Az ukránokat elvágták az Azovi-tengertől, a védelmi minisztériumuk szerint orosz tábornokot öltek meg

A szombati híreket, fejleményeket ebben a percről percre közvetítésben tudja követni.

Nyolc pontban foglaltuk össze az elmúlt órák, az éjszaka legfontosabb eseményeit az ukrán-orosz háborúról. Az összefoglalót itt olvashatják>>>

A ukrán védelmi minisztérium közölte az információt, hogy a háború kezdete óta az ötödik orosz tábornokot ölték meg, meg is nevezték őt, Andrej Mordvicsevről van szó. Legutóbb a hét elején számoltak be arról az ukránok, hogy megöltek egy orosz tábornokot, de már az is nehezen verifikálható információ volt. (Sky)

Összesen tizenkettőt, legalábbis az ukrán légierő tájékoztatása szerint két repülőt, három helikoptert, három drónt, valamint négy robotrepülőgépet lőttek ki.

Az elnöki hivatal ehhez annyit tett hozzá, hogy az oroszok által elfoglalt Herszon melletti Csornobajivka repülőtérre is csapást mértek, már hatodszor – az oroszok itt állomásoztatják flottájuk egy részét. (BBC)

A Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah szerint nincs alapja azoknak a híreszteléseknek, hogy fegyvereseket küldtek Ukrajnába azért, hogy az oroszok oldalán harcoljanak, erről egy libanoni tévé adásában beszélt.

Naszrallah szerint a Hezbollah-ban egyetlen olyan személy sincsen, legyen az katona vagy bármilyen más tisztséget betöltő személy, aki részt akarna venni ebben a konfliktusban – olvasható a Reuters hírében.

A háború miatt hatalmasat emelkedtek az élelmiszerek, valamint az energiahordozók árai, ez pedig azt eredményezheti, hogy világszerte 40 millió ember kerülhet mélyszegénységbe, figyelmeztet az amerikai Center for Global Development kutatóintézet. Attól tartanak, hogy a hatás leginkább a szegényebb országokban lesz súlyos. (BBC)

Denisz Monasztirszki ukrán belügyminiszter szerint nagyon sokáig, akár évekig is eltarthat, amíg az ország területére becsapódott, de fel nem robbant bombákat, tölteteket hatástalanítják. További problémát jelenthetnek azok az aknák, amik jelenleg a romok alatt vannak, illetve az ukrán erők is helyeztek el tölteteket a stratégiai fontosságú hidakon, arra az esetre, ha fel kellene azokat robbantani, hogy lelassítsák az oroszokat.

Mindez akkora feladat lesz, amivel Ukrajna egymaga nem fog tudni megbirkózni, ezért Monasztirszki már fel is vette a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, az ő segítségüket kéri egy szakértői csoport felállításában, ami majd segíthet a hatástalanításban. (Sky)

Az ukrán kormány már dolgozik egy olyan programon, amely azokat segítené, akik kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat a háború miatt, de még Ukrajnában tartózkodnak. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a program keretében segítenének munkát találni az embereknek a jelenlegi tartózkodási helyükön, szálláshelyet biztosítanának nekik, valamint a háború utáni időkre gondolva elkezdenék szervezni a lerombolt otthonok újraépítését. Emellett a menekülteket befogadó háztartásokat segítenék, első körben anyagilag.

Az elnök beszélt arról is, hogy létrehoztak egy koordinációs központot, ami a humanitárius adományok feldolgozását, elosztását irányítja.

Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 6,5 millió belső menekült él Ukrajnában. Ez nagyjából kétszer annyi, mint ahány menekült elhagyta az országot.

Korábban számoltunk be arról, hogy az ukrajnai háború miatti feszültségek után érkeztek meg péntek este az orosz űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra, ahol fél évet fognak eltölteni. A megérkeztük után kisebb meglepetéssel ért fel, hogy a három orosz űrhajós sárga-kék overallban jelent meg, és jelentkezett be az állomásról.

Nyilván mindenki rögtön arra gondolt, hogy ez egy ukránok melletti kiállás, az érintettek a színösszeállításról csak annyit mondtak a Sky szerint, hogy mindenki maga választja meg a színeket, de mivel jelentős mennyiségű sárga overall halmózodott fel, ezért muszáj volt elhasználniuk. A New York Times cikke megjegyzi, hogy az oroszok nem először érkeznek meg élénk színekben, nemrég például vörös szerelésre is volt példa, és hozzáteszik, akár arról is lehet szó, hogy annak az egyetemnek a színeit viselik, ahol mindhárman végeztek.

