Már csak a te 1%-od hiányzik!

Eloltották a tüzet abban az atomerőműben, amelyet az oroszok lőttek, Zelenszkij Csernobilt idéző katasztrófától tartott

Eloltották a tüzet abban az atomerőműben, amelyet az oroszok lőttek, Zelenszkij Csernobilt idéző katasztrófától tartott
Ukrán katonák őrködnek egy barikád mögött Kijev belvárosában csütörtökön este – Fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency / AFP
  • Hétfő után csütörtökön másodszor találkoztak Belaruszban az ukránok és az oroszok. Lényegében csak arról állapodtak meg, hogy folytatni kell a tárgyalásokat, és elképzelhető, hogy humanitárius kérdésekben lesz némi előrelépés.
  • A legsúlyosabb háborús incidens – amiről hír jött – a Kijevtől 140 kilométerre északkeletre fekvő Csernyihiv bombázása volt, harminchárom ember lelte halálát a lakóházakban.
  • Péntek hajnalban a zaporizzsjai atomerőműnél csaptak össze az oroszok és az ukránok, az atomerőmű több épülete kigyulladt, de a nukleáris biztonság fennáll.
  • Az atomerőmű támadása után Zelenszkij ukrán elnök egész Európához fordult, hogy állítsák meg az oroszokat.
  • Egy feladatunk van, megvédeni a hazánkat, mondta Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol kijelentette: ha Ukrajna elbukik, akkor Oroszország elmegy az egykori berlini falig.
  • Putyin is megszólalt este, azt mondta, hogy Ukrajnában a neonácik és külföldi, köztük közel-keleti zsoldosok ellen harcolnak. Az orosz elnök a beszéde végén egyperces néma csendet tartott.
  • Az orosz Lukoil óriás orosz olajvállalat a háború azonnali beszüntetésére szólított fel.
  • A háborúellenes tüntetések továbbra is tilosak Oroszországban, a tüntetők büntetőeljárásra számíthatnak, sőt, egy ellenzéki törvénytervezet lehetővé tenné, hogy a békepárti tüntetőket a frontra küldjék.
  • A Coca-Cola azon kevés óriásvállalatok egyike, amelyik marad Oroszországban.
  • Grúzia és Moldova is csatlakozni akar az EU-hoz.

Ezt a közvetítést már lezártuk.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai beszéde közben Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is közzétett egy friss videót a Facebook-oldalán. Zelenszkij ebben azt mondta, hogy az ukrán védvonalak kitartanak, de az oroszok éjfél óta folyamatosan lőtték az ukrán városokat.

Az ukrán elnök szerint Moszkva gyors, szárazföldi lerohanási terve nem sikerült, ezt Zelenszkij szerint az mutatja, hogy Oroszország taktikát váltott azzal, hogy a civil területeket is célba vett.

„Semmit sem veszíthetünk, csak a szabadságunkat” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna naponta kap fegyverellátmányt a nemzetközi szövetségeseitől.

Az ukrán elnök ezzel kapcsolatban azt is mondta, hogy több, mint 16 ezer önkéntes érkezik Ukrajnába, erről itt írtunk részleteket.

Az orosz külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatójának fontosabb állításait ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Magyar idő szerint délután egy óra körül kezdődhet az orosz-ukrán béketárgyalás második fordulója, erről Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője beszélt a belarusz Belta hírügyönökségnek.

„Ez az emberek harca Ukrajnáért” – kezdi Twitter posztját Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere. A miniszter egy képet posztolt arról, hogyan állta útját az orosz erőknek a helyi lakosság és több száz munkás a délkeleti Enerhodar városában március 2-án – írja a Skynews.

A külügyminiszter azt írtja, „Putyinnak semmi esélye nyerni.” Dmitro Kuleba arra is kitért, hogy Ukrajnának szüksége van segítségre, hogy megvédhesse magát, legfőképp a levegőben, ezért kéri, hogy zárják le a légteret.

A világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere, az SAP is leállítja szolgáltatásait Oroszországban a nyugati szankciókkal összhangban, és felfüggeszti termékei eladását is, jelentette be LinkedIn-bejegyzésében a cég elnök-vezérigazgatója, Christian Klein, aki hozzátette, hogy 1 millió eurós adományt is küldenek Ukrajna megsegítésére.

