Eloltották a tüzet abban az atomerőműben, amelyet az oroszok lőttek, Zelenszkij Csernobilt idéző katasztrófától tartott

Erről Miloš Zeman cseh elnök és Petr Fiala miniszterelnök állapodott meg csütörtök este. Zeman elnök az egyik legoroszbarátabb európai uniós politikus volt, tavaly áprilisban például emiatt 20 ezren tüntettek lemondását követelve.

Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának az engedélye alapján van lehetőség.

A cseh államfői iroda mintegy 300, a védelmi minisztérium pedig több mint 100 állampolgár kérvényét tartja nyilván, akik Ukrajnába szeretnének menni és harcolni az országba behatoló orosz hadsereg ellen. A védelmi tárca szerint nem kizárt, hogy néhány személy mindkét helyre beküldte kérvényét.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a múlt héten szólította fel a külföldi állampolgárokat, hogy kapcsolódjanak be Ukrajna védelmébe és alakítsanak nemzetközi légiót. (Az MTI alapján)

Amerikai-orosz forródrótot hoztak létre a „katonai incidensek” megelőzése érdekében. A Reuters azt írja, hogy a Pentagon új forródrótot hozott létre az orosz védelmi minisztériummal, hogy megelőzzék a „félrekalkulációt, a katonai incidenseket és az eszkalációt” – közölte egy amerikai tisztviselő a hírügynökséggel. A névtelenséget kérő forrás azt mondta, hogy március 1-jén hozták létra a „konfliktusmentesítő vonalat”. Az amerikai hadsereg a múltban is létrehozott már forródrótokat Oroszországgal, többek között a szíriai háború idején.

A volt profi teniszező, Szerhij Sztahovszkij éppen Dubajban nyaralt a családjával, amikor Oroszország megtámadta hazáját, Ukrajnát. A 37 éves Sztahovszkij ekkor élete egyik legnehezebb döntését hozta meg: feleségét és három kisgyerekét budapesti otthonukban hagyta hátra, és elment Ukrajnába, hogy csatlakozzon a harcokhoz. Most a hadsereg tartalékosainak tagja, akik az ukrán fővárost, Kijevet védik. Sztahovszkij alig pár héttel korábban, az Australian Open után vonult vissza a profi tenisztől, befejezve ezzel 18 éves pályafutását. Most pedig Kijevben kuporog civil társaival együtt.

Feleségével, Anfisa Bulgakovával az év egy részét a budapesti otthonukban töltik, három hét év alatti gyerekük van. Sztahovszkij a CNN-nek adott nyilatkozatában azt mondta: „Itt születtem, a nagyszüleim itt vannak eltemetve, és szeretném, ha a történelmet el tudnám mesélni a gyerekeimnek. Itt senki sem akarja, hogy Oroszország felszabadítsa őket”. Arról is beszélt, hogy bűntudata van, amiért elhagyta a családját. „Lehetetlen volt ezt a döntést tétovázás nélkül meghozni. Feleségem és három gyerekem van. Ha otthon maradnék, bűntudatom lenne, hogy nem jöttem volna vissza Ukrajnába, és most, hogy itt vagyok, bűntudatom van, hogy otthon hagytam őket” – mondta.

A felesége is nehezen viseli a döntését. „Természetesen dühös volt. Megértette az okát, de számára ez árulás volt. És teljesen megértem, hogy miért érez így” – tette hozzá. Sztahovszkij azt mondta, nem mondták el a gyerekeiknek, hogy hová indul. „A feleségem nem mondta el nekik, és én sem mondtam el nekik, hogy hová megyek. Gondolom, hamarosan rájönnek. Csak azt mondtam nekik, hogy mindjárt visszajövök, és remélem, hogy így is lesz.”

Az ukrán erőkhöz csatlakozott sportolókról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(BBC)

Például arról, hogy ne legyen háború, a Kreml hazudik, vagy csak ukrán zászlót, minden kommentár nélkül.

A Marks & Spencer leállította az áruszállítást az orosz üzleteibe. A cégnek több mint negyven boltja van Oroszországban, főleg Moszkvában.

