Eloltották a tüzet abban az atomerőműben, amelyet az oroszok lőttek, Zelenszkij Csernobilt idéző katasztrófától tartott

A kormányhoz közel álló Századvég felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek majdnem fele szerint mindkét fél felelős az orosz-ukrán háborúban.

A 2014-es ukrán Európa-párti megmozdulásokon tanult kézműves technikával készül az álcaháló halászhálóból és csíkokra vágott rongyokból egy beregszászi iskola folyosóján és tornatermében. A menekültek, diákok, tanárok munkájába a napokban az ukrán X-Factor egyik sztárja is besegít. Német Tamás és Ajpek Orsi beregszászi riportja>>>

Mintegy 17 ezer ukrán turista rekedt Egyiptom vörös-tengeri üdülőhelyein, és teljes bizonytalanságban figyelik az orosz-ukrán háború fejleményeit. Az ukrán turisták most két lehetőség közül választhatnak: hosszabb ideig maradnak a szállodáikban, vagy az egyiptomi kormány által fizetett háromcsillagos szállásra költöznek át.

Az orosz turisztikai ügynökség a minap adott ki közleményt arról, hogy Törökországban, Tunéziában és Egyiptomban is tárt karokkal várják az orosz turistákat. A korábbi években orosz turistából volt a legtöbb Egyiptomban. A szállodáknak most azt tanácsolják, hogy próbálják meg egymástól távol tartani az oroszokat és az ukránokat.

(BBC, Interfax)

A Green Day és több más nyugati produkcióhoz csatlakozva az amerikai Slipknot metálzenekar sem lép fel egyelőre a már meghirdetett koncertjein Belaruszban és Oroszországban, írja a Consequence.

A Slipknot hivatalosan csak elhalasztotta a koncerteket az ukrán néppel való szolidaritásból, és a zenekar frontembere, Corey Taylor a fiával még egy videót is készített, amelyben kiállnak Ukrajna mellett. Érthető módon a Kijevbe szervezett koncertjüket is el kellett halasztaniuk a háborús helyzet miatt.

Az együttes Twitterére posztolt szövegben egyébként azt is megjegyzik, hogy tökéletesen tisztában vannak vele, hogy orosz és belarusz rajongóik egyhangúan kiállnak Ukrajna mellett.

Az ukrán elnök egy órán át válaszolt nemzetközi újságírók kérdéseire, és többek között azt mondta, hogy ők most a védelmi vonal Oroszország és a civilizáció között.

Az elhangzottakból készült összefoglalót itt lehet elolvasni.

A dél-ukrajnai Herszon az első nagyobb város, amelyet az orosz erők elfoglaltak az invázió kezdete óta. A BBC beszámolója szerint az orosz katonák ellepték a várost. Az ott élő Szveta Zorina azt nyilatkozta, nincs elég élelmiszer és gyógyszer a városban, sötétedés után pedig nem hagyhatják el a házaikat, sőt, állítása szerint még a villanyt sem kapcsolhatják fel este. Szveta a nagymamája házából próbál dolgozni egy kanadai újságíró tolmácsaként. Azt mondta, már csak néhány hétre elegendő készletük maradt, és a közeli boltból is kifogyott már az élelmiszer.

Energodar polgármestere jelezte, hogy több mint 100 járművel indított támadást az orosz hadsereg a kontinens legnagyobb atomerőművével rendelkező kelet-ukrajnai város és az azt védő civilek ellen. A lakók korábban saját testükkel állták el a harckocsik útját.

Közben a Novaja Gazeta orosz újság is megerősítette, hogy orosz katonák hatoltak be Energodarba. Közösségi médián is keringenek képek a támadásról, legfőképpen az alábbi, egyelőre ezekre független forrásból nem érkezett konfirmáció.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől csütörtök délig 676 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A főigazgatóság határtól távolabb lévő budapesti és dunántúli ügyfélszolgálatai is egyre leterheltebbek, de a munkatársak mindent megtesznek a zökkenőmentes ügyintézés érdekében. (MTI)

Ma kezdődik a 2022-es pekingi téli paralimpia, amiről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) néhány órával a megnyitóünnepség kezdete előtt kitiltotta az orosz és belarusz sportolókat, akik még semleges színekben sem indulhatnak a versenyeken.

