Hogy lehet olyan sok idős ember a covidos elhunytak között, ha nagy részüket beoltották?

Szerencsére az elmúlt napokban már nemcsak az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak vagy a lélegeztetőgépen lévők számának csökkenése jelezte a harmadik hullám végét, hanem lassan a naponta jelentett halálesetek száma is elkezdett csökkenni.

Jelenleg átlagosan annyian halnak meg koronavírussal összefüggésben egy nap, mint a második és harmadik hullám között február elején. A járvány csúcsán regisztrált 250-300-as számokhoz képest az elhunytak száma napi 40-70-re, azaz hetedére esett vissza. Azt azért ne felejtsük el, hogy a mostani halálozási számok az első hullám idején szabályos tragédiának minősültek volna, akkor ugyanis a csúcsot egy nap 17 halott jelentette.

Az operatív törzs most is rendületlenül közli az elhunytak életkorát és alapbetegségeit. Ha ezt megnézzük, feltűnhet, hogy továbbra is sok idős ember van az elhunytak között. Április 17. és május 17. között 4234-en haltak meg olyanok, akiknél a koronavírust is kimutatták:

• 7 százalékuk 90-99 év közötti (297 elhunyt)
• 26 százalékuk 80-89 év közötti (1134 elhunyt)
• 30 százalékuk 70-79 év közötti (1311 elhunyt)
• 20 százalékuk 60-69 év közötti (886 elhunyt)

Vajon hogy lehet ez, ha elvileg az idősek nagy részét mostanra már beoltották?

Magyarországra december 26-én érkezett meg az első vakcinaszállítmány, és még ezen a napon elkezdték beoltani az egészségügyi dolgozókat. Viszonylag hamar, január elején elkezdődött az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. Február elején pedig a háziorvosok megkezdték több tízezer idős ember regisztráció alapú oltását, még ha a folyamat komoly szervezési nehézségekkel és adminisztrációs hibákkal indult is.

Április 8-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt jelentette be, hogy jól halad az idősek oltása: a legidősebbeknél 90 százalék, a 65 feletti korosztálynál 80 százalék felett van az oltottság.

Április első hetére meg is lett a nyitáshoz vezető első lépcsőnek meghatározott 2,5 millió beoltott (már akik legalább egy dózis kaptak valamelyik oltásból). Orbán Viktor azzal magyarázta a 2,5 milliós számot, hogy így azok a a 65 év felettiek, akik regisztráltak, már mind megkapták az oltást.

A legtöbb vakcinánál a teljes védettség a második dózis beadása után két héttel alakul ki, de a legtöbb vakcinánál már az első dózis is olyan védettséget ad, ami a betegség súlyos lefolyásától nagyrészt megmenti az embert. Ez alapján április közepére legkésőbb védettséget élveztek azok az idős emberek, akik regisztráltak az oltásra.

De vajon az idősek hány százaléka oltatta be magát? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországon

• a 60-69 évesek 70 százaléka
• a 70-79 éves korosztály 81 százaléka
• a 80 évnél idősebbeknek pedig a 71 százaléka

kapott legalább egy oltást május 17-ig.

Az idős embereket nem mindig könnyű meggyőzni az oltásról – mondta a Telexnek egy háziorvos. Ebben a korban már makacsabb az ember, csak a szűkebb környezetére és saját tapasztalataira hagyatkozik. Emiatt sokan úgy gondolják: hozzájuk nem ér el a vírus, ezért nem is akarják beoltatni magukat. Akik meg figyelik a híreket, azok most azt hallják, enyhül a járvány, nincs már annyi fertőzött, ők ezért nem kérik az oltást. Az orvos szerint az, hogy most is vannak idős emberek a Covid-19 áldozatai között egyrészt annak tulajdonítható, hogy többen kaphatták el azelőtt a fertőzést, hogy az első oltás hatott volna, mások pedig valóban nem voltak beoltva.

Az itt látható grafikonon azt mutatjuk meg, hogyan alakult a 70 éven felüliek aránya a koronavírusos elhunytak között, és van-e összefüggés azzal, hogy menet közben a korosztály egyre nagyobb arányban szerzett védettséget. (Azért csak a második héttől jelenítjük meg az adatokat, mert 2021 első hetében még nem volt olyan ember Magyarországon, aki akár csak részleges védettséget élvezett volna.)

A grafikon alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az idős emberek aránya a koronavírusos elhunytak között a korábbi 70-75 százalékról 60-65 százalékra csökkent.

Ahogy február végére az oltásoknak köszönhetően egyre több idős ember szerzett védettséget, valamelyest csökkent a 70 év felettiek aránya az elhunytak között. Később már más korosztályok is kaptak oltást, így március közepétől az elhunytakon belül ismét emelkedett kicsit az idős korosztály aránya.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után olvasónk, Katona Gábor még két fontos szempontra hívta fel a figyelmet. Egyelőre nem tudható, hogy az elhunytak mekkora hányada fertőződött meg akár hónapokkal ezelőtt, akiket a kitartó orvosi munkának köszönhetően sikerült hónapokon át kezelni, életben tartani, és csak most haltak meg. Az sem tudható, hogy az elhunytak mekkora hányada volt már gyógyult, például tavalyról, vagy idén az első hónapokból, és most, amikor az alapbetegségük következtében meghaltak, vajon őket is a covidos elhunytak közé számolták-e.