Orosz rulett, propagandaharc, szervezetlenség, de csak meglett az 5 millió oltás

2021. május 22. – 17:59

frissítve

Orosz rulett, propagandaharc, szervezetlenség, de csak meglett az 5 millió oltás
Fotó: Balázs Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon már ötmillió ember, azaz a lakosság 51 százaléka kapott legalább egy oltást koronavírus ellen. Az átoltottságot nézve ezzel a világon az ötödik helyen állunk, Európában pedig a másodikak vagyunk. Nagy eredmény ez, de a nyájimmunitás még nincs meg, két oltásos védettsége még csak 1,8-2,3 millió embernek lehet. Öt hónap kemény küzdelem volt ez szervezési hibákkal, propagandaharccal, amelyben a kormány veszélyes orosz rulettet játszott.

2020. december 26-án, szombaton hajnalban egy kisteherautó lépte át a magyar határt. Rakterében 9750 adag Pfizer-vakcina volt két hőszigetelt szállítóládában. A teherautó nyílegyenesen a Dél-pesti Centrumkórházba ment, ahol elsőként Kertész Adrienne osztályvezető főorvos kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Azóta öt hónap telt el, és mostanra 5 millió ember kapott legalább egy oltást, ami a magyar lakosság 51 százaléka. Rajtuk kívül még sok olyan ember van, aki átesett a betegségen, és rendelkezik valamilyen fokú védettséggel, de az ő pontos számuk nem ismert.

2021. május 22-én Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarországon beadták az ötmilliomodik első adagos oltást, ennek köszönhetően feloldják a járványügyi korlátozások nagy részét. Meg is jelent a Magyar Közlönyben a rendelet, miszerint vasárnap lépnek életbe az enyhítések. Megszűnik az éjszakai kijárási tilalom, az üzletek és vendéglátóhelyek kötelező zárási időpontja. Nem kell már maszkot viselni a közterületen, bizonyos korlátozásokkal tarthatók magán- és családi rendezvények, lakodalmak, zárt- és szabadtéri rendezvények, de tüntetni csak június 14-től lehet.

A nyájvédelem még nem teljes

Az oltás két szempontból fontos. Egyrészt megvédi az egyént a kórházi kezeléstől, a Covid-19 súlyos, sőt halálos szövődményeitől, másrészt tömeges mértékben – de csakis úgy! – az egész társadalom védelmét szolgálja. A járvány kezdete óta beszélünk a nyájimmunitásról vagy helyesebb kifejezéssel a nyájvédelemről. Minél nagyobb százaléka van beoltva a lakosságnak, annál jobban leszűkülnek a vírus terjedési útvonalai. Egy idő után aztán a megfertőzésnek kitett emberek száma túl kicsire csökken ahhoz, hogy újabb járvány törhessen ki.

Bár sokat léptünk előre, ezt az állapotot még nem értük el. Különböző becslések vannak arra, hogy a járvány elfojtásához a lakosság legalább 70-80 százalékának kell védettnek lennie: vagy oltás útján, vagy úgy, hogy átesett a betegségen, és a szervezetében van ellenanyag. Arról csak becslések vannak, hogy Magyarországon az oltottakon kívül hányan rendelkezhetnek még aktív természetes védettséggel. Szlávik János infektológus május 15-én azt mondta: addig nem lehetünk biztosak abban, hogy nem romlik a helyzet, amíg 5-6 millió ember meg nem kapja a vakcinát.

A mostani 5 milliós számnál is érdemes figyelembe venni azt, hogy az emberek nagy része egyelőre csak részleges (de már hatásos) védettséggel rendelkezik, hiszen csak a vakcina első adagját kapta meg. Az első dózisok két-három hét után adnak 70-95 százalékos védettséget. Teljes védettség a második oltás beadása utáni második-harmadik hétre alakul ki.

Eddig második dózissal 2,8 millió embert oltottak be. Ha ezt a két-három hetes időablakot figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk,

most kb. 1,8-2,3 millió ember élvez teljes védettséget az oltásnak köszönhetően Magyarországon.