Emellett a szoftvereiket is felajánlják a humanitárius szervezetnek – ahogy Klein írja, az SAP megoldásai a menekültek regisztrálásában, az önkéntes erők koordinálásában és a segélyek beszerzésében is segítségre lehetnek.

Újabb kárpátaljai katona vesztette életét az ukrajnai háborúban, írja a Kárpátalja.ma hírportál Olena Mudra újságíróra hivatkozva. A nagyszőlősi Valerij Méhes rakétatámadás következtében vesztette életét Harkivban, a katonát álmában érte a halál.

Ószövetségi prófétákhoz méltó átkokat szórt több ukrajnai rabbi is Vlagyimir Putyinra és a fontos zsidó emlékhelyeket sem kímélő oroszokra. A magát Ukrajna főrabbijának tartó (ezt az informális címet három másik rabbi is viseli), egy időben az amerikai belpolitikai botrányokban is mellékszerepet vállaló Mojse Azman kezében a Tórával kelt ki nemcsak az orosz vezetés, hanem az invázió idején hallgató orosz emberek ellen is:

Emlékezzetek azokra, akik nem törődtek velünk, akik csendben egyetértenek – akik bűnrészessé válnak a bűnben. Egy háborús bűnben! (…) Rémálmaimban sem gondoltam volna arra, hogy az az Oroszország lehet a végzetem, ahol születtem, ahol iskolába jártam, ahol rengeteg barátot szereztem – akik most mind hallgatnak. Alapvetően senki nem hív fel a határ túloldaláról, és kérdezi meg, hogy vagyok, miközben a világ minden részéről hívnak, zsidók és nem-zsidók, még izraeli arabok is kifejezik támogatásukat.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a brutális karhatalmi intézkedések ellen több orosz városban napról napra utcára vonulnak a polgárok, hogy felemeljék a szavukat és transzparenseiket az Oroszországban is igen népszerűtlen agresszió ellen. Egyébként más rabbik is nagyon keményen kikelnek a háború ellen, a nemzetközi zsidó szervezetek által ukrán főrabbinak elismert Jákob Bleich azt nyilatkozta, hogy „egyetlen náci van, aki miatt valóban szükség van a nácimentesítésre, és az nem más, mint Vlagyimir Putyin”.

(via Times of Israel)

„Ez tragédia az országom számára. Fiatal oroszok ezrei halnak meg emiatt az őrült diktátor miatt. Sokan közülük Putyin idejében születtek és az ő idejében is halnak meg” – fogalmazott az 58 éves Kaszparov a német Frankfurter Allgemeinen Zeitungnak adott interjújában az MTI szerint. A sakkozó azt reméli, hogy „ez a háború a rezsim összeomlásához vezet majd”.

„A hidegháború vége óta ez az első eset, hogy szinte az egész világ összetart. A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy négy-öt nap leforgása alatt ilyen szolidaritás jöhet létre” – mondta Kaszparov, aki 1985 és 2000 között ült a sakkvilág trónján, és évek óta az orosz elnök bírálója.

„Folyamatosan azt kérdezik tőlem, hogy minek kell történnie: több millió tüntetőnek kell kiállnia a Vörös térre? Palotapuccs következik? Beavatkoznak az oligarchák? Ez mind együtt. Amikor a diktatúrák véget érnek, soha nem lehet megjósolni, hogy ki teszi meg az utolsó lépést” – mondta a sakknagymester, aki szerint Putyin „elvesztette az irányítást”.

„22 év után, amikor ekkora hatalommal rendelkezel és senki nem kritizál, akkor nehéz észnél maradni. Mindent a saját buborékából lát. Tudjuk, hogy csak nagyon kevesekben bízik és nem használja az internetet. Így hogy maradjon valaki reális?” – mondta Kaszparov.

Az elmúlt 24 órában az Ukrajna keleti régiójában fekvő Harkivban és környékén 34 civil halt meg a polgári lakosságot ért orosz ágyúzások és támadások miatt – írja a Guardian. A cikkben arról is írnak, hogy a Reuters szerint az Ukrajna által ellenőrzött kelet-donyecki terület kormányzója közölte, Mariupol kikötővárosa áram- és vízellátás nélkül maradt. Mariupol az orosz invázió egyik fő célpontja jelenleg.