Az M&S orosz boltjai franchise-rendszerben működnek, az üzemeltetői egyébként törökök.

Itt olvashatja a listánkat arról, milyen cégek hoztak szankciókat Oroszország ellen az orosz-ukrán háború kitörése óta.

(BBC)

Mindössze ötven kilométerre van Kijevtől a Borogyanka nevű kisváros, ahonnan szerdán súlyos tűzharcokat és bombázásokat jelentettek. Most drónfelvétel készült a településről, amin jól lehet látni a pusztítást: a kettérobbantott toronyházat, aminek az egyik emeletén tűz ég, a kiégett katonai teherautókat, a szinte üres utcákat. A legutóbbi hírek szerint Borogyanka még mindig az ukránoké.

Üresen álló Airbnb-szállásokért fizetnek emberek, hogy így segítsék a bevétel nélkül maradt ukránokat az orosz invázió idején, írja a Guardian. A cég korábban bejelentette, hogy 100 ezer menekültet segítenek ingyenes szállással, most azonban egy közösségi akció keretében egyesek új megoldást találtak, hogyan segíthetnek a bajbajutottakon.

Egyesek Twitterre kezdtek el arról posztolni, hogy Kijevben vagy más városban vettek ki szállást Airbnb-n, és mivel nyilvánvalóan nem tudnak odautazni, a pénzt kifejezetten azért fizették ki, hogy így segítsék a szállásadót.

Az akcióra reagált az Airbnb is, ami teljesen elengedi a rájuk eső százalékot, így a foglalás díjának teljes egésze jut el az ukrán szállásadókhoz. Ezenkívül a cég azt is vizsgálja, hogy a jövőben kivonul Oroszországból.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék a bizonyítékok gyűjtését arról, hogy történtek-e ott háborús bűncselekmények – írja az MTI.

„Bármelyik oldal, amely a polgári lakosságot veszi célba, bűncselekményt követ el, az ICC alapító okirata, a római statútum és a nemzetközi humanitárius jog értelmében” – hangsúlyozta Karim Khan, az ICC főügyésze.

A főügyész hétfőn jelentette be, hogy hivatala a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények ügyében. Khan elmondta, hogy a vizsgálatot 39, a római egyezményhez csatlakozott ország felkérésére indították el.

A honlapján közzétett közleményben a testület közölte: az ukrajnai helyzet eddigi áttekintése és a törvényszék által elvégzett előzetes vizsgálatok alapján megalapozottnak látszik az a gyanú, hogy háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhettek el az ország területén.

Khan azt kérte, hogy akinek bizonyítéka van háborús bűncselekményekről, az küldje el őket az otp.informationdesk@icc-cpi.int email-címre. „Küldjenek fotókat, videókat, dokumentumokat, szemtanúk beszámolóit” – írta.

(MTI, TASZSZ)

A brit külügyminisztérium szankciókkal sújtotta Aliser Uszmanov orosz oligarchát, valamint Igor Suvalov volt miniszterelnök-helyettest – jelentette be Liz Truss brit külügyminiszter. A brit kormány közleménye azt írja, beutazási tilalmat rendeltek el Uszmanov és Suvalov ellen, akiknek jelentős érdekeltségeik vannak az Nagy-Britanniába, és szoros kapcsolatban állnak a Kremllel. A közlemény szerint mostantól el vannak vágva a brit érdekeltségeiktől, beleértve a több tízmillió fontot érő kastélyaikat is. Ezen kívül egyetlen brit állampolgár vagy vállalkozás sem üzletelhet velük.

Uszmanovnak jelentős érdekeltségei voltak az Arsenal és az Everton futballklubokban. Az ő tulajdonában volt a Beechwood House nevű kúria, amelynek becsült értéke 48 millió font, valamint a 16. századi Sutton Place birtok Surreyben. Suvalov nagy-britanniai vagyona két luxuslakást foglalt magába London központjában, amelyek becsült értéke 11 millió font. Suvalov Vlagyimir Putyin belső körének egyik legfontosabb tagja, ő vezette a 2018-as vb-rendezést elnyerő orosz pályázatot.

