke érkezik a Történelmi Magyarország Emlékpark avatóünnepségére Kétpón 2015. június 7-én. Előtérben a Szent Korona másolata – Fotó: Mészáros János / MTI
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és Kövér László az Országgyűlés elnöke érkezik a Történelmi Magyarország Emlékpark avatóünnepségére Kétpón 2015. június 7-én. Előtérben a Szent Korona másolata – Fotó: Mészáros János / MTI

A Magyarok Szövetségének álláspontja szerint egyébként Magyarország akkor válik legitim állammá, amikor népszavazással fogadják el az új alkotmányt. Azóta lett új alkotmány, de azt csak az országgyűlés kormánypárti kétharmada szavazta meg, ezért megkérdeztük Boldogot, javasolta-e a Fideszben a szövetség ötletét. Azt válaszolta, „nem volt értelme javasolni, mert az akkori parlamentben hatalmas felhatalmazása volt a kormánypártnak, és elmondtuk a választások előtt, hogy ha megfelelő támogatottságunk lesz, akkor létrehozzuk, megalkotjuk az új Alaptörvényt”. Azt is írta, az Alaptörvény létrehozásában ő is részt vett, és büszke arra, hogy ő javasolta belé azt, hogy a magyar embereknek alapvető joga legyen az önvédelem.

A nagyobb mellény

Aztán eljött az a pozíció, ami többek szerint száznyolcvan fokos fordulatot hozott Boldog viselkedésében: 2010-ben országgyűlési képviselő lett a megye 6-os egyéni választókerületében. Boldog 2010-es indulásának előzménye röviden: 1998-ban a fideszes Búsi Lajos szerzett mandátumot a térségben, akit 2002-ben is elindítottak ugyan, de kikapott az MSZP-s indulótól. 2006-ban már másik jelölttel próbálkozott a Fidesz, akinek kampányában Boldog már aktívan részt vett, de így sem sikerült behúzniuk a választást. Majd jött 2010, amikor a Fidesz egy harmadik jelölttel is bepróbálkozott: ez lett Boldog.

Hogy kinek az ötlete volt, hogy ő legyen a jelölt, arra Boldog csak annyit írt nekünk: „felkértek, és azt gondolom, hogy azért támogatott a tagság, mert ismertek. Egy nemzetben gondolkodó, őszinte, nyílt ember voltam és vagyok a mai napig, aki megharcol a választókerület minden egyes emberéért, az itt élőkért.” Hogy miért Boldogot indította a Fidesz ekkor, arról a 24.hu cikkében úgy gondolkodott, hogy a kétezres években a Fidesz keményen ráfeküdt a kistérségi, falusi szavazókra, és a Boldoghoz hasonló „nem értelmiségi karakter jobban tudott érvényesülni az átalakuló pártban 2010-ben, mint 1998-ban”.

A 2010-es kampányt keményen végigdolgozta Boldog, és bár akkor a választók nagyon sok helyen nem is jelöltre, sokkal inkább pártra vagy még inkább a baloldal ellen szavaztak, azért Boldog nem bízta a véletlenre. Látványosan sokat költöttek a kampányra, és ennek egy részét ráadásul – mint az Átlátszó részletes cikkéből kiderült – sokszor települési önkormányzatok fizették. Rendkívül szervezett kampány volt, és miközben a baloldali jelöltek fórumain megküzdöttek, hogy az emberek egyáltalán elmenjenek, aközben Boldog fórumai mindig tömve voltak. Az érdeklődés mellett persze okos szervezés is volt, az első két-három sort például mindig a választókerületi fideszes vezetők, polgármesterek, helyi vezetők adták.

Boldog a 2010-es kampányban rendszeresen eljárt a Jobbik helyi fórumaira is személyesen. Akik részt vettek ilyenen, úgy emlékeznek, Boldog beült az első sorok egyikébe, és a fórum azon részén, ahol a közönség is kérdezhetett, megszólalhatott, ő rendszeresen felállt, a közönség felé fordult, és elmondta, hogy ki ő, hogy a Fidesz jelöltje, és hogy miben gondol mást az elhangzottakról. Volt, hogy a meghívott jobbikos vendég vagy a közönségben ülők tettek megjegyzést, hogy azért mégsem egy fideszesért jöttek a jobbikos fórumra, de Boldog ezekbe beleállt, nem jött zavarba.