Lakóházakat ért támadások Harkivban március 3-án – Fotó: STATE EMERGENCY SERVICE OF UKRAI / Anadolu Agency / AFP
Lakóházakat ért támadások Harkivban március 3-án – Fotó: STATE EMERGENCY SERVICE OF UKRAI / Anadolu Agency / AFP

Az orosz oktatási minisztérium bejelentette, hogy az egész országban virtuális tanórákat kell tartani az iskolákban a diákoknak arról, hogy „miért van szükség az ukrajnai felszabadító misszióra”, írja a BBC.

Az első, rendhagyó tanórát moszkvai idő szerint csütörtökön 12 órakor közvetítik majd. A BBC szerint az orosz diákoknak arról fognak tanítani, hogy miért „jelent veszélyt” Oroszországra a NATO jelenléte a szomszédban, és hogy miért állt ki Oroszország Luhanszk és Donyeck mellett.

A minisztérium Facebook-oldalán megjelent közlése szerint az órán megtanítják a gyerekeknek azt is, hogyan válasszák el a hazugságot az igazságtól abban a „hatalmas információáradatban, amelyben fotók és videók öntik el az internetet”.

Az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov arról beszélt az orosz TASZSZ hírügynökségnek, hogy nagykövetségeken keresztül továbbra is tartják a kapcsolatot Washingtonnal. Rjabkov a csütörtöki orosz-ukrán béketárgyalásokról azt mondta, hogy eredménnyel zárulhatnak, bár azt is hozzátette, hogy meglátása szerint az ukrajnai orosz műveletek teljesen el fogják érni az előre kitűzött célokat.

Az AFP készített grafikát az egy hete kitört orosz-ukrán háború első hét napjának orosz akcióiról. A jelölt területek azt mutatják, hol van jelen nagy erővel az orosz hadsereg, tehát nem azt jelzik, hogy az adott régió minden négyzetméterét elfoglalták volna. A grafikákon is jól látható, hogy nagyon lassan halad az orosz területszerzés.

Szerda este négy orosz vadászgép – két Szu-27-es és két Szu-24-es – sértette meg a svéd légteret, az elfogásukra a svéd légierő JAS-39 Gripen típusú elfogóvadászait riasztották, hogy dokumentálják az esetet. A személyzet pedig meg is tette ezt, derül ki a Reutershez eljuttatott fényképből:

A svéd légteret megsértő négy orosz vadászgép – Fotó: TT NEWS AGENCY / ImageForum / Reuters
A svéd légteret megsértő négy orosz vadászgép – Fotó: TT NEWS AGENCY / ImageForum / Reuters

„A jelen történések tükrében nagyon komolyan vesszük ezt az incidenst” – fogalmazott a svéd hadsereg közleménye, Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt „Svédország légterének Oroszország általi megsértése természetesen teljességgel elfogadhatatlan”, és „Svédország határozott diplomáciai választ fog adni.”

Erről Szijjártó Péter külügyminiszter adott tájékoztatást csütörtökön. A részletek erre.

Forrás: Szijjártó Péter / Facebook
Forrás: Szijjártó Péter / Facebook

A NAV közleménye szerint az Ukrajnából Magyarországra érkezők mielőbbi beléptetéséhez könnyített ellenőrzést és vámvizsgálatot végeznek a pénzügyőrök, hogy a zömében asszonyokból és gyerekekből álló családoknak ne kelljen hosszasan várakozniuk. Mint írják, a háborús helyzet különös éberséget kíván a pénzügyőröktől, hogy se a zöldhatáron, se a határátkelőkön ne jussanak át fegyverek és egyéb veszélyes szállítmányok akár a személyes poggyászokban, akár a járművekben. A tiszabecsi határon hétfőn reggel egy ukrán sofőrtől lefoglaltak két fegyvert lőszerekkel együtt, amit büntetőeljárásban adtak át a rendőrségnek a NAV munkatársai.

