Eloltották a tüzet abban az atomerőműben, amelyet az oroszok lőttek, Zelenszkij Csernobilt idéző katasztrófától tartott

Másfél órán át tárgyalt egymással telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön, írja a BBC. A Kreml közlése szerint Putyin azt mondta, Oroszország el fogja érni a célját, ami Ukrajna demilitarizálása és semleges státuszának elérése.

Putyin azt is kijelentette, hogy amennyiben Kijev a tárgyalások késleltetésére tenne bármilyen kísérletet, az azt eredményezné, hogy Moszkva kiegészítené követeléseinek listáját.

Macron azt mondta Putyinnak, hogy hazudik önmagának

A Guardian szerint Emmanuel Macron francia elnök azt mondta Putyinnak, hogy „súlyos hibát” követett el azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és hogy országa nagy árat fog fizetni a háború miatt, mert hosszú távon meg fog gyengülni a nemzetközi szankcióktól és el fog szigetelődni. „Hazudik önmagának” – mondta Macron Putyinnak egy francia elnöki tanácsadó szerint. A tanácsadó azt is mondta a Guardiennek, hogy Putyin semmi megnyugtatót nem mondott Macronnak.

Putyin és Macron legutóbb hétfőn beszélt egymással, ugyanígy másfél órán át, akkor a francia elnök azonnali tűzszünetet kért.

Február 27-én, vasárnap kezdett terjedni hivatalos források közlése alapján, hogy a Kijev melletti Hosztomeli (más néven Antonov) repülőtéren zajló többnapos harcokban megsemmisülhetett a világ legnagyobb repülőgépe, az An-225. Ezek után egy halvány reménysugárként felbukkanó műholdkép alapján felmerült, hogy a gép, vagy annak jelentős része csodával határos módon megmenekülhetett, az Antonov vállalat által a repülőtérről közétett videó viszont ismét borús képet fest a gép állapotáról.

A cég közlése szerint jelenleg is vizsgálják szakemberek a teherszállító repülő állapotát, és a hivatalos jelentésig nem akarnak semmi véglegeset állítani, a videó első képkockái alapján viszont úgy látszik, az An-225 nem menekült meg.

A videó a géppel szemből, de elég távolról készült, így biztosat valóban nem lehet megállapítani annak állapotáról. A felvétel legelején viszont – ezt lentebb ki is kockáztuk – az látszik, ahogy a gép orra a földön hever, semmihez sem kapcsolódva. Ez alapján úgy tűnik, hogy ha a gép hátsó része meg is úszta a reptér elleni orosz támadást, a repülő eleje súlyosan károsodott.

Kilencen meghaltak, miután légitámadás ért két iskolát és házakat Csernihivben, állítja a régió kormányzója.

A Twitterre egy videó is felkerült arról, ahogy támadás ér egy lakóövezetet, bár az egyelőre nem világos, hogy ugyanarról az esetről van-e szó, írja a Sky News.

A brit hírszerzés csütörtöki jelentése szerint az észak-ukrajnai „továbbra is ukrán kézben van” az elmúlt napok heves orosz ágyúzása ellenére, a CNN viszont csütörtök délelőtt arról adott hírt, hogy találat érte a város mellett található olajtárolót, amelyből hatalmas fekete füstoszlop száll fel.

A kelet-ukrajnai Harkiv városát ért támadások következményeiről írt az Amnesty International, olvasható a Guardian cikkében. A várost ért bombázások alatt legalább kilencen meghaltak, gyerekek is vannak az áldozatok között. Az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet jelentései szerint a támadások akkor történtek, amikor Belaruszban tárgyaltak az orosz és ukrán delegáltak.

Február 28-án 12.30-kor a város északi részére orosz gyártmányú 300 mm-es Smerch rakétákat és 9N235-ös kazettás bombákat dobtak le, a támadásban három felnőtt és egy gyerek vesztette életét, akik ivóvizet gyűjtöttek. A támadásnak 16 sebesültje volt. Ugyanazon a napon érte a városközpontot is egy orosz támadás, amiben egy nő elvesztette az egyik lábát, később belehalt a sérüléseibe.