Borult az oltási rend

Bár az elején mindenki úgy képzelte, hogy az oltásokat következetes sorrendben adják majd be a legidősebb korosztálytól indulva a fiatalabbak felé, nagyon hamar kiderült, hogy ez nem így lesz. Egyrészt hamar kiderültek olyan esetek amikor rokonok, ismerősök, családtagok, polgármesterek protekciósan, soron kívül jutottak vakcinához. Az oltások beadása aztán nagyon hamar párhuzamossá vált, látszólag felborult az előre ismertetett oltási rend: a laikus szemlélő meglepve láthatta, hogy beoltottak 35 éves és 75 éves embert, de a 60 évesek hiába vártak időpontra.

Ezt a helyzetet a különböző vakcinák eltérő alkalmazási előirata okozta. Az idősebbeknek kezdetben csak Pfizert és Modernát adhattak be, ezzel párhuzamosan viszont az AstraZenecával csak a 60 év alatti krónikus betegeket oltották, mert az idősebbeknél akkor még nem volt elég vizsgálati adat a hatásosság megállapításához. Az orosz Szputnyikot közben az elején csak a 60–74 év közötti egészséges embereknek adhatták be. Mára ott tartunk, hogy 16-18 éveseket is oltanak, és aki regisztrálta magát, bármikor kaphat oltást.

4 millió, pipa

Február 4-én kezdődött meg Magyarországon a tömeges oltás, miután addigra az egészségügyi dolgozókat, illetve az idősotthonok lakóit és dolgozóit beoltották. A feladatot első lépésben a háziorvosokra bízták, az indulás nem volt zökkenőmentes.

Március 30-ra a kormányzati propaganda jó előre beharangozta a 2 milliomodik oltás beadását, de ez az ünnepinek szánt esemény aztán abszurd kabaréba ment át, miután a kitűzött napra csak nem akart meglenni a 2 milliós szám. A koronavírusról tájékoztató kormányzati honlap reggel nem frissült, majd délelőtt sem jelentek meg rajta az adatok, aztán az operatív törzs tájékoztatója sem kezdődött el a meghirdetett időpontban. Végül amikor kiadták az adatokat, a tájékoztatásban nem szerepelt az oltottak száma, csak az, hogy „ezekben az órákban átlépjük a 2 millió beoltottat”.

Április 6-ra sikerült elérni a 2,5 millió beoltottat, amelyhez már a nyitás első lépéseit is kötötték. Ezután hosszabbították meg a boltok nyitvatartását, és indulhattak újra a szolgáltatások. Orbán Viktor azzal magyarázta a 2,5 milliós számot, hogy így azok a a 65 év felettiek, akik regisztráltak, már mind megkapták az oltást.

Április 19-én megnyitottak az óvodák és iskolák.

Április 23-án lett meg a 3,5 milliomodik oltás, ami újabb enyhítéseket hozott: kinyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, tömegesen el is lepték őket az emberek, és Orbán Viktor is megivott egy korsó sört, a kijárási korlátozás kezdetét este 11-ig hosszabbították meg.

Április 30-ra Orbán Viktor bejelentette, hogy 4 millió pipa. Ezután újabb enyhítések jöttek. 11 óráról éjfélre módosult a kijárási tilalom kezdete, az üzletek este 11-ig maradhatnak nyitva, védettségi igazolvánnyal a vendéglátóhelyek belső tereibe is be lehetett már ülni, megnyithattak az állatkertek, múzeumok, mozik, színházak, könyvtárak és kaszinók, és látogathatóvá váltak a sportrendezvények.

Szervezési bakik

Visszatekintve erre az öt hónapra, nem volt hibák nélküli a szervezés. Február elején a háziorvosok megkezdték több tízezer idős ember regisztráció alapú oltását, a folyamat komoly szervezési nehézségekkel és adminisztrációs hibákkal indult.