Mindezeknek meg is lett az eredménye, a fideszes politikus 56 százalékkal behúzta a választókerületet.

Boldog – ahogy általában a Fideszre jellemző, talán éppen központi utasításra is – nem vállal nyilvános vitákat kihívóival. Utoljára 2010-ben történt ilyen, amikor Mezőtúron a szocialista, a jobbikos és LMP-s jelölttel ült be egy stúdióba vitázni. 2014-ben már például a szocialista Rózsa Endre vitára hívását azzal utasította vissza, hogy majd akkor, ha az MSZP tisztázza a Simon-ügyet, de szemtől szemben a jobbikos Csányi Tamással sem vállalt helyi vitát később.

Boldog István, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Baranta Szövetség tiszteletbeli elnöke megnyitja a Magyarok Országos Gyűlésének rendezvényét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2018. augusztus 18-án – Fotó: Mészáros János / MTI
Boldog István, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Baranta Szövetség tiszteletbeli elnöke megnyitja a Magyarok Országos Gyűlésének rendezvényét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2018. augusztus 18-án – Fotó: Mészáros János / MTI

Bár volt beszélgetőtársunk, aki szerint Boldogban mindig is volt egyfajta kisebbrendűségi érzés, akár a politikai mezőnyben is amiatt, hogy ő nem az értelmiségi politikusok közé tartozik, és szerintük ez is benne lehet abban, hogy nem igazán mert vitákat vállalni kihívóival. De azt még ők is hozzátették, hogy sokszor csalóka a kép, hogy egy „buta bakter lenne”: rendkívül felkészült tud lenni, és nagyon határozott, ha számára fontos dologról van szó.

Ismerőivel beszélgetve közben egy olyan ember képe rajzolódik ki, akinek személyisége, viselkedése a nagyobb, fontosabb országgyűlési képviselőséggel nagyban megváltozott, hiszen már nem csak egy nyolcszáz fős település polgármestere volt. Egyikük szerint „miután országgyűlési képviselő lett, hirtelen megváltozott. Nem volt már az a közvetlen megjelenése, mint addig, másként köszönt vissza, másként állt le beszélgetni. Az egész személyiségében száznyolcvan fokos változás lett, mintha lovat ültettek volna alá.” A kétpóiak szerint „ahogy nőtt a hatalma, úgy egyre jobban fitogtatta az erejét”, „csak akkor ismerte meg az embereket, meg volt velük kedves, amikor jöttek a választások”, valamint „addig nincs baj, amíg nem mondanak neki ellent, aztán ha igen, akkor kezdődnek a támadások, az ellenségeskedés”.

Egy őt ismerő megszólalónk szerint Boldog „cselekvés előtt nem mérlegel, vad tulok módjára letarol mindent, ezzel babérokat is szerez. Rafinált, minden hájjal megkent, de a Fidesz elvárásainak megfelelően rátermett ember, akinél a selyemzsinóros hűség sokkal fontosabb, mint az intelligencia.” Egy másik forrásunk, aki régről ismeri Boldogot, azt is mondta, „egy valamit nem lehet tőle elvitatni: iszonyúan céltudatos, ez veleszületett dolog. El tudja hitetni magáról, hogy ő a legjobb ember arra az aktuális feladatra. Ez egy olyat tulajdonság, ami ha erkölcsi tartással párosul, nagyon jó tud lenni, ha hiányzik, anélkül veszélyes.”

