45 napot vártunk rá, hogy ne árulják el Müller Cecíliáék, miért egy zűrös hátterű közvetítőn keresztül kellett megvenniük a Sinopharmot

2021. május 04. – 15:17

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A cikkben korábban valótlanul állítottuk, hogy a Danubia Pharma Kft. neve, illetve a Danubia Pharma Kft. kínai adásvételre kötött ügylete összekapcsolható egy nagy adag elcsalt uniós támogatással. A hibááért az érintettek és az olvasóink elnézését kérjük.

A magyar kormány az oltási program felgyorsítása érdekében az uniós vakcinabeszerzési körön felül is vásárolt oltóanyagot: Oroszországból 2 millió adag Szputnyik V-t és Kínából 5 millió adag Sinopharmot.

A keleti vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket márciusban hozták nyilvánosságra. Ekkor mi is átnéztük őket, és megállapítottuk, hogy az orosz beszerzésnél megmutatkozik az eladói oldal erőfölénye, a kínainál pedig beiktattak a folyamatba egy zűrös hátterű közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft.-t. A társaság a vakcina fejenként beadott két adagját bruttó 63 eurós áron adja a magyar államnak, de hogy ők mennyiért szerzik be a kínai forgalmazótól, azt nem tudjuk megbecsülni (sajtóinformációk szerint vevőtől függően 18 és 72 dollár között bárhogy alakulhat egy dózis ára a Sinopharmból). A szerződés összértéke mindenesetre 150 millió euró (közel 55 milliárd forint), amiben már benne van a Danubia Pharma – ki tudja, mekkora – profitja is.

Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma pluszköltséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak. Ebben azt kértük, adják ki nekünk:

  • Annak indoklását, hogy miért volt szükség a Sinopharm vakcinák beszerzéséhez egy magántulajdonú közvetítőcég bevonására;
  • A Sinopharm-vakcina beszerzési munkájára kiírt pályázati vagy egyéb eljárás folyamatának részleteit: Hogyan jelentkezhettek cégek erre a munkára? Milyen módon volt meghirdetve a releváns piaci szereplők között a lehetőség? Milyen szempontrendszer alapján szerződött végül az NNK a Danubia Pharma Kft.-vel a Sinopharm-vakcinák beszerzésére?
  • A Danubia Pharma Kft. konzorciumi partnereinek a nevét (a nyilvánosságra hozott szerződés szerint ugyanis az Eladó konzorciumi tagként jár el).

A közadatigénylések világa sohasem volt túl szívderítő, az állami szervek zöme élni szokott azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy 15 helyett csak 30 nap után kelljen elküldenie a kért információkat. Így ha az ember kérdez valami aktuálisat, akkor általában csak egy hónap múlva kap rá választ, amikor már jóval kevesebb embert érdekel az ügy. A járvány óta a helyzet tovább romlott, ugyanis az adatgazdák most már 45 napra is kitolhatják a válaszadási határidőt arra való hivatkozással, hogy a pandémia miatt elsőbbséget élveznek más közfeladatok. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel előszeretettel élnek az állami szervek, így történt a mostani esetben is: adatigénylésünk határidejét 45 napra módosították, a válasz hétfőn érkezett meg Müller Cecíliától.

A kurta levélben foglaltakat nehéz lenne érdemi válasznak nevezni. Az országos tisztifőorvos közölte, hogy az első kérdésünk „nem közérdekű adat megismerésére irányul”. Az tehát, hogy miért volt szükség egyáltalán a Danubia Pharmára, az NNK szerint nem tartozik a cechet álló magyar társadalomra, hiába fizeti minden adófizető a cég hasznát.

A második kérdéscsokrunkra, ami a kiírt pályázati vagy egyéb folyamat részletire irányult, Müller Cecíliáék azt reagálták, hogy a válaszokat megtalálom a vakcinaszerződésben. A szerződés vonatkozó része azonban csak annyit állít, hogy az NNK egyedi mentességet kapott a közbeszerzés lefolytatása alól ebben az esetben:

Részlet az NNK és a Danubia Pharma Kft. szerződéséből

Idáig rendben, de ezen túlmenően semmi nem derül ki arról, hogy ha nem közbeszerzéssel, akkor mégis milyen módon döntötték el, ki kapja a munkát, hogyan lehetett jelentkezni, tudhattak-e a szóba jöhető cégek erről a lehetőségről.