Nem volt éppen a legjobb megoldás, amikor váratlanul hirdettek meg oltási lehetőségeket, amire érthető okokból rohamszerűen reagált a lakosság. Április 30-án, amikor a kormány egyetlen napra megnyitotta a foglalási lehetőséget a Pfizer–BioNTech-vakcinára, az online oltási időpontfoglaló rendszer már kora reggel elérhetetlenné vált, és egészen másnap reggelig az is maradt, kaotikus helyzeteket eredményezve az oltópontokon.

Hosszú sorok az oltásért Székesfehérváron április 30-án – Fotó: Olvasói fotó / Telex

Az operatív törzs magyarázata szerint a hibát nem a nagy érdeklődés miatt hirtelen megnövekedő forgalom, hanem túlterheléses támadás okozta. Ezt sokan kétségbe vonták, de a Telexnek küldött válaszban a rendőrség arra utalt, hogy lehetett túlterheléses támadás, az ügyben legalábbis a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya „folytatott vagy folytat nyomozást”.

Orosz rulett a kínai vakcinával

A vakcina hamar politikai kérdéssé vált. A kormány a minél gyorsabb átoltottság érdekében olyan orosz és kínai vakcinákat szerzett be, amelyek hatásosságáról kezdetben nem voltak nyilvánosan elérhető, és az EU sztenderdjeinek megfelelő tanulmányok. Az ellenzék joggal vádolta felelőtlenséggel a kormányt, mert kezdetben valóban nem voltak megalapozott tudományos evidenciák arra, hogy a beszerzett oltóanyagok mennyire hatásosak és mennyire biztonságosak. A kormány azzal hárította az aggályokat, hogy mindkét vakcinát már sok embernek beadták, és nem jelentkeztek súlyos mellékhatások, Brüsszelre pedig hiába várunk.

A kormányoldalon szabályos ellenkampány indult meg a „nyugati” vakcinákkal szemben, amelyeket Brüsszel csak akadozva képes kellő mennyiségben beszerezni. Ez a kampány már csak azért is elég visszás volt, mert akkor még Magyarországon is nagyrészt csak Pfizer, Moderna és AstraZeneca vakcinával tudtak oltani. Aztán jött az újabb politikai húzás, amellyel az „oltásellenes baloldal” bélyegét igyekeztek rásütni az ellenzékre. Miután mostanra a WHO is elismerte a kínai Sinopharm vakcina biztonságosságát, a kormány diadalt ül. Megítélés kérdése, hogyan ítéljük meg Orbán Viktor és a kormány keleti vakcinás húzását, amely kétségtelenül hozzájárult a világversenyben előkelő helyezést jelentő átoltottsághoz: merész, pragmatikus lépésnek, vagy felelőtlen hazárdjátéknak, veszélyes orosz rulettnek.

Propaganda ide vagy oda, ezeken a kördiagrammokon láthatjuk, hogy Magyarországon 60 százalékban nyugati vakcinákkal oltották az embereket (első dózisok), de kétségtelenül igaz, hogy a kínai és orosz vakcinák nélkül nem tartanánk itt.

Arra a kérdésre máig nem kaptunk választ miért is kellett az amúgy igencsak drága Sinopharm oltóanyagot egy zavaros hátterű közvetítőcégen keresztül beszerezni, mi szükség volt erre a cégre, mi alapján választották ki, mennyi profitot vágott le a milliárdos bizniszből, ki áll valójában a cég mögött, és miért nem lehetett ezt egy állami céggel, átlátható módon intézni. Amikor legutóbb az Index erről kérdezte Szijjártó Péter külügyminiszter, ő annyit mondott: a Sinopharm csak egy importőrcéggel tudott megállapodni, a vakcina ára pedig nem számított. Szijjártó szerint a kiélezett keresleti helyzetben nem piaci árak működtek, és az árnál amúgy is fontosabb minden emberélet és a súlyos gazdasági károk elkerülése.