Lezajlott az orosz-ukrán béketárgyalás második köre. Az ukrán fél szerint nem sikerült minden pontban megállapodni, az orosz félről pedig csak az derült ki, hogy ők is támogatták a civilek evakuálását. További részletek az összefoglaló cikkünkben.

Észtország, Litvánia és Lettország korlátozza Oroszországból származó áramimportját az orosz-ukrán háború miatt – írja az MTI.

A balti államok eddig nagyjából felére csökkentették az orosz árambehozatalt. Az intézkedés célja a saját áramhálózatuk stabilitásának és biztonságának fenntartása. A tájékoztatás szerint a jövőben legfeljebb 300 megawatt érkezhet a meglévő vezetékeken keresztül.

Észtország, Litvánia, Lettország – Oroszországgal és Belarusszal közösen – a szovjet időkből származó, úgynevezett BRELL-gyűrűrendszer keretében közös villamosenergia-hálózathoz tartoznak. Tallinn, Riga és Vilnius ugyanakkor biztonsági kockázatnak tartja, hogy energetikai infrastruktúrájuk nem független Minszktől, illetve Moszkvától.

A balti országok már az utóbbi években lépéseket tettek, hogy áramhálózatukat 2025-ig szinkronizálják a többi uniós országgal. Ebből a célból Svédország és Lengyelország felé magasfeszültségű vezetékeket építettek, amelyeken keresztül most több áramot várnak.

Dainius Kreivys energiaügyi miniszter vilniusi sajtókonferenciáján csütörtökön arról is beszélt, hogy országa mindemellett leállította a cseppfolyósított gáz importját Oroszországból a klaipedai kikötőn keresztül.

(MTI)

Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió miatt egyre több sportágban zárják ki az orosz versenyzőket, illetve klubcsapatokat vagy válogatottakat. Az Európai Vízilabda-szövetség (LEN) csütörtökön döntött a fehérorosz és orosz sportolók elleni fellépésről, ami a női pólósok mezőnyben volt különösen fontos. Itt ugyanis az első számú európai klubtorna, az Euroliga négyes döntőjébe eredetileg két orosz csapat is bejutott, az egyikük a magyar UVSE-t kiverő Kirishi volt (míg a másik a Padovát legyőző Uralocska).

Az európai szövetség döntése értelmében a két klubot eltiltották a tornától, így az UVSE és a Padova is ott van a négy között a görög Olimpiakosz Pireusz és a spanyol Astralpool Sabadell mellett. Ezt a négyes döntőt április 1-2-án játsszák.

Mindez a második számú klubtornát, a LEN kupát is érinti, ahová az UVSE és a Padova esett volna ki. Ez az eddig négyesnek tűnő döntő mezőny így kétcsapatosra olvadt, és nem is töltik fel: a Dunaújváros és az Etnikosz Pireusz egy oda-visszavágós döntőt játszik március 26-án és 30-án.

• Hétfő után csütörtökön másodszor találkoztak Belaruszban az ukránok és az oroszok. Lényegében csak arról állapodtak meg, hogy folytatni kell a tárgyalásokat, és elképzelhető, hogy humanitárius kérdésekben lesz némi előrelépés.
• A legsúlyosabb háborús incidens – amiről hír jött – a Kijevtől 140 kilométerre északkeletre fekvő Csernyihiv bombázása volt, harminchárom ember lelte halálát a lakóházakban.
• Egy feladatunk van, megvédeni a hazánkat, mondta Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol kijelentette: ha Ukrajna elbukik, akkor Oroszország elmegy az egykori berlini falig.
• Putyin is megszólalt este, azt mondta, hogy Ukrajnában a neonácik és külföldi, köztük közel-keleti zsoldosok ellen harcolnak. Az orosz elnök a beszéde végén egyperces néma csendet tartott.
• Az orosz Lukoil óriás orosz olajvállalat a háború azonnali beszüntetésére szólított fel.
• A háborúellenes tüntetések továbbra is tilosak Oroszországban, a tüntetők büntetőeljárásra számíthatnak, sőt, egy ellenzéki törvénytervezet lehetővé tenné, hogy a békepárti tüntetőket a frontra küldjék.
• A Coca-Cola azon kevés óriásvállalatok egyike, amelyik marad Oroszországban.
• Grúzia és Moldova is csatlakozni akar az EU-hoz.