A rendező kínaiak mindent megtesznek azért, hogy ez ne vessen rossz fényt a játékokra. Értsd: cenzúrázzák a híreket, a kínai média egyáltalán nem számolt be arról, hogy orosz és belarusz sportolók nem indulhatnak a paralimpián. A Weibón rákeresve semmi nyoma annak, hogy a NOB kizárta volna a paralimpiáról az oroszokat és belaruszokat. Kína hivatalosan még most sem ismeri el, hogy az oroszok inváziót indítottak Ukrajna ellen. A kínai külügyminisztérium ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy „támogat és bátorít minden diplomáciai erőfeszítést” a problémák megoldására.

(BBC)

Zelenszkijnek saját bevallása szerint jó élete van jelenleg, mert él, és szükség van rá.

„Amikor úgy érzed, hogy az életednek értelme van, az jó”

– mondta.

Az elnök elmondta, hogy az ukrán hadseregből még nem dezertált senki, és nemcsak azért, mert ilyen időkben a dezertőröket lelövik, hanem mert mindenki úgy érzi, hogy védeni akarja az országot, mondta a sajtótájékoztatón az elnök.

Zelenszkij dícsérte Erdoğan török elnököt, szerinte Törökország lesz az egyik ország, ami biztonságot tud garantálni majd Ukrajnának, ha egyszer leülnek tárgyalni az oroszokkal. Szerinte Németországnak kell lennie a másik ilyen országnak, és azt mondta, Scholz kancellárnak Ukrajnába kellene utaznia.

„Ha valakinek fájdalmai vannak, ne várd, hogy szóljon, tegyél valamit érte!” – mondta Zelenszkij arra, hogy van-e Ukrajnának szüksége valamire.

Zelenszkij szerint a németek tudják, hogy mi történik akkor egy országban, ha a „szél elkezd más irányból fújni”, és tornádó lesz belőle, ami elsöpör mindent. Az elnök szerint a németek sokat tudnának segíteni, itt nem az üzletet meg az energiagazdaságot kell szem előtt tartani, az mind a múlt, most a jövőre kell gondolni.

Az ukrán elnök a nemzetközi újságíróknak adott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem tudja, mi történik Vlagyimir Putyinnal, de ő készen áll, hogy megbeszéljen minden ügyet. Elmondta, hogy ismeri az oroszokat és az orosz mentalitást, tudja, hogy mi a hasonlóság és a különbség a két nép között. Zelenszkij megismételte, hogy békét akar, és azt akarja, hogy Oroszország úgy tárgyaljon velük, mint egy egyenrangú országgal.

„Egy ember nagyságát nem ez a generáció dönti el, hanem a következő generáció”

– mondta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy mit szól a népszerűségéhez. A Churchillel való párhuzamra azt reagálta, hogy Churchill egy kicsit többet ivott.

Zelenszkij szerint Oroszország célja az, hogy egy multietnikumú országot térdre kényszerítsen, az oroszok pedig attól félnek, hogy ez a sokszínű ország egységes, és el akarják pusztítani. Az ukránok pedig csak védekezni akarnak.

Zelenszkij személy szerint azt akarja, hogy a gyerekei életbe maradjanak, és azt is, hogy Putyin leüljön vele beszélgetni, de „ne 30 méterre tőle, mint Macron vagy Scholz.”

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) az oroszok után a belaruszokat is szankcionálta. Az UEFA csütörtökön arról döntött, hogy a belarusz válogatott, valamint a belarusz klubcsapatok további döntésig nem játszhatják hazai pályán a nemzetközi mérkőzéseiket. A semleges helyszínen rendezett meccseik zárt kapusak lesznek. Az UEFA azért határozott így, mert Belarusz kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában.

A nemzetközi szövetség (FIFA) és az UEFA a háborúval összefüggésben már korábban eltiltotta az orosz válogatottat, valamint a klubcsapatokat a nemzetközi tornáktól és versenysorozatokon való részvételtől.

(MTI)

Zelenszkij a sajtótájékoztatón elmondta, hogy beszélt Izrael vezetésével, és elmondta, hogy jó a viszony a két ország között, de úgy érzi, hogy Izrael „nem csomagolja magát a zászlónkba”. Lengyelországgal jó a viszonya, Andrzej Dudával beszél minden nap. Zelenszkij nem is tudja, hogy melyik ország tudott volna egyáltalán többet segíteni.

Zelenszkij szerint ha Ukrajna elbukik, akkor Lettország, Litvánia, Észtország, Moldova, Grúzia, Lengyelország lesz a következő, egészen a berlini falig.