Mindemellett az Ukrajnába tartó segélyszállítmányokat soron kívül kiléptetik, hogy azok mielőbb célba érjenek. A gördülékeny ügyintézéshez folyamatosan egyeztetnek a humanitárius szervezetekkel és a társhatóságokkal. Vasárnap például a 100 ezer liter üzemanyagot és 28 tonna élelmiszert szállító kamionok soron kívül léphettek ki Záhonynál.

A francia kormány felszólítja állampolgárait, hogy az orosz-ukrán válság eszkalálódása miatt hagyják el Oroszországot, ha jelenlétük nem „elengedhetetlen” – írja a BBC. Hasonló felszólítást tett közzé a brit kormány és az amerikai kormányzat is.

Többségi szavazattal felszámolta a független Eho Moszkvi rádiót és híroldalát a tulajdonos zrt. igazgatótanácsa – jelentette Alekszej Venegyiktov főszerkesztő a Telegram-csatornáján. A többségi tulajdonos Gazprom Media is megerősítette a rádió felszámolását.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet, a Roszkomnadzor már kedden korlátozta az Eho Moszkvi és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának elérhetőségét A Roszkomnadzor szerint rendszeresen közöltek „célzottan közölt hamis információkat”. A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy elnémítása mellett. Venegyiktov főszerkesztő alaptalannak nevezte akkor vádakat, és fellebbezni fog a döntés ellen.

A Roszkomnadzor szombaton hívta fel az orosz országos tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, hogy az Ukrajnában zajló eseményekkel kapcsolatban ne használjanak olyan szavakat, mint „támadás”, „behatolás” vagy „hadüzenet”, és ne adjanak ki „hiteles közlésnek tűnő, de a valóságnak nem megfelelő anyagokat”. (MTI)

Az Ukrajnából menekülők között szerdán vonattal érkezett a Nyugati pályaudvarra egy többgenerációs család is, egy terhes kismamával, akinél már beindultak a szülési fájások. A hozzátartozók a rendőrség által a helyszínen biztosított egyik tolmácson keresztül kértek segítséget a rendőröktől, akik mentőt hívtak a fiatal nőhöz, írja a Police.hu. Őt és férjét kórházba vitték, ahol a nő csütörtök hajnalban egy egészséges kisfiúnak adott életet. A család többi tagját átmeneti szálláson helyezték el.

Fotó: Police.hu
Fotó: Police.hu

India három katonai repülőgéppel 648 állampolgárát szállította haza csütörtökön az Ukrajnával szomszédos államok repülőtereiről – írja az NDTV indiai állami televíziós csatorna alapján az MTI. Az evakuáláshoz az indiai légierő C-17 Globemaster típusú nehéz katonai szállító repülőgépeit használták. A gépek Bukarestből, Budapestről és a lengyelországi Rzeszów repülőteréről szálltak fel.

Az indiai légierő C-17 Globemaster gépei landolnak New Delhi egyik repülőterén javarészt Ukrajnában tanuló diákokkal a fedélzeten – Fotó: MAYANK MAKHIJA / AFP
Az indiai légierő C-17 Globemaster gépei landolnak New Delhi egyik repülőterén javarészt Ukrajnában tanuló diákokkal a fedélzeten – Fotó: MAYANK MAKHIJA / AFP

India szombaton kezdte meg állampolgárainak kimenekítését az Ukrajnával szomszédos országokból, a művelet a Gangesz nevet kapta. A járatokat Romániából, Magyarországról, Lengyelországból és Szlovákiából szervezik, mivel az ukrán légteret lezárták. Előzőleg az indiaiakat polgári repülőgépekkel vitték haza.

A Gangesz-művelet keretében végrehajtott repülések száma elérte a tizenötöt és szerda estig összesen 3352 indiai állampolgárt szállítottak haza.

A brit hírszerzés csütörtöki jelentése szerint az észak-ukrajnai „továbbra is ukrán kézben van” az elmúlt napok heves orosz ágyúzása ellenére, a CNN viszont csütörtök délelőtt arról adott hírt, hogy találat érte a város mellett található olajtárolót, amelyből hatalmas fekete füstoszlop száll fel.

A Nexta videót és fényképeket is közölt a tűzről, illetve a mentési munkálatokról.