Az Amnesty Nemzetközi Szervezet arról is posztolt, hogy szerintük nem kétséges, Oroszország indította a február 28-i támadásokat, mivel a 9N235-ös bombákat és a 300 mm-es Smerch rakétákat nem adtak el Ukrajnának 2019 óta.

Harkiv városa még mindig orosz támadás alatt áll, az elmúlt 24 órában 34 újabb civil áldozatról számoltak be az ukrán hatóságok.

Hamarosan megkezdődik az ukrán-orosz béketárgyalás második fordulója, amelynek során Kijev minimum célja egy olyan humanitárius folyosó felállítása, amelyen keresztül a civilek elhagyhatják a háborús zónákat, írja a BBC az ukrán fél egyik béketárgyalójára hivatkozva. David Arakhamia a Facebookon posztolt egy fotót magáról és egy kollégájáról egy katonai helikopter előtt állva. Az oroszok Ukrajna demilitarizálása mellett követelik azt is, hogy Kijev Oroszország részeként ismerje el a Krím-félszigetet, és ismerje el a két szakadár köztársaságot, Luhanszkot és Donyecket is.

Az első orosz-ukrán tárgyalásokat hétfőn tartották, akkor a megbeszélések öt órán át tartottak. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó vezette, aki korábban azt mondta, hogy az orosz delegáció kész addig tárgyalni az ukrán féllel, ameddig a megegyezéshez szükséges.

Kizárt kiállítási orosz macskák, felfüggesztett kocsigyártás Oroszországban: ebben a cikkben szedtük össze a legnagyobb óriáscégek bojkottjait, szankcióit az eddigi bejelentések alapján.

Rendben célba ért a Magyar Vöröskereszt egytonnás segélyszállítmánya Beregszászra, az Ukrán Vöröskereszt Kárpátaljai Megyei Szervezetéhez. A csomagokba elsősorban tartós élelmiszer (liszt, cukor, étolaj, rizs) került, amivel a lakosság ellátását helyben tudja segíteni a szervezet; a mostanit várhatóan egy újabb, 24 tonnás szállítmány fogja követni, írja az MTI.

A Magyar Vöröskereszt a határmenti önkormányzatok által üzemeltetett befogadóhelyek működésében segít, tábori ágyakat, pokrócokat, egyszerhasználatos lepedőket, valamint felület- és kézfertőtlenítőket juttatott a keleti országrészben kijelölt befogadóközpontokba. Részt vesznek az élelmezésben, továbbá tájékoztatással, elsősegélynyújtással és pszichoszociális segítségnyújtással, családi kapcsolatok megszakadása esetén keresőszolgálattal támogatja a menekülteket.

A szervezet eddig Záhonynál és Lónyánál segített, de most már a beregsurányi és a tiszabecsi határátkelőnél is részt vesznek a menekültek fogadásában, és Uszkán és Barabás határátkelőhelyen ideiglenes menedékházat állítottak fel.

Orbán Viktor a magyar határon csütörtökön újra elmondta a sajtónak, hogy Magyarország hajlandó vendégül látni az ukránokat és oroszokat egy béketárgyalásra. A BBC szerint Orbán itt azt is mondta, hogy a háború befejezéséért mindenekelőtt az oroszoké a felelősség.

A BBC tudósítója azt is megkérdezte Orbántól, mit üzen Zelenszkijnek és Putyinnak, mire a lap szerint a miniszterelnök azt felelte: „Nincs üzenetem senkinek. Csak azoknak a menekülteknek van üzenetem, akik itt vannak. Magyarország jó barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek, ha itt segítségre van szükségük, számíthatnak ránk. Nem hiszem, hogy a vezetőknek szükségük lenne bármilyen üzenetre és tanácsra a részemről. Ők nagy emberek, és jobban tudják nálam, hogy mit kell tenni. Ami a magyar kívánság, az nem tanács, nem üzenet. Csak egy kívánság a szívemből. Béke, kérem, béke”.

Orbán szerint a háborút csak tárgyalásokkal, béketárgyalásokkal és tűzszünettel lehet megállítani, idézi őt a BBC.

Egy hete már Szijjártó Péter külügyminiszter is felajánlotta, hogy a felek jöhetnek Magyarországra béketárgyalni. Akkor végül Minszkbe mentek.