Az oltásban jól állunk, a halálozásban nem

A keleti vakcinákkal felpörgetett oltási programnak köszönhetően ma Magyarország a 6. helyen áll a lakosság átoltottságában Izrael, Mongólia, az Egyesült Királyság, Bahrein és Málta után. Ebből az is látszik, hogy az EU-ban Málta után a másodikak vagyunk, az átoltottságban az EU-s átlag 38 százalék felett van.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint korosztályos bontásban nézve az idősebb generációk körében a legnagyobb, 70-80 százalékos az átoltottság. Ebben a cikkben arról írtunk, hogy ennek ellenére most is ebből a generációból kerül ki az elhunytak kb. 65 százaléka. Ennek számos oka lehet: sok idős ember nem oltatta be magát vagy későn kapott vakcinát, sokan hosszú kórházi kezelés után most halhattak meg, vagy akár úgy is bekerülhettek a statisztikába, hogy hónapokkal korábban átestek a Covid-19-en, és most haltak meg.

A halálozási adatokat tekintve nem állunk jól a nemzetközi összehasonlításban. A magyar Covid halálozási statisztikába mindenkit beleszámítanak, aki egyéb társbetegségek mellett koronavírusos is volt. Tavaly március óta több mint 29 ezren haltak meg így. Ezzel lakosságarányosan a világon az első helyen állunk, sokan pedig Mohácsot emlegetik. Az országok eltérő statisztikai nyilvántartása miatt azonban a WHO is egy másik mérőszámot ajánl: a korábbi évek átlagos halálozását kell összehasonlítani a Covid idején kimutatható többlethalálozással. Ebben a mutatóban Európa középmezőnyében vagyunk.

Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász a Telexnek adott interjúban azt mondta: a magas hazai halálozásban szerepet játszott a lakosság rossz egészségi állapota, de a rosszul felépített kontaktkutatási hálózat és karanténrendszer, valamint a kormány késve meghozott intézkedései is, amellyel gazdasági és politikai előnyöket akartak szerezni. Az április 23-i terasznyitás végül szerencsére nem növelte a fertőzésszámokat.

Lassul a tempó

A beoltottak számát nem lesz könnyű innentől jelentősen növelni. Szakemberek is erre számítottak, de a miniszterelnök maga is azt mondta: ötmillió beoltott után le fog lassulni az oltás, talán hatmillióig még el lehet jutni. A fiatalok feltehetően nagyobb számban oltatják még be magukat, ha szeretnének szórakozni menni, társasági életet élni, és ehhez védettségi igazolványt szerezni. Lendíthet még az oltási kedven az is, ha a nyári utazásokhoz, szállásfoglalásokhoz védettségi igazolványra lesz szükség. Az oltást várhatóan nem teszik kötelezővé. Jobb útnak tűnik, hogy védettségi igazolvány nélkül számos szolgáltatás nem lesz használható, vagy kedvezményekkel ösztönzik az embereket a vakcinálásra. A XVIII. kerületben például mozijegyet és páros menüt ígérnek a helyi 16-18 éveseknek, ha beoltatják magukat.

Magyarország nem vesz részt a következő uniós vakcinabeszerzésben, mert van még 10 millió nyugati vakcina az országban, amit szükség esetén be lehet adni harmadik oltásként. A kormány arra is számít, hogy 2022 végére Magyarországnak saját vakcinagyártó kapacitása lesz, hogy ne szoruljunk külföldi importra, ezért Debrecenben épülni fog egy vakcinagyár.

A siker ellenére továbbra sem árt az óvatosság. Orbán Viktor szerint három dologra kell most figyelni:

  • 3 millió felnőtt még nincs beoltva, körükben továbbra is terjedhet a vírus.
  • A környező országokban alacsonyabb az átoltottság, mint nálunk
  • Figyelni kell a mutációkra.

Magyarországon egyelőre még nem mutatták ki a koronavírus indiai mutációját, amely gyorsabban képes terjedni a brit variánsnál is, de a jelenlegi vakcinák szerencsére védettséget adnak ellene. Érdemes lesz most az Egyesült Királyságra figyelni: ott magas a lakosság átoltottsága, de már jelen van az indiai mutáció, amelynek terjedését jelenleg részben akadályozza az elterjedtebb brit mutáns.