További szankciókat jelentett be Nagy-Britannia Oroszországra csütörtökön, amik a biztosítási tevékenységet célozzák. Eszerint a légi közlekedési és az űriparban tevékenykedő orosz vállalatok a továbbiakban sem közvetlenül, sem közvetve nem juthatnak hozzá brit székhelyű biztosítási vagy viszontbiztosítási szolgáltatásokhoz.

Szerintük ez az intézkedés „korlátozza az orosz szervezetek globális biztosítási és viszontbiztosítási piachoz való hozzáféréséből származó előnyeit”, és céljuk, hogy „még inkább elszigeteljék Oroszország gazdaságát a nemzetközi pénzügyi rendszertől”. (Sky News)

Totális ellenállásra szólítja fel az ukrán civileket az ukrán fegyveres erők vezérkara. Azt írják, az elsődleges célpont az orosz hadsereg logisztikai rendszerének a megsemmisítése.

„Felhívást intézünk azokhoz a polgárokhoz, akik az ellenség által ideiglenesen megszállt területen tartózkodnak. Jelentősen segíthetik Ukrajna fegyveres erőit! Ha egy orosz páncélozott járművekből álló konvoj haladt át az ön településén, akkor azt egy üzemanyag-, lőszer- és élelmiszerkonvoj fogja követni. Hozzon létre akadályokat az úton. Zárja el a forgalmat. Semmisítse meg vagy tartsa vissza a hátsó konvojt. Azokat olyan hátsó egységek vezetik, amiknek nincs harci tapasztalatuk” – írja az alábbi Facebook-posztban a vezérkar az Ukrinform szerint. A vezérkar azt tanácsolja a civileknek, hogy használjanak vadászfegyvereket, Molotov-koktélokat, minden rendelkezésre álló eszközt.

„Lőszer nélkül az ellenséges harckocsi egy traktor. Üzemanyag nélkül egy halom vas. Élelem nélkül az ellenség megadja magát” – írja a vezérkar a posztban.

Az orosz-ukrán háborúnak csak vesztesei lesznek – mondta Kövér László házelnök az Észak-Magyarország című lap csütörtöki számában megjelent interjújában, írja az MTI. A házelnök az ukrajnai háborús helyzetet úgy értékelte, hogy amellett, hogy – mint a háborúkban általában – ártatlan emberek élete veszik el vagy megy tönkre, azért is tragikus ez a konfliktus, mert „két testvérnép csap össze”, és azért is, mert ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek. Szerinte a legtöbbet az ukránok veszítenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Kárpátalján több mint 150 ezer magyar él.

Azt mondta, veszít Oroszország is, hiszen olyan szankciókkal szembesül, amelyek biztosan nem válnak az orosz gazdaság és az orosz emberek életszínvonalának a javára. Vesztese a krízisnek Európa, főleg Közép-Európa – mondta Kövér László, aki úgy látja, hogy a szomszédban zajló konfliktus – ha a háború esetleg véget is ér – nem fog megszűnni belátható időn belül. Az interjú további részleteit itt olvashatja.

„Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt” – mondta Orbán Viktor a kormánypárti Mandinernek adott hosszú interjújában.

Jó pár témát érintettek: háború, Ukrajnából érkező menekültek, Kína, gyermekvédelminek titulált melegellenes népszavazás, hadiipar, de a kormányfő kifejtette azt is, hogy „az angolszászok” elvárják, hogy „a világ az ő álláspontjukat erkölcsileg helyesnek ismerje el”, viszont szerinte „a kínaiaknak nincs ilyen igényük”. És megtudhatjuk, milyen érzés, ha egy német csizma van az ember mellkasán. A Telex szemlézte az interjút, részletek itt.

A kormány 1105/2022. (III. 2.) határozata szerint vissza nem térítendő támogatást nyújt több magyar önkormányzatnak, amelyek a Sberbank Magyarország Zrt. ügyfelei voltak, és jelenleg nem jutnak a pénzükhöz. A gyors támogatás célja az önkormányzatok bérkifizetéseinek megsegítése.

Erre a célra belügyminiszter és a pénzügyminiszter felelősségével a kormány létrehoz egy új célt a 2022-es költségvetésben, aminek az elnevezése a Sberbank Magyarország Zrt.-nél számlavezetéssel érintett önkormányzatok támogatása, és erre a célra azonnal átcsoportosít 282 millió forintot.