Az egész emberiségre nehezedik Ukrajna orosz megtámadása következtében a nukleáris fenyegetés – mondta csütörtökön Genfben Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

„Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás új és veszélyes fejezetet nyitott az emberiség történelmében” – jelentette ki Bachelet, aki hozzátette, hogy a nukleáris erők készültségi szintjének megemelésével még súlyosabbá váltak az emberiségre nehezedő kockázatok.

Bachelet arra célzott, amikor négy nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz nukleáris erők készültségét.

(MTI)

Az Európai Unió tagországai különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek – jelentette be Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön. Az uniós belügyminiszterek által elfogadott határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat.

Johansson bejelentésének ellent mond, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón még azt mondta, a magyar kormány nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy azonnali ideiglenes védelmet kaphassanak a menekültek. A kormányinfón hangzott el a kérdés, hogy támogatja-e a kormány az Európai Bizottság javaslatát, hogy az azonnali ideiglenes védelmet megkaphassák az Ukrajnából érkező menekültek? Gulyás egyértelmű válasza erre az volt, hogy nem, és ezzel a többi V4-es tagállam is egyetért – tette hozzá.

Gulyás úgy vélte, a hatályos magyar, és más tagállami jogszabályok, illetve a kormány által meghozott, az ukrajnai ás kárpátaljai menekültek megsegítése érdekében tett azonnali intézkedések világosan rendezik a helyzetet, és így nincs szükség az ideiglenes uniós védelem intézményére.

Egy magas rangú amerikai tisztviselőt idézve azt írja a CNN, hogy az orosz-ukrán határon felsorakoztatott haderejének 90 százalékát már bevetette Oroszország. Azt is megerősítették, hogy egyre hevesebb bombázás éri Harkiv, Csernyihiv és Mariupol városát.

A tisztségviselő szerint az oroszok „megrekedtek” Észak-Ukrajnában, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne haladnának: most már például Harkiv „közvetlen közelében” vannak az orosz csapatok.

Azt nem tudta minden kétséget kizáróan megerősíteni, hogy Herszon teljesen orosz ellenőrzés alá került volna. Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt állította, elfoglalta a dél-ukrajnai kikötővárost, amit azóta a város polgármester kijelentései is alátámasztani látszanak. Ha ez bebizonyosodik, Herszon lenne az első ukrán nagyváros, amit sikerült az orosz hadseregnek bevenni.

A 450 ezres Mariupol a tisztviselő szerint még ukrán kézen van, de orosz csapatok erősen nyomulnak északról és a tenger felől is, valószínűleg azzal a céllal, hogy teljesen elszigeteljék a várost. Odessza felé egyelőre „nem tettek katonai lépéseket”, sem haditengerészeti, sem más módon.

A várt eredmények nélkül zárult az orosz-ukrán béketárgyalás, számolt be erről Mihajlo Podoljak az ukrán fél részéről a BBC szerint.

Podoljak még annyit hozzátett, hogy a két fél megállapodott abban, hogy minél korábban folytatják a tárgyalásokat.

Annyit még elárult, hogy a háború humanitárius részéről beszéltek részletesen, hiszen elég sok várost körbevettek már az orosz haderők.

Az is kiderült, hogy a két fél biztonságos menekülőútvonalakat hoz létre a békés civilek megszállt városokból való távozása érdekében, illetve gyógyszert és ételt szállítanak a legélesebb harcok helyszíneire.

Podoljak szerint egy átmeneti fegyverszünet is elképzelhető az evauációs folyamatok idejére.

A Lukoil, Oroszország második legnagyobb olajcége azt kéri, hogy legyen vége a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

A cég honlapján megjelent nyilatkozat szerint a cég aggódik az Ukrajnában történő tragikus események miatt, és támogatja a béketárgyalásokat. A Lukoil honlapja a poszt írásakor nem érhető el.

