Felborult az oltási terv? Oltanak 35 évest, 85 évest, de 65 évest nem – infografikánkon megnézheti, mi történik

2021. február 13. – 14:49

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ábrázoltuk, hol tart a koronavírus elleni oltási program Magyarországon. Sokakat összezavarhatott, hogy a 80-90 évesek után elkezdtek 30-40 éves krónikus betegeket is oltani, miközben a 60-74 éves korosztály nagy részének egyelőre még várnia kell a vakcinára. A cikkben megmagyarázzuk, mi történik. Akár telefonon, akár egérrel a kezében olvassa ezt a cikket, melegítse be az ujjait, mert azon fogja érezni, mennyi munka lesz még az oltásokkal.

Másfél hónap telt el azóta, hogy december 26-án nálunk is elkezdődött a koronavírus elleni oltások beadása. Sokan fellélegeztek akkor, de még nem tudhattuk, hogy az egész világban vakcinahiány lép fel, így nem lehet olyan gyorsan beoltani a lakosságot, ahogy szeretnénk. Az elmúlt közel 50 napban 310 ezer ember kapott legalább egy oltást, 120 ezren pedig már a védettséghez szükséges mindkét dózis megkapták.

Eddig a lakosság 3 százaléka kapott valamilyen védőoltást a koronavírus ellen. Igencsak messze vagyunk még attól, hogy a társadalom 60-70 százalékát sikerüljön immunizálni.

A kormány ambiciózus terve közben az, hogy májusig 3-4 millió embert oltanak be. Ezzel sokat lépnénk előre a vírus elleni védekezésben, mert ehhez még hozzászámolhatjuk azt a legalább 1 millió embert, aki az elmúlt hónapokban esett át a koronavíruson. Ők még valamilyen szintű természetes immunitást élveznek, ami legalább fél évig tarthat, de ez nem mindenkinél alakul ki, aki átesett a fertőzésen. Becslések szerint tavaly március óta már legalább 4 millióan találkozhattak a vírussal, de ők nem tekinthetők mind védettnek, még ha ritka is, hogy valaki újra megfertőződjön, és a korábbinál súlyosabb tünetei legyenek.

Nézze meg a Telex járványszimulátorán, milyen sokat számít, ha sok ember van beoltva, és sokan estek át a fertőzésen. Közben azt látjuk, hogy ha van is vakcina, az oltás szervezése és végrehajtása egyelőre elég sok akadályba ütközik. Meg azt is, hogy

a 85 éves nagypapa és a 35 éves, cukorbeteg unokája megkapja az oltást, de a 65 éves, magas vérnyomással és szívbetegséggel küzdő anya egyelőre hiába vár a háziorvosa hívására. Az ország nagy részén – Budapestet kivéve – a 60-74 éves korosztály most még nem nagyon jut vakcinához. Felborult az oltási rend.

Ennek okait később olvashatja, előbb nézze meg infografikánkat. Ezen láthatja, hol tartunk most az oltási tervben, milyen társadalmi csoportokat és hány embert kellene még beoltani a lakosság immunizálásához. A grafika jól szemlélteti, mennyire a folyamat elején tartunk. Ezt ön is érzékelheti, ha megpróbál az egérrel vagy a telefonja simogatásával lepörgetni a végére (utána is lesz még egy kis olvasnivaló, azt se hagyja ki!).

Amikor decemberben elindultak az oltások Magyarországon, senki nem vitatta, hogy az egészségügyi dolgozók az elsők. Ez a világon mindenhol így van, nélkülük lehetetlen lenne a járvány kezelése. Magyarországon ezután az idősotthonokban dolgozók és gondozottak következtek. Az itt élő idősek nemcsak koruk és valószínűsíthető krónikus betegségeik miatt, hanem életkörülményeik okán is elsőbbséget élveztek: fokozottan veszélyes, ha együtt élő idős emberek közösségében jelenik meg a vírus, mert az tömeges megbetegedést és sajnos tömeges halálozást tud okozni – ahogy erre sajnos volt példa Magyarországon is.

Ezek után a saját otthonukban élő idős, 89 év feletti magyar állampolgárok következtek a sorban. Elég megnézni ehhez a halálozási statisztikákat: a koronavírusban elhunyt első 10 ezer ember adatai azt mutatják, hogy a vírus halálos áldozatainak 42 százaléka 80 évnél idősebb, és a 85 évnél idősebbek teszik ki a halálos áldozatok 25 százalékát.

Az ő oltásuk azonban lassan halad, miután nincs elég vakcina: egy háziorvos általában egyampullányi oltóanyagot kap, ami csak 10 ember beoltására elegendő.

Nehéz beilleszteni ebbe a sorba, hogy soron kívül kaptak oltást a világversenyre készülő olimpikonok és focisták. A járvány természete azt diktálta volna, hogy ezután kor szerint lefelé haladva oltsák tovább az embereket, főként a krónikus betegeket a 60-70-es korosztályban, de nem ez történt.

A vakcinahiány, illetve a különböző vakcinák alkalmazási előiratai összezavarták a szálakat. A sorrendet már nem a statisztikák és a veszélyeztetett korban vagy egészségi állapotban lévő emberek határozzák meg, hanem az, hogy mennyi és milyen vakcina van éppen, és ezeket milyen korosztályoknál lehet alkalmazni.

Kiket oltanak most?

  • A 74–90 éves korosztály Pfizer-vakcinát kap 2964 háziorvosi rendelőben, mert ez az oltóanyag igazoltan hatásos és biztonságos az időseknél is.
  • A 18–59 éves krónikus betegeket az AstraZeneca vakcinájával kezdték el oltani 2040 praxisban. Ennél az oltóanyagnál az idősebbeknél nincs elég vizsgálati adat a hatásosság megállapításához, ezért a legtöbb ország csak ebben a korosztályban alkalmazza a vakcinát, de például Nagy-Britanniában idősebb embereknek is beadják.
  • Az egészséges 60–74 év közötti embereket, de csak Budapesten. Közülük 2800-an kaphatnak orosz Szputnyik V vakcinát négy kórházi oltóponton. Az orosz vakcinát ebben a korosztályban csak olyanoknak ajánlják, akiknek nincsen krónikus betegségük.

A fentiekből következik az a korábban már megemlített tény, hogy a fővárost kivéve jelenleg a 60-74 éves, nagyrészt krónikus betegségekkel küzdő generáció tagjai egyelőre még nem jutnak oltáshoz. Pedig ahhoz, hogy a Covid-19 miatti halálozást érdemben csökkenteni lehessen, az ő minél előbbi oltásuk lenne szükséges.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!