Az MTI szerint Orbán itt még azt is mondta, a magyar koordináció jól működik, mert „sajnos vagy szerencsére nekünk válságviselt minisztereink vannak”, a miniszterek többsége látott már valamilyen válságot, ezért a koordináció jól működik.

Orbán szerint már elkezdték szervezni a menekültek munkához juttatását is. „Mindenkinek próbáljuk megteremteni azt a lehetőséget, hogy saját egzisztenciát tudjon kialakítani, ha már úgy hozta az élet, hogy itt fog velünk élni és itt kell berendezkednie Magyarországon. Ez egy munkaalapú ország, itt mindenkit munkához segítünk”. Erről egyébként Gulyás Gergely is beszélt a csütörtöki kormányinfón.

Néhány napja Lvivből jelentették helyszíni tudósítóink, hogy a helyiek nagy erőkkel építik a város bevezető szakaszán a barikádokat, tankcsapdákat. Az orosz csapatok elleni védelmi készülődés azóta is fokozódik.

Hasonló védelmi berendezkedés látszik Kijev belvárosában is.

Az orosz részvények és kötvények jelenleg „a teljesen befektethetetlen állapotban vannak” – mondta Peter Harrison, a Schroders multinacionális vagyonkezelő cég vezérigazgatója csütörtökön a Reutersnek. Szerinte az invázió alapjaiban fogja megváltoztatni Európa jövőjét.

Hozzátette, a Schroders-nek más vagyonkezelőkkel együtt vannak függőben lévő eladási megbízásai az orosz részvényekre, de jelenleg nem tudják ezeket az eladásokat végrehajtani, mert a moszkvai tőzsde még mindig nem nyitott ki.

Az a meglátása, hogy a külföldi befektetők helyzete a következő napokban valószínűleg tovább romlik. „Az a jóslatom, hogy a nyugati szankciók erősödni fognak, az orosz pénzügyi tartalékok leépülésének hatása pedig egyre élesebben érezhető lesz”, így várhatóan azok a dolgok, amik most csak nehéznek tűnnek, egy hét múlva teljesen lehetetlenek lesznek.

A kormányinfón hangzott el a kérdés, hogy támogatja-e a kormány az Európai Bizottság javaslatát, hogy az azonnali ideiglenes védelmet megkaphassák az Ukrajnából érkező menekültek?

Gulyás Gergely egyértelmű válasza az volt, hogy nem, és ezzel a többi V4-es tagállam is egyetért. Gulyás úgy vélte, a hatályos magyar, és más tagállami jogszabályok, illetve a kormány által meghozott, az ukrajnai ás kárpátaljai menekültek megsegítése érdekében tett azonnali intézkedések világosan rendezik a helyzetet, és így nincs szükség az ideiglenes uniós védelem intézményére. A magyar kormány elutasításából – és a Gulyás szerint várható V4-es vétóból – az következik, hogy az orosz offenzíva elől menekülők nem kaphatnak az EU teljes területén egy évre automatikusan tartózkodási és munkavállalási engedélyt, szálláshoz és egészségügyi ellátáshoz való jogot.

Az Európai Bizottság szerdán kiadott javaslata az Európai Unió történetében először alkalmazta volna az ideiglenes védelmet. A védelemre azok lehettek volna jogosultak, akik 2022. február 24., vagyis az orosz invázió első napját követően menekültek el, és nemcsak az ukrán állampolgárok, hanem az Ukrajnában élők és családtagjaik nemzetiségtől függetlenül jogosultságokat kaptak volna. A javaslat azokra a nem ukrán állampolgárokra és hontalanokra, valamint Ukrajnában élő családtagjaikra is ki kívánta terjeszteni az ideiglenes védelmet, akik törvényesen tartózkodnak Ukrajnában, de nem tudnak hazatérni saját országukba – azaz például a menedékkérőkre és a nemzetközi védelem alatt állókra is.

Drónfelvételeket közölt a Reuters Kijev külvárosából, Borogyankából, ahol lakóépületek omlottak össze, az egyik utcán pedig az orosz erők megrongálódott harci járművei láthatóak. Az orosz katonák az ukrán főváros felé tartanak, de lassan haladnak, írja a Skynews.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt azt mondta, hogy az ukrán védvonalak kitartanak, de az oroszok éjfél óta folyamatosan lőtték az ukrán városokat.

