Az ukránokat elvágták az Azovi-tengertől, a védelmi minisztériumuk szerint orosz tábornokot öltek meg

Három orosz űrhajós érkezett meg pénteken a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy leváltsák három társukat, majd hat és fél hónapot töltsenek el az űrben. A három távozó március 30-án indul vissza a Földre.

Bár Oroszország és az Egyesült Államok több mint két évtizede működik együtt az állomáson, az ukrajnai háború még a Földön kívül is feszültté tette a két ország viszonyát. Az orosz űrüngyökség, a Roszkoszmosz vezetője többször is az ISS lezuhanásával fenyegetőzött az országa elleni szankciók miatt, és még a Twitteren trollkodó Elon Musk SpaceX-vezérrel is összetűzésbe keveredett, miközben a Roszkoszmosz bejelentette, hogy nem szállít több rakétahajtóművet az Egyesült Államokba. Csütörtökön az Európai Űrügynökség (ESA) is felfüggesztette az orosz–európai közös űrmissziót, az ExoMars Mars-küldetést, amely a korábbi tervek szerint idén indult volna.

(Sky News)

Péntek délután videótelefonon beszélt egymással Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök. Ennek azért volt nagy jelentősége, mert amerikai értesülések szerint Kína korábban annak mutatta jeleit, hogy hajlandó lenne pénzzel vagy fegyverekkel támogatni Oroszországot az ukrajnai megszállásban. Az elhangzottakról első körben csak a kínai állami médiából érkezett információ, eszerint Hszi arról beszélt, hogy az orosz–ukrán konfliktus senki érdekeit nem szolgálja, „a béke és a biztonság a nemzetközi közösség legféltettebb kincsei”.

Most megérkezett a másik oldal beszámolója is. A Fehér Ház szerint Biden figyelmeztette a kínai elnököt annak a következményeire, ha segítséget nyújtanának Oroszországnak, de arról is beszélt, hogy támogatja a konfliktus diplomáciai megoldását. Jen Paski fehér házi szóvivő szerint a kétórás beszélgetés „közvetlen, érdemi és részletes” volt, de azt is hozzátette, hogy az amerikai aggályokat nem oszlatta el, ezért Kína lépéseit „figyelni fogjuk, és a világ is figyelni fogja”.

(Guardian, CNN)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint alacsonyabb sebességhatárokat és autómentes vasárnapokat kéne bevetni, hogy az országok fellépjenek a környezetszennyezés és az orosz energiaipar ellen – írja a Sky News.

Az ügynökség szerint ez csökkentheti az emelkedő olajárak miatti gazdasági károkat és az orosz energiaexport bevételeit, valamint megkönnyítené az utat a karbonsemleges jövő felé.

A képeken egy nagyváros romjai, lebombázott házak, törmelékkel teli utcák láthatók, és a kongó üresség. Persze a város más részein még most is sokan tartózkodnak, részben azért, mert még mindig nem adták fel a védelmet, részben azért, mert a civilek evakuálására tett kísérleteket akadályozzák – az ukránok szerint az oroszok támadásai, az oroszok szerint az ukránok szabotázsa.

A Reuters által kiadott videót beágyazni nem lehet, de például a BBC oldalán megnézhető, ilyen képekkel van tele:

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere péntek délután megerősítette, hogy a harcok elérték a város központját is. „Nincs többé városközpont. Nincs olyan kis földdarab a városban, amelyen ne lenne nyoma a háborúnak” – mondta Bojcsenko, aki szerint a város lakóépületeinek több mint 80 százaléka semmisült vagy sérült meg, és 30 százalék helyrehozhatatlan.

Mariupolban az oroszok több civil célpontot is leromboltak, a két legnagyobb visszhangot kiváltott ilyen eset egy szülészeti klinika és a civileknek menedékül szolgált színház volt. Előbbi újjáépítésére Görögország, utóbbiéra Olaszország ajánlkozott.

Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 6,5 millió belső menekült él Ukrajnában – írja a Guardian. Ők kénytelenek voltak elhagynia az otthonaikat, de még az országban maradtak. Róluk például ebben a cikkben írtunk bővebben. Ez nagyjából kétszer annyi, mint ahány menekült elhagyta az országot.

A humanitárius szervezetek csak egy töredékét tudják annak kiosztani, amire valójában szüksége lenne a menekülőknek.