Abban egy vele többször együtt dolgozó forrásunk is egyetért, hogy Boldog a választókerülete érdekeit az országgyűlésben is képviseli, akkor is, ha egy helyi beruházás nem országos érdekű. Emellett viszont gyakran kritizálja azoknak a választókerületi településeknek a beruházásait, amelyeknek nem fideszes a vezetésük, személyesen jár ki a munkaterületekre, hogy meggyőződjön arról, minden úgy megy-e, ahogy az neki tetszik.

Nem lehet nem írni néhány mondatot Boldog István igazi büszkeségéről, a falunapból kinövő Alföldi Betyárétel Főző Fesztiváljáról, aminek elmaradását hosszú évek után először 2019 végén jelentette be Boldog, miután a településen nem az általa támogatott fideszes indulót választották meg polgármesternek. Ahogyan ő fogalmaz ebben a videóban: „mert Kétpó község lakosságának többsége úgy döntött, hogy ők nem szeretnék, ha ez a fesztivál itt megrendezésre kerülne”. A háromnapos fesztiválon minden gyermekjáték ingyenesen volt használható, ahogy minden koncert is ingyenes. A fellépők pedig nem a legolcsóbbak: az Irigy Hónaljmirigytől a Kárpátián át az Edda is visszatérő vendég volt. Boldog betyárruhában, lóról szokta megnyitni a fesztivált, nemegyszer ő maga volt a produkció napközben, ahogy megkorbácsolják vagy bilincsbe verik a jóságos betyárt, de ha úgy alakul, a színpadon együtt tombol Pataky Attilával:

Fotó: Boldog István / Facebook
Fotó: Boldog István / Facebook

Harcol a radikális ötleteiért

Boldog országgyűlési képviselőként többször felhívta magára a figyelmet, leginkább radikális ötleteivel, kiállásaival. Már a 2015-ös menekültválság idején is azok közé a fideszes képviselők közé tartozott, akik a leglelkesebben és leghangosabban képviselték a menekültellenes narratívát. Georg Spöttlét például azzal hirdette meg egy mezőtúri fórumra, hogy kiderülhet, hány menekültnek álcázott terrorista jöhet Mezőtúrra. Ahogy a Pride ellen is többször felszólalt: törvényjavaslatot is benyújtott arról, hogy tiltsák be azt, de ez még a Fideszen sem ment át.

Nem tudjuk pontosan, mit iszik a fideszes képviselő, de Heinekent és Coca-Colát biztosan nem: a Heinekent akkor bojkottálta, amikor a cégnek konfliktusa lett a Csíki sörrel, a Coca-Colát pedig akkor engedte el, amikor a cég reklámban állt ki az azonos nemű párok mellett. Megkérdeztük, tartja-e még ezekhez magát, mire azt válaszolta:

„Természetesen. Ez egy életre szól.”

A halálbüntetést is visszaállítaná, de kedvenc témái közé tartozik még a kémiai kasztrálás is: hosszú ideje lobbizik amellett, hogy a pedofilokat, szexuális bűnözőket kasztrálni kellene. Megkérdeztük, az ilyen témák miatt voltak-e már konfliktusai a Fideszen belül, mire Boldog azt válaszolta:

„én mindig azt mondom, amit a saját érzésem, a saját gondolatvilágom diktál. Önálló ember vagyok, nincs szükségem arra, hogy valaki meghatározza a gondolatvilágom. Egy párt tagja vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem mondhatom el, hogy a Pride megrendezése nem egy főutcára való, és

mindig el fogom mondani, hogy támogatom a pedofilok kémiai kasztrálását, vagy éppen azt, hogy börtönbe csukatnám azokat, akik nemzeti jelképeinket megrongálják.

Nem ért emiatt semmilyen atrocitás a pártban, nem volt konfliktusom. De megharcolok ezekért a javaslatokért, mert nagy a támogatottságuk, és én ebben hiszek.”