Szerda este hatalmas robbanás rázta meg Kijev belvárosát, csütörtök hajnalban pedig legalább négy további nagy robbanás volt Kijevben. Közben orosz kézre kerülhetett a dél-ukrajnai, 300 ezres Herszon városa.

Az ukrán elnök szerint Oroszország taktikát váltott azzal, hogy a civil területeket is célba vett.

Megrongálták, kék-sárgára – az ukrán zászló színeire – festették ismeretlenek a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét, a Slavínt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. Feltételezhető, hogy a rongálást csoportosan követték el, tekintve, hogy a temető központi emlékműve – melynek tetején egy mintegy negyvenméteres obeliszk áll – nagy kiterjedésű épület, lépcsőzetét, oszlopait és az előtte lévő teret is lemázolták. Az ügyben a hatóságok idegen tulajdon megrongálása miatt indítottak eljárást – tájékoztatta a szlovák hírügynökséget a pozsonyi kerületi rendőrség szóvivője. (MTI)

A Reuters szerint az ukrán delegáció helikopterrel érkezik Belaruszba, a béketárgyalások második fordulójára. Első körben hétfőn ültek le a felek, a tűzszünet elérése lett volna a cél, de az ukránok szerint az oroszok feltételei elfogadhatatlanok voltak. Az oroszok akkor azt mondták, találtak olyan közös pontokat, melyekben eredményt lehet elérni.

Az orosz-ukrán háború borzalmain felháborodva az Oroszországban tenyésztett és az Oroszországban élő kiállítókhoz tartozó macskákat is szankcionálja a Nemzetközi Macskaszövetség, a FIFe. A döntés pontosan úgy szól, hogy:

• Oroszországban tenyésztett macska nem importálható és nem jegyezhető be semmilyen FIFe törzskönyvbe Oroszországon kívül, függetlenül attól, hogy melyik szervezet állította ki a törzskönyvet.
• Az Oroszországban élő kiállítókhoz tartozó macskák nem nevezhetők be semmilyen Oroszországon kívüli FIFe kiállításra, függetlenül attól, hogy ezek a kiállítók melyik szervezetben rendelkeznek tagsággal.

A tiltás 2022. május 31-ig van érvényben, akkor felülvizsgálja a FIFe Végrehajtói Bizottsága, hogy szükséges-e meghosszabbítani azt. A szervezet emellett pénzzel támogatja az ukrán macskatenyésztőket.

Válaszul az ellene bevezetett szankciókra, Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját – jelentette be Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója csütörtökön a Rosszija 24 tévécsatornán. Közölte, hogy leáll a már a tengerentúlra leszállított hajtóművek szervizelése is.

„Egy ilyen helyzetben nem tudjuk ellátni az Egyesült Államokat a világ legjobb rakétahajtóműveivel. Hadd repüljenek valami mással, a seprűnyélen, nem tudom, mivel”

– mondta Rogozin, aki szerint az 1990-es évek óta Oroszország összesen 122 darab RD-180-as rakétahajtóművet szállított le az USA-nak, ezek közül 98-at az Atlas rakétákhoz használt fel Amerika. Jelenleg még 24 ilyen rakéta van Amerikában, ezeknek a szervizelése szűnik meg.

Ezenkívül Oroszország leállítja Németországgal az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében, és önállóan folytatja a tevékenységet. Rogozin azt is bejelentette, hogy Oroszország mostantól a Roszkozmosz és a védelmi minisztérium igényeinek megfelelő kettős célú űreszközök létrehozására összpontosít.

Moszkva szerdán garanciákat követelt a OneWeb brit műholdvállalatától is, hogy műholdjait nem használják katonai célokra. A OneWeb, amelyben a brit kormánynak is van részesedése, csütörtökön közölte, hogy felfüggeszti az összes indítást az oroszországi Bajkonur kozmodromról, Kazahsztánból, és hazarendelte az ott tartózkodó alkalmazottjait.