Sokan óvóhelyeket keresnek, de ezekben az épületekben egyrészt egyre zsúfoltabban vannak, másrészt nem férnek hozzá elég vízhez és áramhoz, és az. hogy nem tudják elválasztani a férfiakat a nőktől nagyban megnöveli a nemi alapú erőszak esélyét – mondta a Guardiannak a Norvég Menekültügyi Tanács Belső Menekültfigyelő Központja. A Covid-19 és más fertőző betegségek is könnyen terjednek az óvóhelyeken.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közleménye szerint péntek délig összesen 3610 fő menedékes elismerés iránti kérelmet regisztráltak az ukrajnai háború kitörése óta. Az elmúlt egy napban közel 600 kérelem érkezett, ami a háború kezdete óta az eddigi legmagasabb napi kérelemszám.

A Főigazgatóság Budapest, Harmat utca 131. szám alatti ügyfélszolgálati irodáján a menekültek a hét minden napján, munkaszüneti napokon is előterjeszthetik a kérelmüket – írták.

(MTI)

Oroszország angliai nagykövetsége azt írta a Twitteren, hogy ha a brit médiafelügyelet azért vonta vissza a Kreml-közeli tévécsatorna, az RT engedélyét, mert túl nagy benne az állami kontroll, akkor vizsgálják ki ezt a többi adónál is – például az állami fenntartású BBC-nél –, és ha úgy találják, kapcsolják le azokat is.

Nem mintha az RT valójában működött volna az Egyesült Királyságban, mert a Sky News szerint a korábban kivetett uniós szankciók miatt már rég le kellett kapcsolniuk a műholdat, amivel Angliában is sugároztak.

Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján azt mondta, hogy hatékony szabotázsellenes rendszert hoztak létre Kijevben: az elmúlt napokban több mint száz szabotőrt lepleztek le és semmisítettek meg a fővárosban, a háború kitörése óta pedig több mint 35 szabotázs- és felderítőcsoportot likvidáltak.

(MTI)

Az ukránok álláspontja változatlan, továbbra is fegyverszünetet, az orosz csapatok kivonását és biztonsági garanciákat várnak az oroszoktól – írja Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij főtanácsadója, aki az ukrán delegáció tagja.

Azért írta ezt, mert Vlagyimir Megyinszkij, az egyik orosz résztvevő ma korábban azt állította, hogy egyre nagyobb az egyetértés, főleg a semlegességről.

Podoljak szerint az oroszok minden nyilatkozata arra van, hogy feszültséget keltsen a médiában; amiről Megyinszkij beszélt, az valójában csak az orosz álláspont.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki videóüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében több mint harminc települést foglaltak vissza, amelyeket ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok.

Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. Állítása szerint a Dnyeper (ukránul Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezért csak rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását.

Hruzevics szerin jól működik a légvédelem a főváros és környéke felett, de azt elismerte, hogy ennek ellenére csapódnak be rakéták a településeken lakóházakba és infrastrukturális létesítményekbe. „Két fő irányból hajt végre az ellenség rakétacsapásokat: a Fekete-tenger és Belarusz felől” – mondta.

(MTI)

Az ukrán Hromadske híroldal azt írja a Twitteren, hogy az orosz FSZB elfogta egy újságírójukat, Victoria Roscsinát. Az újságíró a keleti és délkeleti frontokról tudósított, de március 12 óta a lap nem tudja elérni.

Szemtanúk szerint épp az oroszok által ideiglenesen elfoglalt Bergyanszkból tudósított, valószínűleg 15-én eshetett fogságba.

Most arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy segítsenek nekik megtalálni és kiszabadítani Roscsinát.

„Görögország kész újjáépíteni a szülészeti kórházat Mariupolban, az ukrajnai görög kisebbség központjában, a szívünknek kedves városban, amely a háború barbárságának szimbóluma”

– írta Twitteren Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök. A várost ért egyik korábbi támadásban tíz görög állampolgár halt meg.

Az akkor még működő szülészeti klinikát múlt szerdán bombázták le az oroszok, az épületből a terhes nőket is ki kellett menteni. Oroszország tagadja, hogy egy működő kórházat bombáztak volna le, szerintük az épületben valójában harcállás volt. A támadásban többek között egy hatéves gyerek és egy terhes nő és magzata is meghalt. Egy másik, onnan kimentett nő gyereke viszont azóta rendben megszületett.

Egy hasonló felajánlás Olaszországtól is érkezett csütörtökön, ők a szintén lebombázott mariupoli színházat építenék újra.