A tájékoztatás szerint az cég igazgatótanácsa a fegyveres konfliktus azonnali beszüntetését kéri, és teljes mértékben támogatja annak a diplomáciai úton történő megoldását.

A Lukoil lehet az első nagyobb orosz cég, ami nyilvánosan kiállt az orosz invázió ellen.

(BBC)

Az orosz-ukrán háború árnyékában két volt szovjet tagköztársaság, Grúzia és Moldova hivatalosan is benyújtotta az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmüket. „Az uniós tagság iránti kérelem újabb mérföldkő Grúzia európai integrációjának útján. Ez egy olyan szakasz, amely új lapot nyit történelmünkben, és folytatja őseink erőfeszítéseit, amelyek célja Grúzia csatlakozása a közös európai családhoz” – mondta Irakli Garabishvili grúz miniszterelnök. Órákkal később Maia Sandu moldovai elnök újságíróknak azt mondta: „Aláírja az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmet”.

Grúzia 2024-re tervezte a kérelem benyújtását, de a megváltozott politikai helyzet miatt a gyorsított kérelem mellett döntöttek. A héten több uniós ország, köztük Magyarország is kijelentette, hogy támogatja Ukrajna gyorsított EU-felvételét.

Az uniós csatlakozási folyamat általában évekig tart, és az országoknak szigorú kritériumoknak kell megfelelniük a felvételhez. Figyelembe veszik az jelentkező ország gazdasági stabilitását, a korrupció mértékét és az emberi jogok tiszteletben tartását. Egy új tag felvételéhez a 27 országból álló blokk egyhangú beleegyezésére van szükség.

(RFE/RL)

A párizsi Grévin Múzeum kénytelen volt úgy dönteni, hogy átmenetileg kiveszik a kiállításukból a Vlagyimir Putyint ábrázoló viaszbábujukat, írja a Euronews. A múzeum azért kényszerült erre, mert egyre több látogató rongálta meg az orosz elnök viaszszobrát.

Ezért átmenetileg lerakják a raktárba, amíg eldöntik, hogy mit kezdjenek a 2000-ben készített viaszszoborral, de az is felmerült, hogy Putyin helyett az ukrán elnök, Vologyimir Zselenszkij szobrát állítják a helyére.

Ez az első alkalom, hogy aktuális események miatt el kell távolítani a múzeumból egy bábut, bár azt az igazgató is bevallotta, hogy sem ő, sem a többi dolgozó nem igazán szeretett minden nap többször elsétálni a viasz Putyin mellett. Végül a rongálások mellett az is közrejátszott a döntésben, hogy több fenyegetést is kaptak.

Ivan Kolpakov, a Meduza nevű független orosz hírportál főszerkesztője élő adásban kért bocsánatot az orosz invázió miatt, többek között az ugyanabban a műsorban vendégeskedő ukrán BBC-tudósítótól, Olga Malchevskától.

„Azt akarom mondani az ukrán kollégáimnak, hogy nagyon sajnálom. Sajnálom, hogy nem sikerült megállítani az orosz hatóságokat, hogy ezt tegyék”

– mondta Kolpakov.

A Meduzát az akkori legnagyobb független orosz hírportál, a Lenta néhány újságírója alapította azután, hogy 2014-ben, pár nappal a Krím orosz annexiója előtt a lap tulajdonosa hirtelen – egy Kremllel folyatott konzultáció után – kirúgta Galina Timcsenko főszerkesztőt.

Timcsenko és pár kollégája ezután úgy döntött, hogy Rigába emigrálnak, itt alapították meg a Meduzát, amely gyorsan átvette a Lenta helyét az orosz médiában. A lapnál az orosz kormány április döntéséig 60 újságíró dolgozott és 12-18 millió egyedi látogatójuk volt havonta.

Az orosz kormány április 23-án nyilvánította külföldi ügynökké a Meduzát. Tavaly májusban Kolpakov interjút adott a Válasz Online-nak arról, hogy mit is jelentett ez az oldal számára.

