Úgy kellett összevadászni a hét embert az orosz vakcinára

A múlt héten elegendő vakcina hiányában akadozva ugyan, de megindult a magyar lakosság tömeges oltása. Mostanra újabb készletek érkeztek, és folytatódhat a program. Az oltási sorrend azonban felborult. A beoltható csoportokat már nem a kormány által kidolgozott terv, hanem az érkező vakcinák eltérő alkalmazási előiratai szabják meg:

• A 74–90 éves korosztály Pfizer-vakcinát kap 2964 háziorvosi rendelőben. Ez az oltóanyag igazoltan hatásos és biztonságos az időseknél is.
• Budapesten kétezer-nyolcszáz 60–74 év közötti, egészséges ember kaphat orosz Szputnyik V vakcinát az oltópontokon. Ezt az oltóanyagot ebben a korosztályban csak olyanoknak ajánlják, akiknek nincsen krónikus betegségük.
• A 18–59 éves krónikus betegeket az AstraZeneca vakcinájával kezdték el oltani 2040 praxisban. Ennél az oltóanyagnál sem futottak le még teljesen azok a vizsgálatok, amelyek az idősebb korosztályban igazolják a megfelelő hatékonyságot. Amíg ezek nincsenek meg, a legtöbb ország csak ebben a korosztályban alkalmazza a vakcinát, de például Nagy-Britanniában idősebb embereknek is beadják.

A különböző oltásokra alkalmas betegeket most nagyobbrészt a háziorvosok „szervezik”. Az egészségbiztosítótól kapnak egy listát az oltásra regisztrált betegeikről, közülük kell kiválogatni a megfelelő alanyokat az oltópontokon vagy a háziorvosi rendelőben való vakcinálásra. A Pfizer-oltásra jogosult idősek kiválogatása jelenti a legkevesebb gondot. Az AstraZeneca-oltáshoz az orvosoknak a 18–59 éves pácienseik közül kell kiválogatni a leginkább veszélyeztetett krónikus betegeket: ők leginkább szív- és érrendszeri, krónikus tüdőbetegségben, daganatos betegségben, cukorbetegségben szenvedők vagy transzplantáltak.

Nagy felelősség, kevés információ

Jóval nagyobb fejtörést okoz a Szputnyik V vakcinára jogosultak összeválogatása.

„Tegnap éjfélig úgy kellett összevadászni a hét embert az orosz vakcinára”

– mondta a Telexnek egy háziorvos. Ezzel az orvos nem is csak az orosz vakcinával szembeni ellenérzésekre utalt, bár ilyennel is találkozott, inkább a feladat összetettségére. Egyelőre 560 budapesti háziorvosi praxis küldhet 5+2 hatvan év feletti, nem krónikus beteget az oltópontokra, hogy ott adják be nekik az orosz vakcinát. A plusz két ember a „póttag”. Ha az oltóponton elvégzett előzetes vizsgálaton valakiről kiderül, hogy mégsem kaphatja meg az orosz vakcinát, valamelyik plusz ember ugorhat be a helyére, hogy az ötadagos ampulla tartalmát ne kelljen elpazarolni.

„A problémát az jelenti, hogy a 60 év feletti korosztályban nehéz olyat találni, akinek nincs valamilyen krónikusnak számító betegsége” – mondta a Telexnek egy háziorvos. Az sincs rendesen körülírva, hogy ki számít annak. Vajon egy enyhe magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel küszködő páciens krónikus beteg? – tette fel a kérdést az orvos. Ő és egy másik kollégája is érzékeltette, milyen felelősséget raknak rájuk ezzel úgy, hogy közben nekik sem adnak elég információt. „Az én felelősségem azt mondani a páciensnek, hogy ő alkalmas az oltásra, de mi van, ha végül az oltóponton nem kapja meg a vakcinát, vagy valamilyen mellékhatás jelentkezik nála?”