Az ukrán fővárostól körülbelül 25 kilométerre északra van a 12 hónap nevű állatkert, melynek üzemeltetői most segítséget és adományokat várnak, ugyanis a helyzetük rosszra fordult.

A Kyiv Independent szerint elsősorban az állatok elszállítását nem tudják megoldani saját erőből, emellett pedig élelmet is kérnek az olyan állatoknak, melyek evakuálása nehezen lenne megoldható. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a tájékoztatás szerint már több állat is elpusztult, mert az állatkert készletei kifogyóban vannak.

A Kijevtől északra található területeket több várost is orosz támadás ért az utóbbi egy-másfél hétben.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara sajtóközleményt adott ki, ebben arról tájékoztattak, hogy az oroszoknak „átmenetileg sikerült elvágnia Ukrajna összeköttetését az Azovi-tengerrel”.

Azzal folytatják, hogy ettől függetlenül Oroszország továbbra is lemaradásban van az előzetes terveihez képest, és ezt bombázásokkal próbálja kompenzálni. (BBC)

Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt, azt mondta, hogy pontos adataik még mindig nincsenek a csütörtöki támadás áldozatairól, de 130 embert már ki tudtak menteni a lebombázott épületből. Összesen 1300-an húzhatták meg magukat az épületben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb beszédében az orosz vezetést szólította meg, és ismét szorgalmazta, hogy kezdjenek érdemleges tárgyalásokat a békéről.

„Azt akarom, hogy mindenki figyeljen most, különösen Moszkvában. Eljött az idő, hogy találkozzunk és beszéljünk” – idézi a Sky. Zelenszkij úgy véli, eljött az ideje annak is, hogy visszaállítsák Ukrajna területi integritását, az oroszoknak pedig azért kellene tárgyalóasztalhoz ülniük, mert különben olyan veszteségeket szenvednek el, melyekből csak generációk múlva tudnak felállni.

Zelenszkij szerint az orosz erők szándékosan blokkolják a humanitárius segélyek eljuttatását a támadás alatt álló városokba. „Ez egy szándékos lépés a részükről, és egyben háborús bűn is, amiért felelni fognak” – mondta.

Az ukrán elnök nem először beszélt arról, hogy tárgyalni akar Putyinnal, és korábban a Kreml sem teljesen zárkózott el ettől. Az eddigi legmagasabb szintű tárgyalás a két ország külügyminisztere között volt, igaz, az nem zárult eredménnyel.

Cukor, liszt és vécépapír – néhány olyan termék, ami az utóbbi napokban sok helyen eltűnt a boltok polcairól Oroszország-szerte, ezzel kapcsolatban válaszolt újságírói kérdésekre a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov pénteken.

Peszkov kérte az orosz embereket, hogy ne kezdjenek pánikvásárlásba, van elég élelmiszterutánpótlás, ezért semmi szükség olyan tömegjelenetekre, ami a boltokban kialakult. Az orosz agrárminiszter is igyekezett nyugtatni mindenkit, ő arról beszélt, hogy cukorgyárak megfelelően, fennakadás nélkül üzemelnek, és hamarosan annyi cukor lesz, hogy újra elláthatják az európai partnereiket is.

A cukor ára nagyjából tizenöt százalékkal drágult meg az elmúlt két hétben az országban, emiatt sokan felvásárlásba kezdtek, és több helyen is hiány alakult ki. Peszkov szerint a kormány egyelőre nem döntött, hogy tervezik-e kontrollálni a cukor árát.

(Moscow Times)

A Telex tudósítói is jártak annál a mikolajivi laktanyánál, amit pénteken ért rakétatámadás, és az elsődleges hírek szerint legalább százan haltak meg. A város polgármestere a Kyiv Independent szerint most arról beszélt, hogy a rakétákat a közelből lőhették ki, ezért nem volt idő bekapcsolni a légvédelmi szirénákat.

A beszámolók szerint összesen öt rakétát lőttek ki a Mikolajivtól északkeletre lévő orosz erők, ebből négy találta el a laktanyát. A létesítménytől alig egy kilométerre egy lakótelepet ért támadás néhány napja. A Szmercs típusú rakéták akkor kilenc embert öltek meg, akik egy boltnál álltak sorba.

