Az előválasztó pártok nem tudhatják, mégis mintha tudnák a részeredményeket

2021. szeptember 28. – 07:13

frissítve

Az előválasztó pártok nem tudhatják, mégis mintha tudnák a részeredményeket
Sokszor ismerik a sorban állókat a pártaktivisták, de az ellenzék korlátozott erőforrásai miatt hiányzó szavazófülkék is hiányoznak – Fotó: Telex / Huszti István

Másolás

Vágólapra másolva

A szavazósátrakban látottak, illetve a pártok által korábban, illetve az ajánlásgyűjtés során szerzett adatok birtokában terjengenek a nem hivatalos adatok az előválasztási erőviszonyokról. Sokak szerint a lebonyolítók „becslései” igencsak meggyőzőek, és valójában éppen ez állhatott a zuglói MSZP-s, Tóth Csaba visszalépése mögött is. Hivatalosan viszont csak szerdán kezdik majd el számolni a voksokat, aznap délután, kora este lehet eredmény is.

Az MSZP-s Tóth Csaba nagy meglepetésre lépett vissza, méghozzá Karácsony Gergely és más, korábban őt támogató pártok árulására hivatkozva az előválasztási indulástól. A zuglói országgyűlési képviselő állította, tisztességes küzdelemben nyert volna, de az őt ért, szerinte megalapozatlan rágalomhadjárat nyomán nem kívánt tovább részt venni a kampányban. Nagy kérdés, hogy mi vezetett a döntéséhez, hiszen a szocialista párt, amelynek országos elnökségi tagja, valamint frakcióvezető-helyettese is, nem vonta meg támogatását jelöltjétől, sőt, sajtóhírek szerint a hétvégén még maga Tóth sem fontolgatott ilyesmit.

Csakhogy a Telex több forrásból úgy értesült, Tóth visszalépése mögött nem csupán Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös miniszterelnök-jelöltjének, majd több, korábban mögötte álló párt támogatásának megvonása állt. Az előválasztási részvételi, valamint a lebonyolító pártok által ismert adatok szerint ugyanis Hadházy Ákos, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által támogatott jelölt nyerésre állt Budapest 8. választókerületében, ahol – szintén nem hivatalos – információink szerint

országosan a legmagasabb arányú a részvétel másfél nappal az urnazárás előtt.

Nem véletlenül írhatta tehát gyorsreagálásában Fekete-Győr András, a Momentum elnök-miniszterelnök-jelöltje sem azt, hogy Tóth „nyilván a részeredmények ismeretében” döntött a jelöltségtől való visszalépésről.

A Telex forrásai egyébként még múlt csütörtökre datálják a Hadházy–Tóth-küzdelemben bekövetkezett fordulatot, azaz ekkor vette át a vezetést a Momentum jelöltje, akinek előnye a hétvégi kifarolásokat követően tovább nőtt. Információink szerint Tóth Csaba éppen erre hivatkozva pártjától még vasárnap azt kérte, visszalépése esetén a rá leadott voksok összeszámolásától tekintsen el az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB). Az már Hadházy Ákos hétfői reakciójából derült ki, hogy ennek vélhetően nem tudtak eleget tenni a szocialisták, a Momentum jelöltje szerint ugyanis mindenképpen lesz szavazatszámlálás a most már biztosan elnyert választókerületben is.

Tudják, ki ment már el szavazni

Honnan tudhat ilyen nem hivatalos napi állásokat a sajtó? Természetesen a névtelenséget kérő, avagy nem formálisan nyilatkozó ellenzéki forrásoktól. Gyakorlatilag tény ugyanis, hogy az ellenzéki előválasztást lebonyolító pártok, különösen a régebbiek, tisztában vannak azzal, hogy a választókerületükbe tartozó, adott esetben nekik az elmúlt években, évtizedekben rendszeresen vagy éppen az elmúlt hetekben nekik aláíró választópolgárok közül kit sikerült már mozgósítani.

Az előválasztáshoz kötelezően megadott lakcímadatokból vagy egyszerűen csak a sátraknál folyamatos jelenlétből (hivatalosan a jelölt 10 méteres távolságban sem közelítheti meg a szavazósátrakat, ám a pártok aktivistái és előválasztási delegáltjai minden sátornál jelen vannak) adódóan is ismerhetik a támogatásuk körülbelüli állását, amelyet a napi részvétellel könnyedén össze is lehet vetni.