Kiszámíthatatlan, hogy jön-e vakcina, és ha igen, kinek

„Ez az oltásra szervezés heti több tucat órát vesz igénybe (heti több száz (!) email, számolatlan telefonhívás)” – írta a Facebookon pácienseinek egy másik háziorvos. Az orvos tapasztalatai alapján elég kaotikus a szervezés:

„Várjuk az oltóanyagot. Van, hogy megígérik, hogy küldenek, de nem jön. Aztán »kiverem a balhét«. Sajnálkoznak, hogy nem jut. Fújjak le mindent. Ezt írásba is adják. Amikor elkezdeném erről értesíteni a már berendelt betegeket, csönget egy futár, és hozza az oltóanyagot. 1 ampullát. A három kollégám még délben megkapta.... A legkisebb része a munkának, hogy ütemezetten, pontosan beadjuk az oltásokat, felkészülve az esetleges nemkívánatos hatások elhárítására. (Hol 90 éven felülieket, hol fiatalabb, de súlyos, krónikus betegségektől szenvedőket oltunk.)”

Kiszámíthatatlan, hogy az egyik háziorvosi praxis miért kap vakcinát a központtól, a másik pedig miért nem. Emiatt kínos helyzet kialakulásáról is beszámolt a Telexnek egy háziorvos, aki több kollégájával együtt dolgozik egy közös rendelőben. Az orvos nem kapott vakcinát, ugyanott dolgozó kolléganője viszont igen. A kínos helyzet abból származott, hogy egy család egyik tagja a kolléganője páciense, aki most megkaphatja az oltást, a másik családtag viszont nála van, és neki még várnia kell az oltásra.

Egy másik háziorvos szerint az elmúlt héthez képest legalább már javult a kommunikáció, miután a kormányhivatal által kiküldött levelek tömegesen mentek a háziorvosok spam mappájába. Most másik emailcímről érkeznek a levelek, és még külön sms-t is küldenek, hogy újabb tájékoztatások és utasítások érkeztek.

Nem csak beadják az injekciót, és kész

A csütörtöki kormányinfón elhangzott, hogy májusra 3-4 millió embert szeretnének beoltani Magyarországon, ha lesz hozzá elég vakcina (Orbán Viktor pedig péntek reggel a Kossuth rádióban azt mondta, hogy júniusra már hatmilliót). A kormány ebben a kórházakban és rendelőintézetekben kijelölt oltópontok mellett elég erősen a háziorvosi hálózatra szeretne támaszkodni. A kérdés az, ilyen feltételek mellett ez hogy fog menni, és egyáltalán mennyire alkalmas a hazai alapellátás a tömeges oltásra.

Ebben eltérő a Telex által megkérdezett háziorvosok véleménye. Abban mindenki egyetértett, hogy napi 10 embert gond nélkül be lehet oltani, de ha több vakcina érkezik, és a kormányhivatalok fel akarják pörgetni a vakcinálást, napi 30 vagy 50 ember beoltását már nem bírnák.

„Sokan azt hiszik, csak idejönnek a betegek, mi beadjuk az injekciót, és ennyi az egész” – mondta a Telexnek egy háziorvos asszisztense. Az oltás logisztikája ennél jóval összetettebb és időigényesebb. Ha tízesével érkeznek az emberek, úgy kell leültetni őket a váróban, hogy ne legyen tumultus, mindenki kellő távolságban lehessen egymástól, a mínusz 3 fokban mégsem várhatnak odakint. Az oltás előtt mindenkinek ki kell tölteni egy beleegyező nyilatkozatot, ezzel is megy az idő. Nem véletlen, hogy mindenkitől azt kérik, lehetőleg kinyomtatva és kitöltve hozza már magával a papírt. Az idős embereknél vérnyomást mérnek, kisebb vizsgálatokat végeznek, kikérdezik őket, hogy az oltás esetleges mellékhatásait kikerüljék. Érthető okokból a betegek is információt szeretnének, ezért kérdéseket tesznek fel, amelyeket türelmesen meg kell válaszolni. Az oltás beadása után a pácienseknek – az oltóanyagtól függően – 15-30 percig még a váróban kell maradniuk, hogy ha komolyabb mellékhatás, anafilaxiás reakció lép fel, az orvos be tudjon avatkozni. Közben az adatokat fel kell vezetni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), majd pedig ki kell állítani az oltási igazolást.