A békeidőben ötszázezres város folyamatos támadás alatt állt az utóbbi napokban. Ha az orosz erőknek sikerülne bevennie Mikolajivot, akkor megnyílna az út a 130 kilométerre fekvő Odessza felé.

A két korábbi amerikai elnök a chicagói ukrán közösség templomába látogatott el, ahol közösen imádkoztak. A látogatásról mindketten beszámoltak közösségi oldalukon, a videó mellé azt írták, hogy az amerikai emberek egységesen az ukránok mellett állnak.

Vlagyimir Sztrzsalkovszkij orosz oligarcha, aki jó viszonyt ápol Putyin orosz elnökkel egy Ragnar nevű luxusjacht tulajdonosa is, ami egy ideje már Norvégiában dekkol.

A Guardian írja ugyanis, hogy az észak-norvégiai Narvik kikötőjében senki nem volt hajlandó feltankolni a jachtot, a személyzet olyan megjegyzéseket kapott a helyi szolgáltatóktól, hogy „evezzetek hazáig” és „húzzátok fel a vitorlákat”.

A jachtnak egyébként brit kapitánya van, egy Rob Lankester nevű férfi, aki szerint a norvégok diszkriminálják őket, holott tizenöt fős személyzetnek egyetlen orosz tagja sincsen, ráadásul máltai zászló alatt hajóznak, plusz Sztrzsalkovszkij sem szerepel az EU által szankcionált üzletemberek listáján. Azt is felrótta a norvégoknak, hogy kettős mércét alkalmaznak, mert az orosz halászhajók szabadon járhatnak-kelhetnek, még fel is tankolják őket. Lankester szerint a személyzet egyszerűen csak szeretne hazajutni, és nem tehetnek arról, hogy ki a hajó tulajdonosa.

Az orosz miniszter, Szergej Lavrov megint arról panaszkodott az RT orosz kormányközeli tévében, hogy a nemzetközi média kiegyensúlyozatlanul oroszellenes – írja a Guardian.

Jó példaként említette meg a Fox News amerikai jobboldali konzervatív tévéadót, aminek egyik fő műsorvezetője, Tucker Carlson (aki Magyarországot is megjárta) gyakran tesz orosz- és Putyin-barát megjegyzéseket.

Hétfőn a Fox stábját megtámadták orosz katonák, egy operatőrt és egy 24 éves újságírót is lelőttek, egy harmadik munkatársuk megsérült.

A Fox News valóban teret ad alternatív nézőpontoknak, de néha túlzásba esnek, ezért előfordult, hogy a csatorna saját tudósítója élőben fact-checkelte a vendégek ferdítéseit, hazugságait.

Lavrov arra is kitért, hogy nem értett egyet azzal, amikor a közösségi oldalak letiltották Trumpot (a Twitter például azért, mert úgy látták, hogy a volt elnök erőszakra buzdította követőit), ahogy azzal sem, hogy a média gyakran terroristáknak nevezte a tömeget, akik 2021. január 6-án betörtek a Capitoliumba. Lavrov szerint az csak egy nagy tüntetés volt.

Harcok, károk

• Rakétatámadás ért egy laktanyát Mikolajivnál, a városban tartózkodó tudósítóink információi szerint több mint száz áldozat lehet. A laktanyáról helyszíni riporttal is jelentkeztünk.
• A harcok már elérték Mariupol központját. Közben a csütörtökön lebombázott mariupoli színház romjai alól 130 embert tudtak eddig kimenteni az 1300-ból. Görögország pedig felajánlotta, hogy újjáépíti a színházat.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint Kijev körül már több mint harminc települést foglaltak vissza. Az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese pedig azt mondta, a napokban több mint száz szabotőrt semmisítettek meg Kijevben. Nyugati jelentések szerint az ukrán vadászgépek közel felét lőhették le eddig a háború kezdete óta.
• Helyreállt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása.
• Több tízezer szír vonulhatott be a hadseregbe, hogy Ukrajnában harcoljon az oroszok oldalán.