(Guardian)

Az Amerikai Egyesült Államok megtagadta 100 repülő felszállási engedélyét, mert azok szerintük megsértették az Oroszországgal szembeni exporttilalmat – írja a Reuters. 99 Boeingről és egy Gulfstream G650-esről van szó, ami Roman Abramovics orosz üzletemberé.

A többi repülő orosz utas- vagy teherszállító társaságoké. A kereskedelmi minisztérium korábban kiadott egy figyelmeztetést, hogy aki megsérti az exporttilalmat, az hosszas börtönbüntetésre, pénzbüntetésre, az exportjogok elvesztésére és más korlátozásra számíthat.

A listát azért adták ki, hogy „a világ lássa, hogy nem engedjük, hogy orosz és belarusz oligarchák büntetlenül utazzanak, miközben megszegik a törvényeinket.”

Városvezetés: Kijevben már több mint kétszázan vesztették életüket

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már 222-en vesztették életüket Kijevben, közöttük 64 civil, azon belül négy gyerek – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Mikola Povoroznik, Vitalij Klicsko polgármester első helyettese az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint. Ebből az következik, hogy a többiek hivatásos vagy önkéntes katonák voltak – jegyzi meg lapszemléjében az MTI. Povoroznik szerint 889-en sebesültek meg, köztük 241 civil, ezen belül 18 gyerek, három mentőápoló és egy mentőorvos.

A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 36 lakóépület, öt magánbirtok, hat iskola- és négy óvodaépület rongálódott meg. Ennek ellenére Kijevben működik a városi infrastruktúra, így a közművek, a közösségi közlekedés, az egészségügyi ellátás, nyitva vannak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok, a benzinkutak, a piacok, az autószervizek, az állatkereskedések és más üzletek.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárostól 200 kilométerre északra fekvő Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól, emiatt a településen hiány van élelmiszerből és gyógyszerekből. A megye több kistelepülésén, köztük a vishorodi járási Ivankivszkában, Poliszkében és Dimerszákban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet, nincs távközlés, áramszolgáltatás, élelmiszer és gyógyszer. Irpiny és Hosztomel környékén is az éjjel harcok folytak.

(MTI)

Bár volt, aki valóban őszinte lelkesedéssel támogatta az orosz különleges katonai műveletet, több résztvevő is azt mondta a BBC moszkvai tudósítójának, hogy valamilyen külső ösztönzés hatására vettek részt a háborús ünnepségen, aminek a közvetítéséről Vlagyimir Putyin valamiért a mondata közepén eltűnt.

Sok közalkalmazottat az állam vezényelhetett ki. Egy Moszkvához közeli kisvárosból érkezett tanár azt mondta, hogy egy nő még azt is megmondta nekik, mit kell mondani az újságíróknak. A nő úgy nézett ki, mintha az önkormányzatnál dolgozna.

A moszkvai metró egyik dolgozója azt mondta, hogy a munkáltatójuk vette rá őket, hogy részt vegyenek az ünnepségen, diákok pedig azt állították, hogy szabadnapot kaptak azért cserébe, hogy elmenjenek egy „koncertre”. Sok diák azt mondta, hogy eleinte nem is tudták, hogy az ünnepség az ukrajnai invázió támogatásáról szólt.

A riporter megjegyzi, hogy míg korábban a résztvevők büszkén nyilatkoztak hasonló események előtt, most sokan nem akartak válaszolni, takargatták az arcukat.

Az Európai Unió 289 millió euró sürgősségi, makroszintű pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának, és 120 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást nyújt az országnak az EU és Ukrajna közötti állam- és ellenállóképesség-építési szerződés keretében – írja az MTI az Európai Bizottság pénteki bejelentése alapján. A támogatás az ukrán kormányt a katasztrófavédelem és a polgári jellegű válságkezelés központi és helyi szintű megerősítésében segíti.

Az Európai Bizottság még január 24-én jelentette be, hogy 1,2 milliárd euró összegű sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási programot indít Ukrajna megsegítésére, továbbá 120 millió vissza nem térítendő támogatást juttat az országnak. Az 1,2 milliárd eurós támogatás első részlete 600 millió euró, ennek első felét, 300 milliót a múlt héten folyósította az unió, és most fizette ki a fennmaradó részt.

A sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási program „számottevően hozzá fog járulni ahhoz, hogy javuljon Ukrajna makrogazdasági stabilitása a jelenlegi helyzetben, amikor az ország ellen provokáció nélkül és indokolatlanul inváziót indított Oroszország” – közölte a Bizottság.

(MTI)

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere a BBC-nek megerősítette, amit korábban orosz jelentések kis állítottak: a harcok elérték a legintenzívebb ostrom alatt álló ukrán város központját is.

„Igen, ma nagyon aktívak voltak. Folytatódnak a harckocsis és a géppuskacsaták. Mindenki bunkerekben bujkál. Nincs többé városközpont. Nincs olyan kis földdarab a városban, amelyen ne lenne nyoma a háborúnak”

– mondta Bojcsenko, aki szerint a város lakóépületeinek több mint 80 százaléka semmisült vagy sérült meg, és 30 százalék helyrehozhatatlan. A lebombázott színház pincéjében rekedt emberek kimenekítése továbbra is folyik – mondta.

(BBC)

Az orosz csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek Ukrajnában, az előrenyomulásuk is lelassult. Korábban már írtuk, hogy többek között szír zsoldosokkal akarják feltölteni a csapataikat, és 150-en már meg is érkeztek – írja a Guardian.

Ukrajna és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelői szerint 40 ezren jelentek meg a legalább 14 toborzóiroda valamelyikében.

Az elmúlt évtized folyamatos küzdelmei miatt nagy szegénység van a közel-keleti országban. A bevonulók 15 dolláros kereset helyett 600-3000 dolláros fizetésre számíthatnak a seregben, az összeg csak attól függ, hogy korábban milyen rangot és mennyi tapasztalatot szereztek az Iszlám Állam ellen.

„Budapest pályaudvarain 2022. február 24-e óta két jogsértést regisztráltunk, amelyeket Ukrajnából menekülők sérelmére követtek el. Egy esetben lopás (egy vonaton hagyott táskát loptak el), valamint egy esetben jogtalan elsajátítás (egy őrizetlenül hagyott táskát és egy kutyát vittek el) miatt indult eljárás” – válaszolta az Országos Rendőr-főkapitányság a Telexnek, amikor arról érdeklődtünk, mennyi is milyen sérelem érte eddig tudtukkal az Ukrajna felől Budapestre érkező menekülteket.

Átlépte az ukrajnai háború elől Magyarországra érkezett menekültek száma a félmilliót. A rendőrség oldalán a magyar–ukrán határszakasz forgalmát napi bontásban közlik, ezek szerint február 24-től és március 17-én éjfélig összesen 287 134 fő érkezett Ukrajna felől:

Sokan azonban a háborús országot a magyarnál jóval hosszabb határszakasszal rendelkező Románia irányába hagyják el, majd valamelyik román–magyar határátlépőn érkeznek Magyarországra.

Az így érkezők számát külön nem közlik, de a Telex kérdésére a rendőrség közölte, hogy március 16-án éjfélig hazánkba „a román határszakaszon Ukrajnából a háborús helyzet elől menekülő belépők száma” összesen 215 592 fő.

Vagyis a két országból összesen már legalább 502 726 menekült érkezett.

Hogy miért nem szerepelteti külön a rendőrség a Románia felől érkezőket, azt nem tudjuk. Az mindenesetre tény, hogy a Románia felől érkező ukrajnai menekültek annak ellenére beléphetnek az országba, hogy számukra nem Magyarország, hanem Románia az első biztonságos ország. Szír, afgán menekültek esetében ez az opció –pontosan az erre való hivatkozás miatt – nem áll fenn.

A Telex tudósítói, Nyilas Gergely és Huszti István ismét annál a mikolajivi laktanyánál jártak, amit pénteken rakétatámadás ért. A helyszínen úgy értesültek egy tiszttől, hogy a támadásnak több mint száz áldozata van, ez a szám viszont még tovább emelkedhet.

A város északi részében fekvő laktanya területére összesen négy rakéta csapódott be, a létesítményben sok olyan katona tartózkodott, akit frissen soroztak be, tehát még harci tapasztalata sem volt. Jelenleg is zajlik még a romok eltakarítása. Nyilas Gergely kollégámnak a helyszínen több katona is arról beszélt, pont ezért lenne fontos, hogy a NATO érvényesítse a légtérzárat Ukrajnában, hogy ne legyenek ilyen támadások (hogy ez miért nehezen megvalósítható, arról ebben a cikkünkben írtunk).