Ennél súlyosabb esetekről is hallani, amelyet a Telex több olvasója is kifogásolt már: a szavazósátrakban nincs lehetőség a választás titkosságának megőrzésére, hiszen lényegében csak a szavazóbiztosok előtt lehet kitölteni a lapokat. Így aztán, noha az első magyar előválasztás lebonyolítása tényszerűen óriási infrastrukturális kihívás elé állította a részt vevő pártokat és a civileket, valójában a szavazófülke magányában leadott, névtelen voksolás sok helyen nem megoldott.

Az előválasztáson jelöltet ajánlók maguk adták meg adataikat a lebonyolító pártoknak, így viszont legálisan is követhetővé vált a voksolás – Fotó: Bődey János / Telex
Az előválasztáson jelöltet ajánlók maguk adták meg adataikat a lebonyolító pártoknak, így viszont legálisan is követhetővé vált a voksolás – Fotó: Bődey János / Telex

„95%-os pontossággal tudtunk eredményeket 2019-ben is”

Egy, a Telexnek név nélkül nyilatkozó, a 2019-es budapesti előválasztás lebonyolításában részt vevő szereplő azt mondta, teljesen hitelesnek tekinthetők a szavazósátras, nem hivatalos részeredmények, hiszen még a fővárosban is szinte névről-arcról ismertek mindenkit, aki annak idején a jelöltjüket ajánlotta vagy támogatta.

Így „95 százalékos pontossággal”, számszerűen tudták, hogy milyen végeredménnyel zárul majd az előválasztás az adott kerületben. Vidéken még inkább így van ez, hiszen a részvételi arány alacsonyabb, az emberek pedig még inkább ismerik egymást.

A résztvevőket megfigyelő, sőt adott esetben listázó pártmagatartás ugyanakkor aligha lehet meglepő, ha emlékeztetünk arra, hogy ilyen technikákat (lásd: Kubatov-lista) számos esetben a Fidesz–KDNP is alkalmaz az országos vagy önkormányzati választásokon a mozgósításra. Ráadásul az előválasztás esetében ehhez még a törvényt sem kell szegni a pártoknak, mivel a jelölteket aláírásukkal támogató állampolgárok arra is felhatalmazást adtak, hogy ezek a politikai szereplők 2022 tavaszáig kezeljék személyes adataikat. Ugyanilyen jóváhagyást egyébként az előválasztáson személyesen, avagy online voksolók is adhatnak.

Éppen ezért a Telex több forrása már a múlt héten azt jelezte, valószínűleg hitelesnek tekinthetőek azok az értesülések, amelyek szinte minden szerkesztőséget megtaláltak: Dobrev Klára akkor olyan magas arányban vezetett az első három előválasztási nap után, hogy az 50 százalék feletti eredmény is elképzelhetőnek látszott, ami azt jelenthette volna, hogy nem lesz második forduló a miniszterelnök-jelöltek között.

Dobrev Klára az előválasztás első napjaiban szinte szárnyalhatott, az is kérdéssé vált, lesz-e második forduló – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Dobrev Klára az előválasztás első napjaiban szinte szárnyalhatott, az is kérdéssé vált, lesz-e második forduló – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Ezt ráadásul szó szerint el is mondta egy csütörtöki sajtótájékoztatón Binszki József, a DK Szeged-központú választókerületi szervezetének elnöke és a párt képviselőjelöltje a Szegeder.hu cikke szerint. De nem is kell Szegedig menni, maga Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke egy múlt szerdai Facebook-posztjában úgy fogalmazott:

„Ezekben a napokban felajzott emberekkel találkozom mindenhol, akik lelkesülve mondják, hogy jól szerepelünk az ellenzéki előválasztáson. Érzik a hangulaton, hogy ez most nagyon működik. Hogy Klári iszonyatosat megy, hogy jelöltjeink többsége hozni fogja a körzetét.”