Boldogot – talán éppen ezek miatt – a Fideszben csak „verbális jobbegyenesnek” hívják, amit maga Kocsis Máté árult el a párt 2017-es kongresszusán, miközben felkonferálta a felszólaló képviselőt. Boldog erről azt írta nekünk: „nagyon tetszett ez a megnevezés. Jót kacagtam rajta. Igen, a szívemen viselem a magyar vidék, a falvak sorsát, és sokat küzdök azért, hogy tovább fejlesszük ezen településeket, hiszen az ott élők is nagyon fontosak az ország életében. Büszke vagyok arra, hogy én is egy kistelepülésről kerültem be az Országgyűlésbe.”

Boldog egyébként a kevésbé radikális témákat is teljes erőbedobással képviseli: 2013-ban, miután útügyi biztosnak nevezték ki, Mezőtúron egy kamionok által kijárt gödörben fekve tartott sajtótájékoztatót az utak állapotáról. Így:

Fotó: Bodor Márta / Mezőtúr és Vidéke
Fotó: Bodor Márta / Mezőtúr és Vidéke

Elszabadult a pokol a faluban

Több ismerője szerint Boldog képtelen elengedni a hatalmat, vannak, akik egyenesen a bosszúálló jelzőt is használták rá. És hát az kétségtelen, hogy vállaltan jelzi, hogyha – szerinte – valaki elárulta, akkor az olyan elbánásban is részesül. A legjobb példa erre a saját faluja, Kétpó.

2014-ben ugyanis kénytelen volt lemondani a polgármesteri posztról azért, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. Helyette ezért egy másik fideszes indult, aki mellett Boldog erősen kampányolt. Ő volt Keresztes Péter, aki aztán meg is nyerte a választást, de néhány helyi szerint ennek ellenére a következő öt évben is „Boldog volt a polgármester”, Keresztes pedig „egy bábfigura, aki semmire nem tudta a választ”.

Ezekben az években Boldog Kétpóra álmodott egy Horthy utcát, arra meg egy Horthy Miklós-szobrot, de ezt annyira ellenezték a lakosok, hogy végül az ötletet elvetette. Minderről azt írta a Telexnek, hogy „azért nem valósult meg, mert nem én voltam a polgármester 2014 után. Addig nem sikerült megvalósítani. Így ez nem sikerült, de a mai napig szeretném. Nagy tisztelője vagyok kormányzó úrnak, nagyon jó lenne, ha lenne egy emlékműve a településen, vagy éppen utcát neveznénk el róla. Nincs befolyásom a testület munkájára, nem az a feladatom, hogy csak egy település dolgaival foglalkozzak, hanem azzal a huszonhárom településsel, azokkal az emberekkel, akik itt élnek. Őket kell képviselnem.”

Az első pofont aztán 2018-ban kapta, amikor megnyerte ugyan az országgyűlési választást, ám a saját falujában kevesebb szavazatot kapott, mint a jobbikos kihívója. A helyiek szerint „ott már kezdődött a cirkusz”. Boldog erről azt írta nekünk: „nem esett jól, de a választást megnyertem, és büszke vagyok rá, hogy a választók bizalmát kiérdemelve harmadszor is megválasztottak. Most is nagyon hálás vagyok az itt élőknek ezért a bizalomért.”

Aztán elérkezett Boldog igazi csapása. A 2019-es önkormányzati választások kampányában állítólag azzal fenyegetőzött, ha nem az ő jelöltje, a fideszes színekben induló Keresztes nyer, akkor leveszi a kezét a faluról. Boldog maga, saját kezűleg vitte házról házra a nagy ellenfél, a független, de korábbi fideszes alpolgármester Virágné Lukács Gabriella lejáratására szánt szórólapot, erről a helyiek is beszéltek a Telexnek. Erről Boldog egy kommentben maga írta azt, hogy ez nem lejáratás, és teljesen érthető, ha az őt elárulóval úgy bánik, ahogy. A választást 53 százalékkal Virágné nyerte, Boldog jelöltje pedig alulmaradt. „Így döntöttek a lakosok. Más jövőt szántak Kétpónak. Hogy ez jó lesz-e, arra majd választ kapunk 2024-ben” – írta erről Boldog a Telexnek.