Tárgyalások, diplomácia

• A felek meglehetősen eltérően látják a tárgyalások állását. Az oroszok szerint Ukrajna semlegességéről a legnagyobb az egyetértés, de az ország demilitarizációjáról szóló egyeztetések is sínen vannak; az ukránok szerint nem alakulnak ám olyan jól a tárgyalások, mint ahogy az oroszok állítják. Putyin szerint pedig Kijev hátráltatni próbálja a tárgyalásokat.
• Videótelefonon tárgyalt a kínai és az amerikai elnök. Hszi Csin-ping szerint a konfliktus nem szolgálja senki érdekét, ezért békére van szükség. Joe Biden pedig figyelmeztette Hszit, hogy következményei lennének, ha Kína segítséget nyújtana Oroszországnak, ezért figyelni fogják.
• Lengyelország a NATO-csúcson egy békemisszió felállítását fogja javasolni.
• Bulgária és a balti államok is orosz diplomatákat utasítottak ki a helyi orosz nagykövetségekről.
• Kizárták Oroszországot a futball-vb-selejtezőkről.
• A háború (orosz szóhasználat szerint: különleges katonai művelet) kellős közepén a Krím annektálásának nyolcadik évfordulóját ünneplő parádékat tartottak Oroszországban, bár a BBC moszkvai tudósítója szerint sokakat csak kivezényeltek a moszkvai ünnepségre. Vlagyimir Putyin is beszédet mondott, de egy mondata közepén elvágták az ezt közvetítő tévéadást, állítólag szerverhiba miatt.

Áldozatok, menekültek, magyar helyzet

• Az ENSZ már legalább 816 civil áldozatot tart nyilván Ukrajnában.
• Több mint 9 ezer civilt sikerült evakuálni egy nap alatt a veszélyessé vált ukrán városokból. Az országban 6,5 millió belső menekült van.
• Magyarországra már több mint félmillióan érkeztek Ukrajnából. Az elmúlt egy napban minden korábbinál többen, közel hatszázan adtak be magyarországi menekültkérelmet. Magyarországról ötkamionnyi segélyszállítmány kelt útra Ukrajnába.
• Hivatalos tranzitváró nyílik hétfőn a Keleti pályaudvar közelében.
• A Migration Aid nevű menekültsegítő civil szervezet szerint szerv- és emberkereskedők is jelen lehetnek az ukrán–magyar határon.

És hogy valami pozitív hír is legyen

• Egyetlen hétvége alatt több mint nyolcvan gyerek született a kijevi szülészetek óvóhelyein.

Az előző, péntek déli összefoglalónkat itt találja, a nap összes háborús hírét pedig itt pörgetheti vissza.

Négy emberrel a fedélzetén lezuhant egy amerikai V–22 Osprey katonai repülő-helikopter-hibrid a norvégiai NATO-hadgyakorlat közben – írja a Reuters. Egész nap rossz idő volt, ahol repültek, és továbbra is csak romlik.

A gép 18:26-kor jelentették eltűntként, miután nem szállt le este hatkor, amikor kellett volna. Miután a mentőegységek észleltek egy vészjelzést, a levegőből megtalálták az eltűnt gép roncsát.

Egyelőre nem tudni, hogy mi lett a négyfős legénység sorsa.

Pénteken megérkezett az első segélykonvoj az északkelet-ukrajnai Szumiba – írja a CNN. A 130 tonnás rakományban voltak egészségügyi cikkek, palackozott víz, készételek és konzervek. Az ENSZ ukrajnai kríziskoordinátora, Amin Awad szerint ez 35 ezer embernek segít majd.

A szállítmányt ENSZ-szervezetek (például a WHO és az UNICEF) és a People in Need nevű NGO rakta össze.

Az Európai Unió egy szolidaritási alap létrehozását tervezi, amivel az ország az alapvető szolgáltatásait és a lakosság szintén alapvető igényeit tudná fedezni – írja a Reuters.

Ezt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be, a jövő héten már tárgyalhatnak is róla.

A partnerállamok donorkonferenciákon adományozhatnának az alapba, amivel az ukrán állami szerveket finanszírozhatnák, hosszabb távon pedig az ország újraépítését. A háború gyakorlatilag teljesen levágta Ukrajnát a pénzügyi piacról, így szükségük van pénzre, amiből fizethetik az alapvető szerveket és szolgáltatásokat, valamint finanszírozhatják a honvédelmet.

A Maxar műholdképein látszik, hogy a Kijev közelében állomásozó orosz csapatok földsáncok építésébe kezdtek a fővárostól északnyugatra, Ozera és a hosztomeli (Antonov) repülőtér mellett:

Hasonló földsáncok és az általuk védett felszerelés látható más képeken Zdvizsivka és Beresztyanka közelében is.