A határozat mellékletéből kiderül, hogy Bálványos, Bánokszentgyörgy, Borsfa, Felsőpakony, Fityeház, Homokkomárom, Kereki, Murakeresztúr, Nagykanizsa, Orosztony, Pilisvörösvár, Sormás, Szántód, Szólád az érintettek, a legnagyobb összeggel Nagykanizsa, amely 161 millió forintot igényelhet, Homokkomárom támogatása azonban még az egymillió forintot sem éri el.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az éjszaka megerősítette, hogy már több mint egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború miatt, főképp a szomszédos országokba. Ez országonként lebontva a szervezet szerint így néz ki:

  • Lengyelország – 505 582
  • Magyarország – 139 686
  • Moldova – 97 827
  • Szlovákia – 72 200
  • Románia – 51,261
  • Oroszország – 47,800
  • Belarusz – 357
  • További 88 147 ember pedig más európai országokba menekült. (Sky News)

„Az ukrán hadsereg és az ukrán emberek igazi hősök, ezt a földünkre érkezett orosz terroristák is megérezték!” – írta a Twitteren Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki a poszthoz mellékelt képen keki színű dzsekiben és „Harcolj, ahogyan az ukránok!” feliratú pólóban látható.

„Senki, de senki, sem Oroszország, sem a nyugati országok nem hitték, hogy egy hétig kitartunk, csak mi, ukránok hittük!” – írta Reznyikov a Facebook-oldalán. „Még sok próbatétel vár ránk, lesz vér, verejték és erőszak” – írta, miközben arra szólított fel, hogy meg kell semmisíteni az ellenség kommunikációs rendszerét, és köszönetet mondott a helytállásért Mariupol, Harkiv, Herszon városoknak is.

Újabb, az ukránoknak szánt fegyverszállítmányról döntött Berlin, értesült a Deutsche Welle és a német dpa hírügynökség is – a szállítmány 2700 hordozható légvédelmi rakétából áll majd. A rakéta elsősorban helikopterek ellen hatékony.

A mostani szállítmány még a szovjet időkből fennmaradt, az egykori keletnémet terület raktáraiban tárolt Sztrela rakétákból áll majd, tehát nem a legmodernebb technikát küldik, tekintve, hogy még a Sztrela–3-at is 1972–73 között tesztelték, majd 1974-ben rendszeresítették.

A fegyverszállítmányoktól eredetileg elzárkózó Németország később 1000 tankelhárító, illetve 500 légvédelmi Stinger rakéta leszállításáról döntött.

Fotó: KONSTANTIN MIHALCHEVSKIY / AFP
Fotó: KONSTANTIN MIHALCHEVSKIY / AFP

Csütörtökön Belaruszban folytatódik az orosz-ukrán béketárgyalás, amelynek első köre hétfőn konkrét eredmény nélkül zárult. Most az MTI azt írja az Interfax hírügynökségre hivatkozva, hogy az ukrán fél már úton van Breszt térségébe, ezt Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte korábban. Az orosz hadsereg biztonsági folyosót alakított ki annak érdekében, hogy az ukrán küldöttség eljusson a tárgyalások helyszínére.

Kitiltják az orosz és belarusz sportolókat a pénteken kezdődő téli paralimpiáról, jelentette be csütörtökön a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság Pekingben.

„Az IPC-nél szilárdan hiszünk abban, hogy a sport és a politika nem keveredhet. Azonban a háború most önhibáján kívül eljutott ezekre a játékokra, és a színfalak mögött számos kormány befolyásolja a nagyra becsült eseményünket”, és a feszültség is magas a sportolói faluban – írta nyilatkozatában a bizottság elnöke.

Egy nappal korábban, szerdán a bizottság még arról beszélt, részt vehetnek a játékokon, de csak semleges sportolóként, színek, zászlók és egyéb nemzeti szimbólumok nélkül. A döntést akkor hevesen kritizálták, és több ország paralimpiai bizottsága is azzal fenyegetőzött, hogy nem vesz részt a versenyen, ha az orosz és belarusz sportolóknak engedélyezik a részvételt. (Sky News)

Kapcsolódó
Választás 2026
Tovább a mellékletre Tovább
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!