A helyiek szerint a vereség után „elszabadult a pokol a faluban”. Állításuk szerint Boldog az új, nem fideszes faluvezetés minden lépésébe beleköt, még az olyan apróságokba is, ha a falut járva az út mentén talál egy kis gyomot. „Mint egy kiskirály, úgy viselkedik. Az a szentírás, amit ő mond” – jellemezte őt egy idősebb lakos. A falu jótékonysági bálján rendre Boldog és a köre nyeri a tombolákat, a 2019-es választások óta pedig két karácsony és két Mikulás van Kétpón: az egyik az önkormányzaté, a másikat meg Boldog és a köre tartja.

A választások óta eltelt másfél év, de Boldog a kétpóiak szerint azóta sem tette túl magát a vereségen. A falu polgármestere, Virágné azt mondta a Telexnek, a fideszes képviselő még 2020 nyarán is bement pár napon keresztül a hivatalba, csak azért, hogy a faliújságot nézegesse. A helyiek szerint pedig Boldog a mai napig minden reggel körbejárja a falut, és lefotózza, ami nem tetszik neki. Ha pedig olyan ember köszön rá az utcán, aki nem szimpatikus neki,

válaszul csak fütyülget vagy indiánszökdelésben megy el mellette.

Boldog emellett aktívan visz egy kétpói zárt Facebook-csoportot is, ahova ő maga is napi szinten posztol, kommentel, és egyben a csoport adminja is. Tehát az országgyűlési képviselő fenntart egy Facebook-csoportot a településen, ő dönti el, hogy kit enged be abba, és ebben a zárt csoportban ír napi szinten arról, hogy a település jelenlegi vezetése mit ront el, mit kellene másképp csinálni. Azaz a képviselő a problémákat csak egy zárt, neki tetsző csoportban osztja meg, a többieket kizárva.

Megkérdeztük, nem gondolja-e, hogy ez kifejezetten megosztó dolog, és csak a szembenállást erősíti. Boldog válaszában azt írta, a csoportot nem ő hozta létre, ő csak egy adminisztrátora annak. De aktívan részt vesz benne, mert Kétpón él ő is és a családja is, és a jövőjét is ott képzeli el. „Ami a faluban történik, mint helyi lakost, engem is érint. Tudomásom szerint mindenkit felvesznek, aki kétpói lakos, és el is mondhatja a véleményét, ha betartja a szabályokat. A megosztó inkább az, hogy országos médiumokban hazugságokat mondanak rólam vagy a település egykori vezetőjéről. A polgármester szerint például az a felháborító, hogy a hivatal mellett van a házam. A 90-es évek óta ott lakom. Miért költöznék el? Na, ez a megosztó inkább” – írta.

A polgármester az utóbbit másként látja. A Telexnek arról beszélt, Boldoggal az a baj, hogy rendszeresen az önkormányzat területén jár át a saját házához, ezért aztán elkezdtek felhúzni egy kerítést. Boldognak ez nem tetszett, zajlik is ebben most egy bírósági per.

Mindemellett Boldog a saját hivatalos Facebook-oldalán a koronavírus-járvány alatt is követi az utóbbi idők fideszes trendjét: napról napra posztolja, mit főz és hogyan, miből és mennyit, meg azt, mennyire éli otthon a karantént, vagy épp egy autós képet tölt fel, hogy épp Budapestre tart, hogy újra a Pride betiltásáról beszéljen.

Képek: Boldog István / Facebook
Képek: Boldog István / Facebook

Az ellenem felhozott vádak nem igazak

Boldog István ügyének tárgyalása június 30-án kezdődik. Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen. A vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”.

A Központi Nyomozó Főügyészség hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és hatmillió forint értékű vagyonelkobzást kér a fideszes parlamenti képviselőre, valamint a közügyektől is eltiltanák öt évre. Boldog a Telexnek azt írta, nem romlott meg a Fidesszel vagy Orbán Viktorral a kapcsolata az ügye miatt, és hozzátette:

„A független magyar bíróság majd eldönti, hogy mi történt. Az ellenem felhozott vádak nem igazak.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!