(Reuters)

Az ukrán hadsereg rendszeresen közli a háború veszteségeit, a legfrissebb riport szerint az orosz erők továbbra is a dél-ukrajnai városokat támadják a leginkább, írja a BBC. Az ukrán fegyveres erők közlése szerint a háborúban eddig összesen körülbelül 9 ezer orosz katona halt meg vagy sérült meg, az ukrán erők 217 tankot, 90 tüzérségi egységet, 31 helikoptert és 30 más légi járművet semmisítettek meg.

Oroszország először szerdán közölt hivatalosan adatot az eddigi veszteségeiről: az AFP szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el, valamint 2870 ukrán katona és „nacionalista” haláláról számolt be.

A valós adat valahol az Ukrajna és Oroszország által közölt számok között lehet, és meg kell említeni, hogy a 8 napja kitört háborúnak több száz civil halálos áldozata is van. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi azt írta a Twitteren, hogy átlépte az egymilliót az orosz támadás megindulása óta Ukrajnából menekülő emberek száma.

Az Európai Unió humanitárius segélyközpontot alakít Romániában, hogy összegyűjtse és célba juttassa az Ukrajnának, illetve a háború elől menekülőknek szánt nemzetközi segélyeket – jelentette be szerdán Bukarestben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke.

Klaus Iohannis román elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén az EB elnöke elismeréssel beszélt a szabadságáért harcoló ukrán népről, és az európai szolidaritás példájának nevezte Romániát, ugyanakkor a szankciók fokozását helyezte kilátásba Oroszországgal szemben.

A román államfő olyan európai energetikai stratégiát sürgetett, amely rövid távon megakadályozza az energiaárak robbanását és a gazdaság megfojtását, közép- és hosszú távon pedig megszünteti az EU függőségét az orosz gáztól. (MTI)

Több ország tévétársasága megvásárolta a színészből lett ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij népszerű televíziós vígjátéksorozatát:

• Nagy-Britanniában a Channel 4 közölte, hogy megszerezte A nép szolgája vetítési jogait, és tervei szerint már vasárnap levetíti egy epizódját egy Zelenszkijről szóló aktuális politikai műsor kíséretében;
• az Eccho Rights már a közel-keleti MBC,
• a görög ANT 1
• és a román PRO TV csatornával,
• valamint bolgár, moldovai, észt, francia, finn és georgiai műsorszolgáltatókkal is megállapodott.

A nép szolgája (Szluga naroda) című sorozatban, amely három évadon át futott Ukrajnában, és egy film is készült belőle, Zelenszkij alakította a főszereplőt, Vaszilij Petrovics Goloborodko középiskolai történelemtanárt. A történet szerint a tanárból azután lesz elnök, hogy a közösségi médiában elterjed a videója, amelyben megfogalmazza Ukrajna égető problémáit és elítéli az országban tapasztalható korrupciót. Goloborodko államfőként is ragaszkodik normális életéhez, és nem kér a hivatal kínálta kiváltságokból.

A nép szolgája 2016-ban elnyerte a legjobb játékfilmsorozat díját az ukrán televíziós díjátadó ceremónián, és a houstoni WorldFesten is Arany Remy-díjat kapott.

(MTI)

Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a Volkswagen leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot. Az autógyártó a közleményében azt írta, hogy a további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják. Szerdán a Mercedes-Benz csoport jelentette be, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt felfüggesztik az orosz exportot és a helyi gyártást. (MTI)

Spanyolország március 4-én 1370 darab páncéltörő gránátvetőt küld Ukrajnába az orosz invázió ellen az első támadófegyver-szállítmány részeként, írja a CNN. A szállítmány a gránátvetők mellett gépfegyvereket és több százezer mennyiségű lőszert is tartalmaz – közölte a spanyol védelmi miniszter, Margarita Robles. A miniszter a spanyol Antena 3 televíziós csatornának adott interjújában elmondta, hogy a szállítmányt a spanyol légierő gépeivel viszik közel a lengyel-ukrán határhoz, ahol át tudják adni az ukrán tisztviselőknek.

Pedro Sanchez miniszterelnök március 2-án jelentette be a parlamentben, hogy Spanyolország fegyvereket szállít az ukránoknak.