Zelenszkij az újságíróknak adott interjújában megköszönte azoknak az országoknak, akik fegyvereket küldenek, de sajnálta, hogy idő telt el a kérése és a küldések között, mert ez ukrán emberéletekbe került.

Az elnök szerint a legfontosabb, hogy lezárassák Ukrajna felett a légteret, amivel meg lehetne akadályozni az oroszok bombázását. Harkivban a moszkvai patriarchátus temploma sérült meg a bombázásban, amit Zelenszkij cinikusnak és ironikusnak tartott.

„Március 4-től április 15-ig az ukrajnai menekültek (aki dokumentummal tudja bizonyítani, hogy ukrán állampolgár) ingyen utazhatnak a BKK járatain”

– jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatón. Karácsony közölte azt is, hogy jelenleg több mint 200 menekült ellátásáról gondoskodik fővárosi önkormányzat a kerületekkel egyeztetve, de bővítenék a létszámot. Részleteket cikkünkben olvashat.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ tette közzé az orosz belügyminisztérium figyelmeztetését, ami szerint minden engedély nélkül megszervezett, háborúellenes tüntetést, minden szervezési kísérletet megállít, a szervezők és résztvevők ellen pedig büntetőeljárást indít a minisztérium, írja a CNN. Legutóbb, március 2-án egy kisgyereket dugtak rácsok mögé, aki háborúellenes rajzokat vitt az ukrán követséghez. Az is kiderült, hogy extra intézkedéseket vezetettek be a közrend biztosítása érdekében.

Az OVD-Info, az oroszországi letartóztatásokat nyomon követő független megfigyelő csoport szerint az elmúlt héten több mint 7500 embert tartóztattak le a háborúellenes tüntetéseken. Az oroszországi hatóságok tiltják az engedély nélküli gyűléseket, és az azokról szóló információk közvetítése, közlése is illegális.

Zelenszkij arról beszélt, hogy az orosz hadsereg háromszor nagyobb, nagyobb az ereje is, de még így is komoly veszteségeket szenvednek az orosz erők, melyek hamvasztó berendezéseket is magukkal hoztak, hogy senki ne lássa a holttesteket, mondta az ukrán elnök. Zelenszkij szerint az is szörnyűség, hogy 18-20 éves orosz gyerekeket küldtek Ukrajnába meghalni.

Mostantól az a feladatunk, hogy megvédjük a hazánkat – folytatta. „Én vagyok az ország elnöke, nem szabad félnem, a családjainkat, a szeretteinket, az otthonainkat féltem, hogy az országunk nem létezik többé, hogy nem lesz következő generáció”.

Sajtótájékoztatót tart Zelenszkij ukrán elnök csütörtök délután az újságíróknak. Arról beszélt, hogy mindenhol látható, hallható a bombázások következménye, nagy bizadalma van a hadseregben és a polgárokban, akiket nem akar veszni látni. „Olyanok, mint a háromszáz spártai” – mondta az ukrán elnök.

• Csütörtök délután elkezdődött az orosz-ukrán béketárgyalás második köre Belaruszban. Ukrajna reméli, hogy a tárgyalások tűzszünettel végződhetnek.
• Emmanuel Macron francia elnök másfél órát beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal, aki elmondta, hogy elsődleges célja Ukrajna demilitarizációja.
• Csernyihiv kormányzója szerint kilencen meghaltak, miután iskolákat és házakat ért támadás.
• Az orosz Roszkoszmosz nem szállít több rakétahajtóművet az Egyesült Államokba, válaszul az ellene bevezetett szankciókra
  

Megkezdődtek a tárgyalások orosz és ukrán tisztviselők között Belaruszban, jelentette be az ukrán elnök tanácsadója. Ukrajna reméli, hogy a tárgyalások tűzszünettel végződhetnek, írja a Sky News. Mihajlo Podoljak a Twitter-oldalán számolt be arról, hogy elkezdődött a tárgyalás az orosz képviselőkkel. Felsorolta a napirenden lévő legfontosabb kérdéseket:

• Azonnali tűzszünet.
• Fegyverszünet.
• Humanitárius folyosók létesítése a civilek evakuálására a lerombolt vagy folyamatosan tűz alatt álló falvakból és városokból.

Első körben hétfőn ültek le a felek, a tűzszünet elérése lett volna a cél, de az ukránok szerint az oroszok feltételei elfogadhatatlanok voltak. Az oroszok akkor azt mondták, találtak olyan közös pontokat, melyekben eredményt lehet elérni.

