Sok százezres részvétel mellett lezárul az ellenzéki előválasztás, szerdán kiderül, lesz-e második forduló
2021. szeptember 28. – 20:33
frissítve
Hatszáz- és hétszázezer között lesz azok száma, akik elmentek az ellenzéki pártok kedd este záródó előválasztására. Szerdára kiderül, hogy kik lettek a 106 egyéni választókerület nyertesei, vagyis kik fogják megvívni csatájukat a Fidesz jelöltjeivel szemben a 2022-es országgyűlési választáson. A miniszterelnök-jelölti választásnak csak akkor lesz vége, ha valaki eléri az 50 százalékot, erre azonban kevés az esély, az első két vagy három helyezett minden bizonnyal a második fordulóban folytatja.
Hivatalosan véget ért az első magyar országos előválasztás első fordulója. Az utolsó nap részvételi adatai még nem ismertek, hiszen csak este ér véget a személyes és online voksolás is. Kedd reggelre ugyanakkor már 570 ezer fölé emelkedett a szavazók száma.
Az online szavazást az utolsó pillanatban egy rövidebb rendszerleállás miatt fél órával (20:30-ig) meghosszabbították. A leállás okai még nem ismertek, információink szerint jelenleg is nyomozzák a szervezők. Aki azonban 20:30-ig regisztrált az internetes felületen, még leadhatja a szavazatát, így az online voksolás ténylegesen csak jóval később zárul. A sátraknál 20 óráig lehetett beállni a sorba. Képek alapján még sok helyen az utolsó órákban is sorok alakultak ki, de az online felületen is sokan szavaztak az utolsó pillanatban.
A szavazatokat szerda reggel kezdik összeszámolni, a képviselőjelölti eredményeket napközben ismerteti az OEVB, a miniszterelnök-jelölti választás eredménye késő délutánra várható. Ekkor tartanak külön-külön sajtótájékoztatókat a miniszterelnök-jelöltek, az országgyűlési választásokhoz hasonló eredményváró rendezvények most nem lesznek. Az első forduló eredményeit szerda este 20:00-tól élőben fogjuk értekelni a Telexen; a műsort a Youtube-csatornánkon és Facebookon is közvetítjük. Az esemény linkjét itt találják.
A jelölteknek három napjuk lesz fellebbezni a döntés ellen, így a hivatalos eredmény csak napokkal később lesz meg.
Hogyan indult, miként folytatódik?
Az biztos, hogy a választókerületek nagy többségében szerdára eldől, ki lesz az ellenzék közös jelöltje jövő áprilisban, az országgyűlési választáson. A második forduló eredetileg október 4. és 10. között lett volna, de várhatóan legalább két napot, ha nem egy hetet csúsztatják a pártok az oda bejutó, legfeljebb három miniszterelnök-jelölt végső megmérettetését.
Két nappal ugyanis eleve hosszabb volt az első forduló, miután az előválasztási informatikai háttér a voksolás első napján összeomlott, aminek hátterében kibertámadás és kapacitáshiány állt. A Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást indított a szeptember 18-án történt, az előválasztás informatikai rendszerét ért támadás körülményeinek felderítésére.
A halasztásnak ennél prózaibb oka van, nincs ugyanis elég idő a szavazólapok nyomtatására, valamint az informatikai rendszer áthangolására is elegendő időt kell hagyni. A Karácsony Gergelyt támogató MSZP–Párbeszéd–LMP azt szeretné, hogy október 9 és 16. között tartsák meg a második fordulót, mert így két hétvége is beleesne, de azt is javasolják a többi pártnak, hogy a második fordulóban az egész ország egyetlen választókerület legyen, azaz bárki bárhol szavazhasson a miniszterelnök-jelöltre.
Második fordulót azonban csak akkor kell tartani, ha az elsőben egyik miniszterelnök-jelölt sem szerez 50 százalékos többséget.