A cég közleménye szerint az orosz-ukrán háború következményei miatt, a háború által érintett emberek millióival szolidaritást vállalva nem folytathatják oroszországi és belarusz működésüket. Ez az áruházak működésére, a gyártásra, illetve az import- és exporttevékenységekre is vonatkozik. A cég szerint mindez 15 ezer helyi alkalmazottat érint. Emellett 20 millió eurós adománnyal próbálnak segíteni a háború áldozatain.

A Forma–1 vezetősége előbb csak a 2022-es Orosz Nagydíjat mondta le, majd március 3-án közölte, hogy az Orosz Nagydíj teljes szerződését felbontották, így a közeljövőben biztos nem lesz oroszországi futam. A döntést az F1 is megerősítette. Ahogy a BBC írja, vélhetően amíg Vlagyimir Putyin hatalmon lesz Oroszországban, addig az F1 nem tervez ottani versennyel.

Ez azt jelenti, hogy hiába tervezték, nem költözik át 2023-ban Szocsiból egy vadiúj szentpétervári pályára az Orosz Nagydíj. Mindkét helyszín szorosan kötődik az F1-et 2014-ben Oroszországba elvivő Vlagyimir Putyin elnökhöz, Szocsiban ugyanis palotája van, Szentpétervár pedig a szülővárosa.

Az Orosz Nagydíj szervezői 2025-ig rendelkeztek szerződéssel.

A kínai külügyminisztérium közleményben tagadta, hogy Kína megkérte volna Oroszországot arra, hogy a téli olimpia utánra halassza Ukrajna invázióját. A megegyezésről szóló nyugati hírszerzési dokumentumot a New York Times jelentette meg szerdán, az ebben foglaltakat nevezte a kínai külügyminisztérium „aljasnak és teljesen hamisnak.”

Kína emellett megismételte a háború kitörése óta hangoztatott véleményét, miszerint a konfliktus igazi oka az amerikaiak által kezdeményezett NATO-expanzió.

A pekingi téli olimpia megnyitóján fogadta vendégül Hszi Csi-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ahol a találgatások szerint Ukrajna inváziójáról is beszéltek. Arról, hogy pontosan mit jelent a két nagyhatalom látványos összeborulása, itt írtunk bővebben.

A Magyarországra érkező ukrán autóknak elvileg rendelkezniük kellene a biztosítójuk által kibocsátott, a kötelező meglétét igazoló zöldkártyával. Ennek hiányábaa határon kellene határbiztosítást kötniük, amelynek normál tarifája személygépkocsik esetében egy hónapra kilencvenezer forint lenne.

Tekintettel a háború nyomán kialakult kaotikus helyzetre és a menekültek körülményeire, a magyar biztosítók átvállalják a díj túlnyomó részét, és jelképes összegért, havi ezer forintért biztosítanak fedezetet a rendkívüli állapotok fennmaradásáig a személygépkocsival érkezőknek. A kedvezményes díjú határbiztosítási fedezet jelenleg az Allianz Hungária Zrt. kisvárdai, vásárosnaményi, fehérgyarmati és budapesti irodáiban vásárolható meg.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) azt is közölte, hogy az Oroszországgal szemben eddig életbe léptetett pénzügyi szankciók érinthetik a hazai biztosítók egyes ügyfeleit is. A MABISZ tagjai ezzel kapcsolatban a lehető legrugalmasabban próbálnak eljárni. Így például a kárkifizetéseket oda küldik, ahová az ügyfél kéri

Ugyamakkor a MABISZ felhívja arra is a figyelmet, hogy utasbiztosítások eseténben amennyiben az utas olyan területre utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” listáján (Ukrajna most ilyen), a szerződés nem nyújt szolgáltatást a felmerülő kárigényekre.