„A szárazföldön elbánunk velük, tartjuk magunkat, de minden rakétát nem tudunk leszedni” – mondták kollégánknak, és arról is beszéltek, hogy hiába talál ki Vlagyimir Putyin orosz elnök olyanokat róluk, hogy vegyi vagy atomfegyvereik vannak, meg beszél népirtásról, ők semmi mást nem akarnak, csak a gyerekeiket felnevelni.

Kollégáink tapasztalatai szerint a félmilliós Mikolajiv városa a támadás ellenére működik. Van víz és áram, a tömegközlekedés is működik, nincs élelmiszerhiány a boltokban, és az utánpótlással sincs gond, mivel a városba biztosított a bejárás nyugat felől. Viszont a helyiek is megjegyezték, hogy egyre drágább minden – ehhez viszonyítási alapként annyit érdemes megjegyezni, hogy sokan húszezres nyugdíjból és hatvanezres fizetésből élnek, és egy hidegebb hónapban a gázfűtés akár egy egész fizetést is elvisz.

Ha az orosz erők bevennék Mikolajivot, akkor a 130 kilométerre lévő Odesszához vezető út nyílna meg ezzel. A városból korábban helyszíni riporttal jelentkeztünk>>>

A TASZSZ orosz állami hírügynökség idézte az orosz–ukrán tárgyalások egyik orosz résztvevőjét, Vlagyimir Megyinszkijt, aki azt mondta, hogy Ukrajna jövőbeli semlegessége az a pont, amelyről a legnagyobb az összhang a felek között. Folyamatban van azoknak a biztonsági garanciáknak a kidolgozása is arra az esetre, ha Ukrajna lemondana a NATO-csatlakozásról – tette hozzá. Az orosz tárgyaló szerint Ukrajna demilitarizálásának kérdésében félúton járnak.

A tárgyalások állásáról – ahogy a konfliktus szinte minden aspektusáról – korábban elhangzottak már ellentmondó információk a két oldalról, így érdemes minden ehhez hasonló közlést távolságtartással kezelni, amíg a másik fél meg nem erősíti.

(Sky News)

Litvánia négy, Lettország és Észtország pedig három-három diplomatát utasított ki a helyi orosz nagykövetségről, mert a tevékenységüket nem tartották összeegyeztethetőnek a diplomata státuszukkal.

Bulgária tíz orosz diplomatát utasított ki, de a bolgárok kevésbé fogalmaztak eufemisztikusan, kémkedéssel vádolják őket. Bulgáriából rövid időn belül ez a második kiutasítós kör, március 2-án is kitessékeltek már két orosz diplomatát. Az orosz nagykövetség ellenségesnek nevezte a lépést, amely szerintük árthat a két ország – korábban egyébként szoros – viszonyának.

Hétfőn Szlovákia is kiutasított három orosz diplomatát.

(Sky News)

Oroszország összehívta az ENSZ Biztonsági tanácsát, hogy előterjesszen egy javaslatot Ukrajnának szánt humanitárius segítségről, de az amerikai nagykövet arra használta az idejét, hogy orosz biológiai fegyverekről beszéljen – írja a Sky News.

Linda Thomas-Green, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete megint elmondta, hogy nincsenek titkos amerikai vegyifegyver-gyárak Ukrajnában (amikről itt és itt írtunk), csak olyan közegészségügyi kutatólaborok, amiket az USA, a WHO és több másik ország is elismer és támogat.

„Valójában pont Oroszország az, aki a nemzetközi törvények ellenére fenntartotta a biológiai fegyverek kutatását. Oroszország az, aki többször is használt már vegyi fegyvereket. Itt Oroszország az agresszor”

– mondta Thomas-Green.

Arról is beszélt, hogy oroszok mérgezték meg Alekszej Navalnijt és Szergej és Julia Skripalt. Azt is megemlítette, hogy ugyan az ENSZ többször is megerősítette, hogy a szír kormány vegyi fegyvereket használt az elmúlt években, Oroszország védi a felelősségre vonás elől.

Azzal vádolta Oroszországot, hogy folyamatosan összeesküvés-elméleteket ismételgetnek (amikről több tényellenőrzést is írtunk, ezeket megtalálja itt, a jelenségről pedig itt olvashat bővebben), hogy azzal további agressziónak ágyazzanak meg.

„Tudjuk, hogy az orosz dezinformáció csak a kétségbeesés jele. Ez az igazság, és továbbra is azon dolgozunk, hogy ezt a világ is lássa”

– zárta beszédét az amerikai diplomata.