Határozatot fogadott el Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, felszólítva Oroszországot, hogy "azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények elleni lépéseket". A határozatban a NAÜ bírálja az Ukrajna ellen egy hete indított orosz háborút, és úgy ítéli meg, hogy az "súlyos közvetlen veszélyt jelent ezekre a létesítményekre és a személyzetükre, és "magában hordozza egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, amely egyaránt veszélybe sodorná Ukrajna és a szomszéd országok lakosságát, valamint a nemzetközi közösséget". A Lengyelország és Kanada által benyújtott határozattervezetet a 35 tagállam nagy többséggel fogadta el diplomáciai értesülések szerint, írja az MTI.

A héten a csernobili mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, később aztán kiderült, hogy csak a tankok verték fel a radioaktív port, aggodalomra nincs ok. Kedden írtuk meg, hogy újra működik néhány mérőállomás Csernobilban, a sugárzás visszatért a korábbi szintre.

Ukrajnában tizenöt atomreaktor van, négy működő atomerőműben és több más létesítményben. A 2000-ben bezárt csernobili atomerőművet, ahol 1986-ban a békés atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb balesete történt, a múlt héten az orosz erők az ellenőrzésük alá vonták.

Az ukrán parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi az Ukrajnában lévő, Oroszország vagy orosz állampolgárok tulajdonában lévő vagyontárgyak vagy ingatlanok lefoglalását.

A törvény értelmében a kormány javaslatot tehet a Biztonsági Tanácsnak arra, hogy milyen vagyontárgyakat kobozzon el, a tanácsnak aztán jóvá kell hagynia, hogy azok állami tulajdonba kerüljenek. (Guardian)

Az ukrán parlament Twitter oldalán tette közzé egy videót, amin látszik, hogy ukrán katonák segítenek gyerekeknek és nőknek megmenekülni a romos Irpinyből, írja a Skynews. Az orosz invázió a Kijevtől északnyugatra fekvő Irpinyt sem kerülte el.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint az orosz invázió legrosszabb része még hátra van, írja az MTI. A francia diplomácia vezetője a France 2 köztelevízióban mondta azt, hogy az ostrom logikájától kell tartanunk, ami az oroszoktól megszokott. A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Putyin Ukrajna, egy demokratikus ország megszüntetését tűzte ki célul, ezért kezdett bele egy háborúba, ami mindkét oldalon már több száz halottat követelt.

Jean-Yves Le Drian véleménye szerint minden tárgyalás előfeltétele a tűzszünet: „Tárgyalásoknak hívják. De ezek nem tárgyalások. Nem tárgyalunk halántékra szegezett pisztollyal. Ezért muszáj elérni a tűzszünetet” - tette hozzá a külügyminiszter. Időközben megérkezett Belaruszba az ukrán delegáció az orosz-ukrán béketárgyalások második fordulójára.

A külügyminiszter azt is elmondta, hogy a regisztrált ezer francia állampolgárból csaknem hatszáz elhagyta Ukrajnát, vagy úton vannak az ország déli határa felé. A miniszter Jean-Yves Le Drian megerősítette, hogy március 2-án este a kijevi francia nagykövet megérkezett a nyugati Lvivbe, ahol ismét működik a francia külképviselet. Jean-Yves Le Drian még a mai nap folyamán Moldovába látogat, hogy kifejezze Franciaország támogatását a Románia és Ukrajna között fekvő országnak, amely a szomszédos országokkal hasonlóan jelentős menekültáradattal néz szembe.

Egy jelenleg több mint 30 főből álló orvosi csapat, nővérekkel, pszichológusokkal kiegészülve várja az Ukrajnából érkező, ellátásra szoruló menekülteket Beregsurányban, a magyar határon. Spányik András, az egyik önkéntes orvos a Telexnek azt mondta: mentális és orvosi egészségügyi ellátást nyújtanak, az oda érkező menekülteket teljesen ingyen, minden papír nélkül ellátják.