• Csütörtökön ismét tárgyalnak az orosz és az ukrán felek, ezúttal Breszt térségében. A hétfői béketárgyalások konkrét eredmény nélkül zárultak.
• Az orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy elsősorban nagykövetségeken keresztül, de továbbra is kommunikálnak az amerikaiakkal.
• Zelenszkij ukrán elnök tévés beszédében közölte, hogy több mint 16 ezer külföldi önkéntes érkezik az első hullámban Ukrajnába, hogy segítsen az oroszok elleni háborúban.
• A másfél milliós Harkiv és környéke még mindig orosz támadás alatt áll, az elmúlt 24 órában 34 újabb civil áldozatról számoltak be az ukrán hatóságok.
• Az orosz iskolákban rendkívüli órán beszélnek a gyerekeknek arról, hogy „miért jelent veszélyt Oroszország és a NATO jelenléte a szomszédban”.
• A orosz külügyminiszter Szergej Lavrov arról beszélt, hogy ha lesz harmadik világháború, az atomháború lesz, az Egyesült Államokat és vezetését pedig Adolf Hitlerhez hasonlította.
• Szijjártó Péter szerint összesen tíz magyart és huszonkét külföldit menekített ki Kijevből a külügy.
• Totális ellenállásra szólítja fel az ukrán civileket az ukrán fegyveres erők vezérkara. Azt írják, az elsődleges célpont az orosz hadsereg logisztikai rendszerének a megsemmisítése.

Orbán Viktor nagyinterjút adott a Mandinernek arról, hogy hogyan látja a mai világot, és azon belül Magyarországot. Összefoglalónk angolul is elérhető. Ossza meg angolul olvasó ismerőseivel!

Orbán gave an interview on his thoughts about current world events, and Hungary's position on them. Read our English summary here!

A Reuters hírügynökség szerint a francia hatóságok lefoglalták a Vlagyimir Putyin orosz elnök jobbkezének tartott Igor Szecsin 120 millió dolláros szuperjachtját La Ciotat kikötőjében. Ezt Bruno La Maire francia pénzügyminiszter is megerősítette.

„Köszönet a francia vámosoknak, akik érvényesítik az Európai Unió szankcióit az orosz kormányhoz közel állókkal szemben” – írta Le Maire egy Tweetben. A pénzügyminisztérium sajtósa szerint a jacht egy olyan szervezet tulajdonában volt, amelynek fő részvényeseként Szecsint azonosították. Szecsin a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke, 2004-től Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, az Elnöki Adminisztráció helyettes vezetője.

Szerdán a német hatóságok foglalták le Aliser Uszmanov orosz oligarcha 600 millió dollárt érő, 156 méter hosszú jachtját.

Mariupol városi tanácsa azt állítja, hogy az oroszok folyamatosan és szándékosan lőtték a dél-ukrajnai kikötőváros azon részét, ami a vizet, áramot és fűtést biztosította Mariupol lakóinak – írja a Guardian. Az orosz csapatok megakadályozták az ellátmányok szállítását és az emberek evakuálását is. A városi tanács közölte, hogy humanitárius folyosót akarnak létrehozni, és megpróbálják helyreállítani a város infrastruktúráját.

Szergej Orlov, Mariupol polgármester-helyettese a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy a várost körbevették az orosz haderők, a lakosságot arra kérték, hogy ne kockáztassák az életüket azzal, hogy szembeszállnak a megszálló csapatokkal. Orlov azt is hozzátette, hogy a város ellátásához az ukrán hadseregtől kérnek segítséget.

Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, mondta Aleksandar Vučić szerb elnök egy szerda esti tévébeszédben, amelyben Vučić kitért arra is, hogy Szerbia ugyan csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, de eközben megőrizné Oroszországgal való, történelmi és vallási alapokon nyugvó partneri kapcsolatát.

Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát, írja az MTI.

Vučić arról beszélt, hogy bár Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz. „Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van, és nehéz elmagyarázni, hogyan kötődik egymáshoz a politika és a gazdaság, milyen a politika hatása a gazdaságra, és milyen nyomás alatt áll Szerbia” – hangsúlyozta. Hozzátette: egy hét alatt óriásit változott a világ, és már semmi sem olyan, mint azelőtt, „tektonikus mozgások történtek a világpolitikában néhány nap alatt”.

Szerbia nem vesz részt a fegyverszállításban, és Magyarországhoz hasonlóan nem engedi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe.

A szerb elnök félelmének adott hangot, hogy kizárhatják Oroszországot az ENSZ-ből, és ezzel lehetővé válna, hogy módosítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely Szerbia és Koszovó viszonyáról, illetve Szerbia területi egységéről szól. Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó nem önálló állam – annak ellenére, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét –, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott kiállás nagyon fontos, ugyanis nem akar lemondani Koszovóról.