Orbánt megkérdezték Putyinról, a háború okáról és Paks II.-ről, de elmélkedett a Nyugat és a Kelet különbségeiről is

2022. március 3. – 08:12

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt” – mondta Orbán Viktor a kormánypárti Mandinernek adott hosszú interjújában.

A magyar kormányfőtől megkérdezték, hogy jutott el a világ odáig, hogy háború van a szomszédos országban. Orbán azzal magyarázta ennek okait, hogy „a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett (…) a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni”.

Úgy véli, az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. „A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni” – mondta. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tennie, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és „aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli”. Hangsúlyozta: „Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen.”

Milyen embernek ismerte meg Putyint?

Megkérdezték Orbántól, hogy milyen embernek, milyen tárgyalópartnernek ismerte meg az orosz elnököt. Úgy fogalmazott, „amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel. Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig.”

Ami a szankciókat illeti, „nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Most az uniós egység a legfontosabb.” Paks II.-vel kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott: „Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. (…) Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége.”

Orbán ismét leszögezte: „mindenkit befogadunk, aki Ukrajnából érkezik”.

Kifejtette, pozíciócsere zajlik a világ élén. „A dolgok mai állása szerint nemsokára Kína lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalma. Amerika visszaszorulóban van, miközben Kína egyre erősebb lesz. A tízmilliós Magyarországnak ügyesen kell manővereznie egy ilyen időszakban.” Azt már tudjuk, milyen a világ, amikor angolszász dominancia van – mondta.

„De még nem tudjuk, milyen lesz a világ, ha kínai dominancia lesz. Egy biztos: az angolszászok igényt tartanak arra, hogy a világ az ő álláspontjukat erkölcsileg helyesnek ismerje el. Számukra nem elég elfogadni az erő realitását, nekik az is kell, hogy elfogadd azt, amit ők helyesnek tartanak. A kínaiaknak nincs ilyen igényük.”

Az EU esetleges balkáni bővítésével kapcsolatban arról beszélt, hogy Nyugat-Európában szerinte erős az a gondolat, amely legszívesebben meg nem történtté tenné az EU eddigi bővítéseit. „Szeretik úgy értelmezni a nyugat-európai középosztály gyengülését, az eladósodást, a gazdasági versenyképtelenség tényét, mint amit mi, közép-európaiak hoztunk a fejükre azzal, hogy kibővítették az uniót. Így sokan minden további bővítéssel szemben ösztönszerűen elhúzódnak, mert úgy gondolják, hogy ez a helyzetüket tovább fogja nehezíteni. Ezt persze elegánsan csak fatigue-nak, bővítési fáradtságnak nevezik, így nem kell bevallani, hogy erkölcsileg nehezen tartható a pozíciójuk, és a történelem rossz oldalán állnak.”

A kormány által gyermekvédelminek titulált, valójában melegellenes népszavazással (melynek már a reklámjai is láthatóak) kapcsolatban Orbán azt mondta, sosem gondolta volna, hogy ide jutunk. „Ha valaki azt mondja nekem pár éve, hogy egyszer azt fogom javasolni, írjuk bele az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő, biztosan megmosolyogtam volna. Az alkotmány nem arra való, hogy biológiai evidenciákat írjunk bele – mondtam volna. Most pedig én vagyok az, aki ezt kezdeményezte.” Szerinte ha nem foglalkozunk időben ezekkel a témákkal, akkor mire fölébredünk, „úgy járunk, mint a liberális demokráciával, ki leszünk cselezve”. Ha csendben maradunk, „ha legyintünk, kialakul egy olyan társadalmi klíma, amiben már mi leszünk azok, akikre furcsán néznek majd. Kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben minket, akik a család hagyományos intézményét védjük, a szabadság ellenfeleinek állítanak be. Nem szabad idáig eljutni. Időben kell megkezdeni a védekezést.”

Orbánnak „nagyobb reményei” vannak a választással kapcsolatban, mint a puszta győzelem. „Azt remélem, hogy a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták. (…) egy újabb győzelemmel ki tudjuk kényszeríteni az ellenzék radikális átalakulását, ezzel pedig új fejezet kezdődhet a magyar belpolitikában.”

A legnagyobb kihívás a válságok kezelése volt az elmúlt 12 évben, „pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz–ukrán háború. Ez a mi elmúlt tizenkét évünk. Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt”.

Beszélt továbbá Merkelről, arról, milyen az, ha német csizma van az ember mellkasán, de kérdezték az új német kormányról és az európai hadiipar fejlesztésének szükségességéről is.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!