(BBC)

Az Orosz Labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordul, hogy fellebbezzenek a válogatottjuk és klubcsapataik kizárása ellen. Az oroszok szerint a döntés ellentétes a sport szellemiségével, és kategorikusan nem értenek egyet a szankciókkal.

Hétfőn a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) felfüggesztette az orosz válogatott és az orosz klubcsapatok részvételét a nemzetközi sorozatokban. A döntés alapján az orosz válogatott nem játszhat világbajnoki pótselejtezőt március 24-én a lengyelek ellen, és így ki sem juthat a november 21. és december 18. között rendezendő katari vb-re. Az UEFA emellett felbontotta szponzori szerződését az orosz energiaipari vállalattal, a Gazprommal, amely 2012 óta – sajtóértesülések szerint – évi 40 millió eurót fizetett többek között a Bajnokok Ligája és 2024-es Európa-bajnokság támogatásáért.

(MTI)

A Meduza független orosz hírportál tudósítása szerint olyan törvényjavaslatot nyújtott az orosz parlamentnek az Oroszországi Liberális Demokrata Párt, aminek értelmében besorozhatják, és az ukrán frontra küldhetik azokat a tiltakozókat, akiket háborúellenes tüntetéseken kapnak el.

A javaslathoz magyarázó szöveget is csatoltak: „ezek az emberek (…) ténylegesen ellenzik a béke és a biztonság megteremtését a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területén. Úgy tűnik, az ilyen személyeknek a saját szemükkel kellene látniuk, hogy a kijevi rezsim mivé változtatta e köztársaságok területeit.”

A javaslatot nem az orosz kormánypárt terjesztette be, így előfordulhat, hogy nem szavazzák meg. A parlament honlapján elvileg fenn van a törvényjavaslat szövege, ám az jelenleg nem elérhető.

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint eddig 249 civil halottja és 533 civil sebesültje van az ukrán-orosz háborúnak.

A halálos áldozatok között 17 gyerek és 27 nő volt.

Az ukrán fegyveres erők csütörtöki közlése szerint a háborúban eddig összesen körülbelül 9 ezer orosz katona halt meg vagy sérült meg, az ukrán erők 217 tankot, 90 tüzérségi egységet, 31 helikoptert és 30 más légi járművet semmisítettek meg.

Oroszország először szerdán közölt hivatalosan adatot az eddigi veszteségeiről: az AFP szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el, valamint 2870 ukrán katona és „nacionalista” haláláról számolt be.

(Sky)

Frissítés 20:00: A helyi hatóságok szerint a halálos áldozatok száma harmincháromra emelkedett, a korábban bejelentett huszonkettőről.

Az eredeti poszt:

Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint huszonketten meghaltak Csernyihiv bombázásában. A BBC tudósítója szerint a rakéták célpontjai főleg toronyházak voltak.

Csernyihiv Ukrajna északi részén található, közel a belarusz határhoz. A város kormányzója csütörtök délután arról posztolt, hogy egy orosz légitámadásban kilencen meghaltak. A kormányzó szerint a rakéták iskolákat és lakóházakat vettek célba.

Ezek a fotók a városban készültek még délután:

Csernyihivet napok óta bombázzák az oroszok, de továbbra is ukrán kézben van a brit hírszerzés szerint.

(BBC)

Helyi önkéntesek óvodát hoztak létre a Kolozsvárba érkező ukrán menekültek gyerekeinek, írja a Transtelex. A Törökvágáson működő Brothers Fun Club fogadta be őket két hétre: a délutáni after school programokra és hétvégi szülinapi partikra szakosodott magánvállalkozást működtető tulajdonos fontosnak érezte, hogy lehetőségéhez mérten segítsen a Kolozsvárra érkezőkön.

Az önkéntesek beszámolói szerint legalább 60-70 ukrán gyerek lehet a városban, de csak 16-20 gyereknek tudnak egyelőre ellátni. Ezen kívül továbbra is keresnek angolul, oroszul és ukránul beszélő önkénteseket a kommunikációhoz, illetve olyanokat is, akik szívesen töltenék meg tartalommal a délelőttöket és délutánokat. Vannak már önkéntesek főzésre és a gyerekek oviba szállítására is.