Néhány napja még erősen kérdéses volt, hogy szükség lehet-e második fordulóra, hiszen a szavazósátrak környékéről szivárgó becslések alapján úgy tűnhetett, Dobrev Klára 50 százalék feletti támogatásra számíthat. Az ilyen számításokra a legtöbb ellenzéki forrás egyértelműen ad, noha sehol nem kezdődött meg a szavazatszámlálás. A pártok képviselői a szavazósátrakban kifigyelhették a jelölteket szavazását, illetve az előválasztást megelőző ajánlásgyűjtés adatai alapján is becsülhetettek.
Volt, ahol hangtalanul futott le a kampány
Tizenegy választókerületben csak egy jelölt neve szerepel a szavazólapon. Ezeken a helyeken többnyire egyértelmű volt, kit tartanak a legjobb jelöltnek, így értelmetlen lett volna eljátszani az előválasztást, erőforrást pazarolni rá.
A tizenegy jelölt mindentől függetlenül kampányolt, gyűjtötték például az aláírásokat az első forduló előtt, hiszen az aláírók adataival célzottabban tudnak majd kampányolni jövő tavasszal. Az aláíró választópolgárok jövő év május végéig ugyanis felhatalmazást adtak a saját adataik felhasználására.
Az egyjelöltes körzetek egy részében már 2018-ban is nyert az ellenzék, így például Szabó Tímea és Varju László is könnyedén és meglehetős magabiztossággal készülhet a következő hetekre, sőt nagy valószínűséggel az áprilisi választásra is. De olyan választókerületek is szerepelnek az alábbi listán, ahol az ellenzék szinte esélytelen a Fidesszel szemben, ilyen például a Bács-Kiskun megyei 4-es választókerület.
A 11 biztos 2022-es jelölt:
- Budapest 10. – Szabó Tímea (Párbeszéd)
- Budapest 11. – Varju László (DK)
- Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. – Csányi Tamás (Jobbik)
- Heves megye 2. – Dudás Róbert (Jobbik)
- Komárom-Esztergom megye 2. – Nunkovics Tibor (Jobbik)
- Veszprém megye 3. – Rig Lajos (Jobbik)
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. – Jézsó Gábor (MSZP)
- Somogy megye 3. – Steinmetz Ádám (Jobbik)
- Pest megye 9. – Schmuck Erzsébet (LMP)
- Bács-Kiskun megye 4. – Kis-Szeniczey Kálmán (LMP)
- Nógrád megye 2. – Gyenes Szilárd (MMM, a Momentum-frakciót választotta)
Volt, ahol visszalépésig hevültek az indulatok
Zugló – Az MSZP-s Tóth Csaba nagy meglepetésre hétfőn lépett vissza, méghozzá Karácsony Gergely és más, korábban őt támogató pártok árulására hivatkozva az előválasztási indulástól. Pár nappal korábban Karácsony a miniszterelnök-jelöltek vitáján nyilvánosan elhatárolódott Tóth Csabától. Ezután a Párbeszéd, a DK és a Jobbik is jelezte, hogy visszavonják helyben a szocialista jelölt támogatását.
Zuglóban gyakorlatilag nyílt politikai háború zajlott eddig a pillanatig, amióta a Momentum bejelentette, hogy Hadházy Ákost indítják az elmúlt két parlamenti voksoláson győztes szocialista Tóth Csaba ellen az előválasztáson.
Székesfehérvár – A DK és az MSZP–Párbeszéd teljesen egymásnak feszült, Gyurcsányék mégsem hátráltak ki székesfehérvári jelöltjük, Ráczné Földi Judit mögül. Kiderült ugyanis, hogy a politikus egy USA-ban bejegyzett offshore cég képviselőjeként tűnt fel a szlovák cégnyilvántartásban, és más hivatalos dokumentumokon is szerepel a neve és aláírása. A pártok előválasztási értéknyilatkozata kizár mindennemű offshore érdekeltséget. Az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) szeptember 27-én elutasította a Karácsony Gergely és Tóth Bertalan pártjának képviselői által írt etikai beadványt.