„Ismét emlékeztetünk bizonyos nyugati vezetőket, hogy erkölcsi vereség lesz számukra... ha Ukrajna nem kap fejlett fegyvereket”

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legutóbbi beszédében, az országát megsegítő további fegyverszállítmányokat sürgetve.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy a hatóságok továbbra is nehezen tudnak humanitárius folyosókat nyitni a hosszú ideje intenzív ostrom alatt álló délkeleti kikötőváros, Mariupol civiljeinek evakuálására, mert az oroszok folyamatosan bombázzák a várost. Az elnök újra elmondta, hogy továbbra is több száz ember van a csütörtökön lebombázott színházépület romjai alatt.

(BBC)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újra megerősítette, amit múlt héten már a helyettese, Szergej Rjabkov is elmondott: legitim katonai célpontnak tekintenek minden olyan fegyverszállítmányt, amely Ukrajna területére lép.

Lavrov arról is beszélt az TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint, hogy egyes NATO-tagországok rendelkeznek szovjet vagy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszerrel, de ezeket legálisan nem adhatják át harmadik országnak, azaz Ukrajnának sem.

(CNN)

Vlagyimir Putyin épp a moszkvai Luzsnyiki stadionban tartott ünnepi beszédet, amikor a bizarr jelenetsor lejátszódott.

„Tiszta véletlen egybeesés, hogy a speciális katonai műveletek kezdete egy napra esett a születésnapjával…”

– mondta Putyin, de az már nem derült ki, hogy éppen minek a születésnapjával.

Az esetről videó is készült:

Azóta megszólalt a Kreml-szóvivő Dimitrij Peszkov, aki szerverhibával magyarázta a bakit. Az orosz elnök beszédének legfontosabb pontjait itt szedtük össze.

A Luzsnyiki parádé amúgy a Krím félsziget annektálásának nyolcadik évfordulóját ünneplő, az egész országot lefedő rendezvénysorozat része volt. Bár a stadionban rengetegen vonultak fel a háború mellett, helyi beszámolók szerint sok állami alkalmazottat buszokkal szállítottak a helyszínre.

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök péntek délután egy videokonferenciát tartottak, egyelőre csak a kínai állami média beszámolóját lehet ismerni a beszélgetésről.

A CCTV szerint a kínai elnök azt mondta az orosz-ukrán háborúról, hogy

„az országok közötti viszonyok nem juthatnak el katonai összecsapásokig. A konfliktus és a konfrontáció nem áll senkinek az érdekében. A béke és a biztonság a nemzetközi közösség legféltettebb kincsei.”

Hszi Csin-ping szerint az ukrán válság olyasmi, „amit nem szeretnének látni”.

A kínai elnök szerint Kínának és az Egyesült Államoknak a két ország közötti viszonyát jó úton kell tartani, és mindkettőnek el kell majd viselnie a nemzetközi felelősség terhét, hogy elérhető legyen a világbéke.

Amerikai értesülések szerint Kína korábban annak mutatta jeleit, hogy hajlandó lenne pénzzel vagy fegyverekkel támogatni Oroszországot az ukrán megszállásban. A Fehér Ház szóvivője szerint a pénteki beszélgetés annak a próbálkozásnak a része volt, hogy a két ország között nyitott maradjon a kommunikáció.

(Guardian)

Magyarország újabb hatalmas segélyszállítmányt küld Ukrajnába – közölte a miniszterelnök pénteken.

Orbán Viktor Záhonyból, a magyar-ukrán határról jelentkezett be, ahol elmondta: most indították útnak a segélyszállítmány következő konvoját. Ötkamionnyi szállítmányt küldenek, élelmiszereket, iparcikkeket – gyerekeknek különösképpen –, valamint kötszereket és gyógyszereket. „Nemcsak azokról kell gondoskodnunk, akik elmenekültek a háborúból, hanem azoknak is segítséget akarunk nyújtani, akik ott maradtak Kárpátalján, vagy akár a Kárpátok túlsó oldalán.”
Orbán fantasztikus összefogást látott az elmúlt három napban, és köszönetet mondott az ebben résztvevőknek.

A háború a kórházi pincékbe kényszeríti a kismamákat és babáikat, akiknek gyakran kell le- és felköltözniük az épületen belül – aszerint, hogy mikor szólalnak meg a légiriadót jelző szirénák. A Deutsche Welle riportja.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.