A harmadik, konzorciumi partnerre vonatkozó kérdésre pedig annyit írtak, hogy az NNK csak a Danubia Pharmával szerződött, nincs tudomásuk konzorciumi parnerről, hiába szerepel a szerződésben, hogy a cég egy konzorcium tagjaként jár el.

Mindez azért különösen érdekes, mert a Danubia Pharma bevonása a vakcinabeszerzésbe az elképzelhető leggyanúsabb. A cég különös hátterével és a tulajok vélhető kapcsolódásával az eltúlzott mértékű, ugyancsak kínai lélegeztetőgép-beszerzéshez több lap részletesen foglalkozott. Az NNK-ban ennek ellenére nem gondolják úgy, hogy meg kellene magyarázniuk a nyilvánosságnak, miért vontak be külsős céget, és ha már így tettek, miért épp ezt a céget találták meg a munkával – de legalább 45 napot várattak minket arra, hogy ezt 8 sorban a tudomásunkra hozzák.

Miért érdekes a Danubia Pharma háttere?

A Danubia Pharma Kft. tulajdonosa a 2020 novemberében alapított Syntonite Med Zrt., amelynek ügyvezetője Tuza Máté. A cég tulajdonosai nem látszanak az Optenben, de az ügyfélkapun keresztül lekérhető, hogy 50-50 százalékban birtokolja Kovács József és Gergely Csaba Mátyás. Utóbbi a céginformációs rendszerben egyéni vállalkozóként szerepel, előbbi pedig a Syntonite-on kívül egy Dunahold Bt. nevű cég tulajdonos-ügyvezetője.

A cég tulajdonosai tehát sokat nem árulnak el, de ezt-azt így is ki lehetett túrni az OGYÉI regiszterében gyógyszer-nagykereskedőként nyilvántartott Danubia Pharma múltjáról. Az Átlátszó már 2012-ben megemlítette egy cikkében a céget (aminek ekkor még korábbi tulajdonos-ügyvezetője volt érdekesebb), és azt írta: a 2009-ben bejegyzett Danubia 2012-ben úgy nyert el összesen 656,5 millió forintnyi uniós támogatást, hogy egy vanuatui offshore cég (Batavia Investments Ltd.) volt a tulajdonosa. A céginformációs rendszer szerint a Danubia aztán 2013-ban két hónapig egy brit cég, a birminghami Independent Pharma Invest Ltd. birtokában volt, innen került az Átlátszó cikkében is említett Lachmann Norberthez, majd végül 2020 novemberében a rejtélyes, napokkal korábban alapított Syntonite Med birtokába. A Syntonite bejegyzésekor egyébként már bőven lehetett tudni, hogy a kormány kínai vakcina beszerzésére készül.

A Danubia Pharma brit és vanuatui szálán elindulva kiderült még néhány érdekes kapcsolódási pont. A céget rövid ideig tulajdonló Independent Pharma Ltd. egyik vezetője egy bizonyos Vámosi Béla, a másik pedig Szeverényi Márk. Vámosinak és Szeverényinek több közös érdekeltségük is van a már említett Lachmann Norberttel, és mellesleg annak a Q Pharma Kft.-nek a vezető tisztségviselői, ami 2016-ban azzal került be a sajtóba, hogy 496 millió forintos támogatást kapott egy bicskei tápszergyár, mikrobiológiai labor és csomagolóüzem megépítésére, de a projekt nem készült el. A cikkek megjelenése után a Q Pharma tulajdonosai (egyikük Lachmann volt) közölték, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével a támogatást átadták egy másik cégnek, az Ökogroup Zrt.-nek. A tápszergyár azonban így sem épült, az Ökogroup ellen végül nyomozás indult az uniós pénzek elsíbolása miatt.

Szeverényi Márk nevére keresve találunk aktuálisabb híreket is, a Válaszonline tavaly ősszel írt arról, hogy ő annak az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-nek a vezérigazgatója, amely komolyan profitált a tavalyi nagy lélegeztetőgép-bizniszből. Ezen a vonalon tehát biztosan van egy kínai üzleti kapcsolat, ami a mostani vakcinabeszerzésben való részvételt is magyarázhatja.