Hogy a hangulatnál itt azért némileg többről van szó, azt jelezhette a múlt pénteki miniszterelnök-jelölti vita is, ahol nemcsak Karácsony váltott stratégiát a Tóth Csaba mögüli kiállással, hanem Fekete-Győr és Márki-Zay Péter is erőteljesebben koncentrált a mozgósításra, méghozzá éppen Dobrev ellenében, a DK jelöltjének, illetve Gyurcsány Ferenc kormányzásának elutasítottságát, valamint az őszödi beszédet felemlegetve.

Sőt, ezt erősíti az is, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje már a megelőző napokban Dobrevet tette az első helyre, amikor az Indexnek azt mondta az első fordulós erőviszonyokról:

„Több jelből arra következtetek, hogy Dobrev Klára és Karácsony Gergely mellett – ebben a sorrendben – jó esélyem van a legjobb háromba jutni.”

Részadatok után beindult a mozgósítás

Ez persze még nem jelenti azt, hogy Márki-Zay vagy a vele elvileg versenyben lévő Jakab Péter harmadikként ott is lesz a második körös szavazólapon, a harmadiknak ugyanis legalább 15 százalékot kell elérnie a továbbjutáshoz.

Magyarán, amennyiben Dobrev valóban olyan fölényesen vezetett, Karácsonynak és Márki-Zaynak elemi érdeke volt mozgósítani a DK-val kevésbé szimpatizáló, mégis ellenzéki érzelmű szavazókat, hiszen a nagyobb részvétel nemcsak az eredményeket, hanem egy háromfős második fordulót is eredményezhet.

És hétfőre be is érett mindez, a források szerint ugyanis zárult az olló: a szavazósátrakban soha nem látott számban jelentek meg az előválasztók, az online előválasztás is felpörgött, így Dobrev és egyes DK-s jelöltek előnye apadt. Igaz, közben több választókerület eredménye éppen Gyurcsányék javára változott – legalábbis a helyi beszámolók szerint.

A Budapest 3-as választókerületben például források szerint Komáromi Zoltán növelte előnyét a hétvégén a momentumos Hajnal Miklóssal szemben. Frissítés: Cikkünk megjelenése után több forrás jelentkezett, akik szerint a körzet szavazóbiztosai éppen Hajnal erősödését tapasztalták az elmúlt napokban. Eközben a Budapest 4-esben Kálmán Olga elveszteni látszik a csatát a Párbeszéd és más pártok által támogatott Tordai Bence ellen. Máshol szintén az utóbbi napok hoztak változást, több forrás is állítja például, hogy a korábban magabiztos győzelemre számító Molnár Gyula és momentumos ellenfele, Tóth Endre küzdelme meglepően szorossá vált az utóbbi napokban.

De most akkor mikor lesz valódi végeredmény?

Hivatalos számok persze még nincsenek, csak a sátrakban dolgozó előválasztási aktivistáktól és pártalkalmazottaktól terjednek az arányokra, napi eredményekre, közhangulatra vonatkozó becslések. Éppen ezért egyelőre nem lehet ezeket kész tényként kezelni, hiszen kedd estig még tart az első országos előválasztás.

Az OEVB pedig már közölte, kedd 20 órakor zárják az urnákat, 21 órakor fejeződik be az online voksolás, és szerda reggel kezdik összeszámolni a szavazatokat.

A képviselőjelölti eredményeket tehát szerdán, a nap folyamán folyamatosan ismerteti majd az OEVB, a miniszterelnök-jelölti választás eredménye pedig késő délutánra várható.

Ráadásul a jelölteknek ezután még három napjuk lesz fellebbezni a döntés ellen, így a hivatalos eredmény csak napokkal később lesz meg. Az első forduló végén eldől, ki lesz az ellenzék közös jelöltje az ország 106 választókerületében jövő áprilisban.

A második forduló október 4. és 10. között lesz. A miniszterelnök-jelöltek kampányáról itt írtunk részletesebben, a hat párt összefogásával és az elmúlt egy év megállapodásaival pedig ebben a cikkben foglalkoztunk. Az előválasztás technikai tudnivalóit korábban ebben a cikkben szedtük össze.

Az előválasztás hátterével ebben a videónkban foglalkoztunk:

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!