(CNN)

Amerikai védelmi tisztviselők szerint Oroszország már több mint 1080 rakétát lőhetett ki a háború kezdete óta – írja a CNN.

Ez a szám nagyjából párhuzamban van az ukrán kormány adataival: Volodimir Zelenszkij néhány napja azt mondta, hogy a támadók már több mint 900 rakétát lőttek ki.

Az amerikai tisztviselők szerint az ukrán légtér sorsa továbbra sem dőlt el.

Oroszország összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy bemutasson egy javaslatot egy ukránoknak szánt humanitárius segélycsomagról. Kanada ENSZ-képviselete közzétette a levelet, de pirossal javasoltak néhány javítást.

Például ahol a levél egy súlyos humanitárius helyzetről ír, kiegészítették a mondatot, hogy „ami az illegális háború eredménye, amit mi indítottunk”. Több hasonló hangvételű kérdés és kiegészítés is szerepel a levélben, például arról, hogy tényleg elhiszik-e, amikor azt írják, hogy a nyugati kollégák oroszellenes szövegeket szajkóznak és átpolitizálnak egy pusztán humanitárius problémát.

Az oroszok egy ponton sem említik meg, hogy személyesen közük lenne az adott humanitárius katasztrófához, de a kanadai képviselet segítő szándékkal többször is megemlíti, hogy Oroszország rohanta le Ukrajnát.

Nem ez az első eset, hogy egy kanadai külképviselet megpróbál segíteni az oroszoknak: 2014-ben, mikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, a Kreml többször is megjegyezte, hogy orosz katonák csak véletlenül kerültek Ukrajnába. Kanada NATO-delegációja megosztott egy térképet, hogy segítsenek az orosz katonáknak.

A BBC szerint egy orosz diplomata szerint az egész „oroszellenes rágalmazás” és „óvodás stílusú”.

Az Interfax ukrán hírügynökség jelentése szerint sikerült megjavítani az Európa legnagyobb atomerőművét, az oroszok által múlt héten elfoglalt zaporizzsjai erőművet árammal ellátó villanyvezetékeket. Így jelenleg mind a két orosz kézre került ukrajnai atomerőmű áramellátása biztosított, miután néhány napja a csernobilinél is megjavították a vezetékeket.

Ukrán tisztviselők korábban arról tájékoztatták az IAEA-t, hogy Oroszország a két héttel ezelőtt elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi. Ezt az állítást az oroszok egyébként tagadják. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az oroszok akciója után a zaporizzsjai erőművel is elvesztette a kapcsolatot, vagyis leállt az adatátvitel az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete felé. Az ukrán állami Energoatom hétfőn azt állította, hogy orosz katonák lőszert robbantottak fel a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktora előtt

(Sky News)

A BBC a Pentagon által kiadott alapján összegyűjtötte, hogy az ukrán légierő milyen veszteségeket szenvedett az orosz invázió kezdete óta. A támadás előtt 105 vadászgépe volt az ukránoknak, de ezek közül nem mind volt bevethető állapotban.

Háború közben nagyon nehéz pontosan megállapítani a veszteségeket, de az biztos, hogy az ukránok elvesztettek legalább két Mig-29-est és három Su-27-est, de valószínűleg ez közelében sincs a valós számokhoz.

A Pentagon szerint március 11-én 56 repülő volt bevethető állapotban. A helyzetet megnehezíti, hogy pénteken rakétatalálat ért egy Lviv-közeli repteret, pontosabban azt az épületét, ahol vadászgépeket javítottak.

Ezt a menekülteket segítő civil szervezet, a Migration Aid szóvivője mondta az ATV-n. Horváth Viktória szerint sokkal jobb információáramlásra lenne szükség, mert a menekültek fogadását és ellátását a kezdetektől még mindig leginkább civil szervezetek végzik. További részletek ebben a cikkünkben olvashatók.

A város vezetőségének közlése szerint legalább három robotrepülőgépet lőttek le a légvédelmi rendszerek a közép-ukrajnai Vinnicjánál:

A város több légitámadást is elszenvedett az elmúlt két hétben, a tévétornyát és a repterét is érte találat. Utóbbihoz a tűzoltóknak nagy erőkkel kellett kivonulniuk március 6-án:

(CNN)

Az ukrán hatóságok közlése szerint pénteken újabb 9145 ember tudta elhagyni az ország kockázatossá vált városait humanitárius folyosókon.

(Sky News)