Nem csak Beregsurányban lesznek, hanem több határmenti településre is elmennek majd a napokban. Egészségügyi mobil buszokkal érkeztek a helyszínre, egy általános orvosi rendelőnek megfelelő felszereléssel: van többek között EKG, sebkötöző, infúzió, vércukormérő is a buszon. Arra számítanak, hogy maga a krízis miatt is jelentkezhetnek különböző problémák, másrészt krónikus betegeknek elfogyhat a gyógyszere, kiugorhat a vérnyomása például. Az orvos hozzátette: fertőzésekre is hajlamosabbak lehetnek ilyenkor az emberek, a gyerekek pedig még jobban ki vannak téve ennek. Az orvosok által létrehozott Orvosi Segítség Ahol Kell Alapítvány finanszírozta meg az eszközök költségét, így adományokra és még több orvos jelentkezésére lenne szükségük. Mint mondta, mindannyian fizetett munkaidejük terhére mentek el önkénteskedni a határra:

„Morális kötelességünknek éreztük a segítségnyújtást ebben az agresszív helyzetben. Mi ehhez értünk, ez a hivatásunk” – mondta Spányik.

Megérkezett az ukrán delegáció a pénteki második béketárgyalásra Belaruszba. Első körben hétfőn ültek le a felek, a tűzszünet elérése lett volna a cél, de az ukránok szerint az oroszok feltételei elfogadhatatlanok voltak. Az oroszok akkor azt mondták, találtak olyan közös pontokat, melyekben eredményt lehet elérni. (Sky News)

Csütörtök koradélután a Budapesti Értéktőzsdén a BUX tőzsdeindex 42500 pont fölé jutott, vagyis 2500 pontos pluszban járt, ami az előző napi záráshoz képest 6,5 százalékos emelkedés. A drágulást az elmúlt napok vesztese, az OTP vezeti, közel 15 százalékos pozitívummal.

A bank holnap teszi közzé, hogy 2021-ben milyen eredménnyel zárt, de egy nappal korábban azt már közzétette, hogy 7 elemző prognózisa alapján milyen eredményt várnak az elemzők a tavalyi utolsó negyedévtől. Az analisták csak a negyedik negyedévtől 131 milliárd forintos konszolidált eredményt várnak, nem véletlen, hogy ebben (a még békés) időszakban a részvény árfolyama már megközelítette a 20 ezer forintot is. Csak aztán március elején benézett a 10 ezer forint alá is.

Mindez természetesen az orosz invázió hatása, és valószínűnek tűnik, hogy most minden a háborúról szól. Ilyenkor két érv viaskodik egymással. Ha a papír már vélhetően az indokoltnál jóval többet esett, akkor érdemes-e az árfolyamgörbe vélt alsó szakaszában beszállni, vagy ez még mindig a hulló kés effektus, vagyis olyanba kapunk bele a lefelé ívelő szakaszban, amibe nem szabadna.

A vásárlók érvei mellett vélhetően ott van, hogy amennyiben az OTP teljesen bukná az ukrán és az orosz érdekeltségeit, akkor is legfeljebb pár ezer forintnyi érték árazódna ki a papírból, de közben a részvény mint láttuk, 9 ezer forintot is esett a csúcshoz képest.

És, bár ehhez hozzá lehet tenni, hogy az OTP többi piacán is lehetnek gazdasági nehézségek, vagy esetleg valami eladói nyomást indokolhat az, hogy az OTP-nek a 7 százalékos tulajdonosa az a Rahimkulov-család, amely esetleg likviditási zavar miatt eladni kényszerül, vagy az orosz piacon magukat megégetőket is jellemezhette kényszereladás, de ez az árszint tényleg jó beszállási pontnak számít.

A befektetők lóugrásszerű hangulatváltozásai mellett azért valódi jó hír sajnos az egyre több áldozatot követelő háborúban nem lelhető fel, esetleg annak lehet szimbolikus jelentősége, hogy Magyarországon éppen jelentősen enyhülnek a korlátozások. Ennek ellenére a jelen rémes hangulatban azt azért biztos nem mondja most senki, hogy

hurrá, az élet visszatért normál kerékvágásba.

A további papírok közül is az elmúlt napokban szintén jelentősen eladott 4Ig és Richter Gedeon iparkodik még lendületesen felfelé.

A Telex megkereste írásban a Semmelweis Egyetemet, kíváncsiak voltunk arra, hogy a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek megkaphatják-e nálunk a Covid-19 vakcinát. Válaszukban azt írták, hogy akut, sürgősségi esetben az „ukrán állampolgárok jogosultak Magyarországon az egészségügyi ellátásra”. Ez azt jelenti, hogy a személyazonosságuk igazolása után bármelyik vakcinát megkaphatják a menekültek, akár még a negyedik dózist is, ha szeretnék. A vakcinát beadathatják maguknak a Semmelweis Egyetem oltópontjain vagy fekvőbeteg ellátásuk alatt bármelyik klinikán.