Egy-egy ilyen tízes turnus oltása az első tapasztalatok szerint 40-50 percbe, de akár másfél órába is beletelhet. Nem minden rendelő alkalmas erre a feladatra, nem mindenhol lehet ennyi embert leültetni, kulturált körülmények között várakoztatni. Ha ennél is több embert kell majd beoltani, akkor hogyan jut idő a többi betegre? – tette fel a kérdést a már idézett asszisztens, aki nemcsak saját tapasztalatait osztotta meg, hanem a háziorvosi asszisztenseknek létrehozott, több száz fős Facebook-csoportjába beíró vidéki és budapesti kolléganői véleményét is. Nem minden háziorvosi rendelő alkalmas a tömeges oltásra.

„Még az is jobb megoldás lenne, ha az oltópontokra irányítanának minket, ahol megfelelően szervezett módon sokkal több embert be lehetne oltani. Persze csak akkor, ha nem utasítanának, hanem megkérnének minket erre.”

Lesz idő egyáltalán a betegekre?

Több háziorvos véleményét is megkérdeztük erről. Ők azt mondták, eddigi tapasztalataik szerint 10 ember oltása még viszonylag jól megszervezhető a rendelés mellett, „emiatt nem kell sírni”, de ha ennél jóval többet kellene oltaniuk, akkor tényleg komoly gondok lennének.

Egy háziorvos úgy látja: ha egy óránál többet venne igénybe az oltás egy nap, az nagyon bezavarna a rendelési időbe. Onnantól az a kérdés, mikorra időzítsék az oltást. Ha a délelőtti rendelés végére hívják a betegeket, és elhúzódik az oltás, fennáll a veszély, hogy nem jut idő a rendelő takarítására a délutáni műszak megkezdése előtt, ami viszont szabályellenes lenne. Akkor már jobb megoldás lenne az esti rendelés utáni vagy a hétvégi oltás, de ezt érthető okokból nem mindenki akarja (pedig egy központból küldött levélben külön kérték a háziorvosokat arra, hogy adott esetben a rendelési időn kívül szervezzék meg az oltást.).

Egy másik háziorvos azt mondta: ők többen dolgoznak együtt egy rendelőben, és sokkal hatékonyabban tudnának oltani, ha nem külön-külön végeznék ezt.

„Ha egymással összefogva, az orvosokat és az asszisztenseket láncba tudnánk szervezni a betegirányítástól az adminisztráción át az oltásig, akkor gyorsabban haladnánk.”

Egy már korábban idézett budapesti háziorvos a Facebook-oldalán igyekezett érzékeltetni azt, hogy az oltás mellett milyen egyéb teendőik is lennének, és bár fontosnak tartják a vakcinálást, mindez milyen súlyos terhet ró rájuk:

„Február elsejével bevezettek egy új elektronikus halottjelentő rendszert, amit nekünk kell működtetni az anyakönyvvezetők helyett. Meg egy másikat, amin a jogosítványokat kell intéznünk, háromfelé adminisztrálnunk, az okmányirodát tehermentesítendő. (Tényleg ez most a legfontosabb!) Természetesen napokig nem működött egyik felület sem. Már alakul.”

Közben egyre több megint a Covid-gyanús beteg a praxisban, és az igazoltan covidos is. A háziorvosoknak kell megszervezniük a tesztelésüket. Az orvos azt írta: egész hétvégén hiába mentek a betegei a megadott vizsgálati helyszínekre, nem fogadták őket, mert az e-beutaló nem jutott el hozzájuk. Aztán hétfőn egy csomó telefonálgatás után kiderült, a friss fejlesztés nem jó. Visszaálltak egy előzőre, az ma működött.

„Ehhez jön, hogy napi 15-20 érdeklődő, sürgető levelet/telefont kapok, hogy kit mikor fognak oltani? Hol áll a sorban? Rajta van-e a listán? Intézzem, hogy hamarabb... Aztán jönnek a recept- és a szükséges (meg a szükségtelen) beutaló kérések. A táppénz, az adóigazolás, a lőfegyver, a kishajó, a gépjárművezetés stb... Ja és valamikor gyógyítani is kellene!”