A gyerekeket mindennap 10 órára várják és délután 4-ig tartanak a foglalkozások, de már javában dolgoznak azon, hogy ha a kéthetes periódus lejár, akkor utána hova költözhetnének a gyerekekkel.

Meglepte a szülőket az, ami csütörtökön a győri Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskolában történt: szerda délután még úgy vitték el a gyerekeket az iskolából, hogy nem sejtették, másnapra 77 ukrajnai menekültet helyeznek el az iskola tornatermében. Több szülő panaszt tett, de nem a menekültek ellen vannak. A helyi operatív törzs olyan gyorsan intézkedett, hogy még a városvezetést sem értesítették a fejleményekről. Úgy tudjuk, a menekülteknek már találtak új helyet. Részletek győri tudósítónk cikkében>>>

A Coca-Cola marad Oroszországban, mondta a cég szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

A szóvivő szerint a Coca-Cola tovább működik az ország területén, a cég felelősséggel tartozik a partnereinek, a társadalomnak, és a többezer orosz munkavállalójának.

A Coca-Cola orosz leányvállalatának összesen tíz italgyára van az országban, többek között Moszkvában, Szentpéterváron és Vlagyivosztokban.

Ebben a cikkben gyűjtöttük össze, hogy eddig milyen cégek hagytak fel az oroszországi termeléssel, vagy tettek túl az orosz cégekben birtokolt tulajdonrészeiken.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este újabb beszédet mondott Moszkvában. Arról beszélt, hogy szerinte a „különleges művelet” során az összes kitűzött feladatot sikeresen teljesítették. Megjegyezte, hogy az orosz műveletek a terv szerint haladnak. Putyin azt mondta, az Ukrajnában meghalt orosz katonák családtagjainak több mint 7 millió rubelt (nagyjából 22,5 millió forintot) fognak fizetni, a megsebesült katonák pedig 3 millió rubelt kapnak. Az ukrajnai műveletekben résztvevő katonák 5 millió rubeles pótlékot kapnak.

Az orosz elnök újra megismételte, hogy szerinte az oroszok és az ukránok egy nép. Megint kijelentette, hogy szerinte neonácikkal harcolnak Ukrajnában. „Az orosz fegyveres erők Ukrajnában harcolnak a neonácik ellen, akik külföldi, köztük közel-keleti zsoldosoktól kapnak segítséget” – mondta Putyin. „A harcok menete is mutatja, hogy a neonácik azok, akik ellen harcolunk. A nacionalista és neonáci formációk, amelyek között külföldi zsoldosok is vannak, civileket használnak emberi pajzsként” – tette hozzá.

Putyin azt is bejelentette, hogy aláírta az Oroszország Hőse címet posztumusz odaítélő rendeletet az Ukrajnában meghalt Nurmagomed Hajimagomedovnak. Az orosz elnök a beszéde végén egyperces néma csendet tartott.

(Interfax, RIA Novosztyi)

A TASZSZ orosz állami hírügynökség idézi az orosz védelmi szóvivőt, aki szerint az Ukrajnában harcoló külföldi zsoldosok (akiket Kijev önkénteseknek nevez) nem számítanak törvényes értelemben harcosoknak, így nem illetik meg őket a genfi egyezmény által biztosított jogok, például a hadifogoly-státusz sem.

Igor Konasenkov figyelmeztetett minden külföldi katonát, hogy büntetőjogi felelősségre fogják őket vonni, amennyiben elkapják őket.

Ukrajnába egyre több külföldi katona megy harcolni az orosz agresszió ellen a világ minden tájáról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pár napja már hivatalosan is megalakította a Nemzetközi Védelmi Légiót, ahova várják az önkénteseket.

A külföldi katonák úgy tűnik, szúrják a Kreml szemét. Csütörtökön például behívta és magyarázatot követelt az orosz védelmi minisztérium a moszkvai horvát katonai attasétól, mert tudomásuk szerint már 200 horvát „zsoldos” érkezett Ukrajna délkeleti részére.