A Válasz Online szerint Ráczné a bizottságnak írt levelében elismerte, hogy 2010. március 11-től bő 11 éven át ő volt az offshore hátterű cég igazgatója, az viszont szerinte csak technikai hiba, elírás, hogy a cégnek ő lett volna a tulajdonosa is. Ráczné Földi Judit úgy gondolja, hogy lejárató kampány folyik ellene. Az ügy részleteit ebben a cikkben foglaltuk össze.
Ózd – Akárcsak a DK, úgy a Jobbik is kitartott az ózdi jelöltje, a karlendítési gyanúba keveredett Farkas Péter Barnabás mellett. A Jobbik politikusa állította, hogy a kéztartása nem egy náci karlendítés volt azon a fényképen, ami egy dél-lengyelországi múzeumban, egy zsidóellenes feliratokkal telefirkált épület előtt készült róla. A Momentum múlt csütörtökön vonta meg az ózdi alpolgármester támogatását, majd az LMP is, később pedig Karácsony Gergely és Párbeszéd erre szólította fel az őt indító pártokat. Az MSZP és a Párbeszéd egyébként eredetileg sem támogatta Farkast, ők saját jelölttel, Kiss Sándorral indulnak a körzetben.
Ki lehet az egész folyamat győztese?
Szerda estére ismert lesz, hogy az egységes ellenzék jelöltjeiként kik indulhatnak jövő tavasszal a Fidesz–KDNP jelöltjeivel szemben a 106 egyéni választókerületben. Azt is lehet majd tudni, ki lesz az a két vagy három miniszterelnök-jelölt, aki a második fordulóban folytathatja a küzdelmet, hogy Orbán Viktor kihívója legyen 2022 tavaszán. (A harmadik helyezettnek el kell érnie a 15 százalékot a második fordulóba jutáshoz.)
A miniszterelnök-jelöltek kampányáról itt írtunk, a hat párt összefogásával és az elmúlt egy év megállapodásaival pedig ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben.
És mit szól ehhez a Fidesz? Hivatalosan nem sokat, ám a magas előválasztási részvétel vélhetően a kormánypártokat is meglepte. Az első napos technikai zűrök után azt MTI-n keresztül annyit tudatott a Fidesz: saját bénázásukat ne kenjék másra, azaz a kormányoldal tagadta, hogy bármiféle köze lenne a rendszert érintő kibertámadáshoz.
A kormányhoz kötődő médiumok ugyanakkor rendre gúnyolódtak a szerintük érdektelenségbe fulladó előválasztáson, és az egészet elintézték azzal, hogy ez egy Gyurcsány-show. A sorban állásokról, a jelöltekről, a részvételről, vagyis tényszerű dolgokról közben az adófizetők pénzéből fenntartott állami média gyakorlatilag egyáltalán nem számolt be, ami a miniszterelnök szerint rendjén is van:
Az, hogy az MTI nem tudósított az előválasztásról, „kedvez az ellenzéknek”
– mondta Orbán Viktor egy idevágó kérdésre a parlamentben, amire nagy derültség tört ki a fideszes képviselők körében. Ennek némileg ellentmond, hogy a Fidesz és a Fidelitas lényegében éppen az előválasztási ajánlási időszakra időzítette és az első forduló alatt csúcsra járatta az úgynevezett Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! kampányát, amelyben 12 évnyi kormányzás után az ellenzék ellen gyűjtöttek támogatásokat. Valójában egy ekkora, nem várt részvétel mellett megtartott előválasztást a Fidesz–KDNP se hagyhat figyelmen kívül, bármi is legyen a végeredménye.
Választási térképünkön rá tud keresni, hogy melyik körzetben kik indulnak, és szerdától már az eredményeket is nyomon követheti majd rajta:
