Kik kapják, mikor és hol? És én mikor? Minden a csütörtökön induló nagy oltókampányról

2021. február 03. – 18:02

frissítve

Kik kapják, mikor és hol? És én mikor? Minden a csütörtökön induló nagy oltókampányról
Egy lakó megkapja a Moderna koronavírus elleni vakcináját a veszprémi Életöröm Idősotthonban 2021. január 16-án. – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtöktől elvileg új szakaszba lép a hazai oltási kampány: a legidősebbektől indulva megkezdődik a magyar lakosság tömeges immunizálása, de a jelek szerint ehhez még nincs mindenhol elegendő vakcina. A Moderna 7000-rel kevesebb adagot szállított, emiatt már a hét elején borult az oltási terv. Sok helyen a háziorvosoknak most nem jut vakcina, legidősebb betegeiket egyelőre az oltópontokra irányíthatják. A legutóbbi nyilatkozatok szerint a héten beérkeznek a hiányzó tételek. Gyorstalpaló a legidősebbek oltásáról.

December 26. óta első körben az egészségügyi dolgozókat, illetve az idősotthonok lakóit és dolgozóit oltották be. 247 ezren kapták meg eddig a vakcina első adagját, 75 ezren pedig már a második, emlékeztető oltást is. Az egész Európát, sőt az egész világot sújtó vakcinahiány közepette a vártnál jóval lassabban halad a lakosság immunizálása: több mint egy hónappal az oltások megkezdése után eddig csak a magyarok kevesebb, mint 2,5 százalékát sikerült beoltani.

Kik kapnak most oltást?

A háziorvosoknak a pácienseiket a legidősebbektől indulva kell elkezdeni beoltaniuk. Ők jellemzően a 80 év felettiek.

Miért a legidősebbeket oltják először?

Azért, mert a vírus halálos áldozatainak 42 százaléka 80 évnél idősebb, és a 85 évnél idősebbek teszik ki a halálos áldozatok 25 százalékát. Az ő védelmükben velük kezdik meg a lakosság vakcinálását.

Meddig kell beoltani őket?

A terv az, hogy február 4. csütörtök és február 7. vasárnap között. Az oltásra jogosultakat értesítik arról, hol kapják meg az oltást. Ha szükséges, a háziorvosok minden nap, és akár a rendelési időn túl is oltanak.

Csak azokat oltják, akik regisztráltak?

Igen. Csak azok kapnak most oltást, akik maguk regisztráltak, vagy akiket családtagjaik regisztrálták online, illetve levélben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (volt OEP) küldte el a háziorvosoknak azoknak az idős embereknek a listáját, akik az adott háziorvos praxisához tartoznak, és akik regisztráltak a vakcinainfo.gov.hu-n, vagy a Magyar Államkincstár által megküldött levelekre válaszoltak.

Mi van azokkal, akik nem regisztráltak, de idősek?

Ők most első körben nem kaphatnak oltást. Egy háziorvos a Telexnek azt mondta: ez is problémát okozott, mert tíz 80 évnél idősebb beteget kellett volna összeszednie a körzetében, ennyien azonban ott nem regisztráltak. Hiába van még néhány ilyen időskorú betege, őket most nem olthatja be, mert ők nem regisztráltak, nem kerültek rá a listára. Az országos tisztifőorvos szerdán azt mondta: aki most lemaradt erről az oltási körről vagy valamilyen okból nem oltható, az is megkapja majd a védőoltást a rendelkezésre álló vakcinák számának függvényében.

Hány embert tudnak beoltani most a háziorvosok?

Az eredeti terv az volt, hogy az 1800 legnagyobb háziorvosi praxis egy-egy ampullányi Moderna vakcinát kap, amellyel 10 embert lehet beoltani. Emellett a háziorvosok még kijelölhetnek 6 szintén idős embert, akik nem a háziorvosi rendelőben, hanem a kijelölt oltóponton kapnak Pfizer-BioNTech vakcináját. A várt 18 ezer Moderna-vakcina helyett azonban egyelőre csak 10 800 ezer érkezett az országba, ezért több helyen le kellett mondani az oltást. Egyelőre így csak 1080 háziorvos tudja megkezdeni a vakcinálást. Egy vidéki háziorvos a Telexnek azt mondta: hétfőre derült ki, hogy nem lesz vakcina, így ő nem is tudott igényelni a betegeinek oltást. Hat betegét tudja csak elküldeni a városi kórház oltópontjára, ahol Pfizer-BioNTech-vakcinát kaphatnak. Egy másik praxist arról értesített a kormányhivatal, hogy „a Moderna-oltóanyagok száma bizonytalan, emiatt az e heti oltási ütemtervet át kellett alakítani, így az Ön praxisában a fentiek miatt oltóanyagot a héten nem tudunk kiszállítani. Kérem erről az esetlegesen oltásra kijelölt pácienseit értesítse.” Ez némileg ellentmond annak, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfőn azt mondta: a héten várhatóan megérkeznek a hiányzó Moderna-adagok, és várnak még 85 410 adag Pfizer-vakcinát is. Müller szerint összesen 40 ezer ember kaphat az elkövetkező napokban védőoltást.

Ha 16-nál több idős ember tartozik egy háziorvosi praxishoz, mi alapján döntik el, hogy ki kapjon közülük előbb vakcinát?

Ezt a háziorvosok döntik el. Ők ismerik a pácienseik állapotát, krónikus betegségeit. Ha több idős ember közül kell választani, akkor a leginkább veszélyeztetetteknek adják be először az oltást.

Mi van azokkal, akiknek nincsen háziorvosuk?

Fontos, hogy ezek az emberek is regisztráljanak. Őket az irányítószámuk és lakcímük alapján egy adott háziorvoshoz osztják be, ott kaphatják meg az oltást. Erről értesítést kapnak.

Mi alapján dől el, hogy valaki a háziorvosi rendelőben vagy az oltóponton kapja meg az oltást?

Ennek megszervezése komoly logisztikai kihívás. A szervezés alapja, hogy egy ampulla Moderna készítmény megnyitásakor 10 embert tudnak beoltani, egy ampulla Pfizer-BioNTech-vakcinával pedig 6 embert. Az oltást érdemes úgy szervezni, hogy az ampulla megnyitása után minél hamarabb el tudják használni az összes adagot, és ne maradjon felesleg. A Moderna-vakcinát alapesetben -15 és -25 Celsius-fok között kell tárolni, egy ideig egy hagyományos mélyhűtőben is tartható, de felbontás után 6 órával fel kell használni az összes adagot. A megmaradó mennyiséget nem lehet visszaszállítani a központba, az pedig szabályellenes, ha a fölös készletet arra nem jogosultaknak, például polgármestereknek adják be. A háziorvosoknak tehát úgy kellett sakkozni a betegeikkel, hogy pontosan 10, illetve 6 beteget szervezzenek az oltásra. Ahol nem volt elég idős ember, ott több praxisnak kellett/kellene összefognia a szervezésben. A Moderna-vakcinát kapó pácienseknek elsődlegesen a háziorvosi rendelőbe kell bemenniük, hogy minél gördülékenyebben menjen az oltás. Aki Pfizer-vakcinát kap, annak a kijelölt oltóponton kell megjelennie a megadott időben.

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi főosztályára érkezett Moderna koronavírus elleni oltóanyaga Egerben 2021. február 2-án – Fotó: Komka Péter / MTI

Hogyan tudnak eljutni idős és beteg emberek a háziorvoshoz vagy az oltópontra?

A háziorvosnak kell megszerveznie azt, hogy a betegszállítók vagy a családtagok az oltásra jogosultakat a megfelelő helyre szállítsák.

Miért nem az otthonukban kapják meg az idős emberek az oltást?

Ennek több oka is van, de természetesen indokolt esetben a járóképtelen, ágyhoz kötött betegeket is be fogják oltani a háziorvosok. Az orvosok azért tartják jobb megoldásnak, ha a páciens megy a rendelőbe, mert rendkívül ritka esetekben az oltásnál felléphetnek váratlan mellékhatások, például egy veszélyes anafilaxiás reakció. Ennek következményeit sokkal jobban el lehet hárítani a rendelői környezetben. Nem véletlen az az előírás sem, hogy aki oltást kapott, annak még 20-30 percig a rendelőben vagy az oltóponton kell maradnia, hogy az esetleges mellékhatás kiderüljön. Ha a háziorvosok egyenként mennének házhoz a betegeikhez, ez nagyon elnyújtaná az oltás idejét: a nagyvárosban parkolóhelyet kell keresniük, a lakásban ki kell tölteni a szükséges nyomtatványokat, adott esetben vérnyomást is kell mérni, majd az oltás beadása után még páciensüknél kell maradniuk legalább 30 percig. Az orvosoknak közben figyelniük kellene arra is, hogy a vakcina ne romoljon meg.

Milyen vakcina a Moderna és a Pfizer-BioNTech?

Mindkettő a jelenlegi legmodernebb vakcinák közé tartozik. Nem tartalmaznak sem elölt, sem gyengített koronavírust, csak egy hírvivő mRNS-t, amelynek hatására a sejtjeink hozzák létre a koronavírus egy jellegzetes elemét, a tüskefehérjét, amire aztán az immunrendszerünk védettséget alakít ki. Az első oltás csak korlátozott védettséget ad. A teljes védettség a Pfizer-vakcinánál 28 nap alatt alakul ki, a második emlékeztető oltás beadása után 7 nappal.

Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?

Jellegzetes mellékhatás, hogy az oltás helye kipirosodik, esetleg érzékeny lesz. Amikor az immunrendszer elkezd dolgozni, akkor fáradtság, kisebb izomfájdalmak érezhetők. Ez jellemzőbb a második oltásnál, amelyet 21 (Pfizer), illetve 28 (Moderna) nappal az első után kell beadni.

A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetének munkatársa megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagát az intézet oltópontján 2020 decemberében – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ki nem kaphat oltást?

Egyik oltás sem adható akut, lázas betegségben szenvedőknek, illetve azoknak, akik két héten belül más oltást is kaptak. Ennél a korosztálynál nincs jelentősége, de a fiatalabb generációknál nem kaphatnak vakcinát a várandós nők, és azoknak sem javasolt az oltás, akik két hónapon belül várandósságot terveznek.

Ha beoltották a legidősebbeket, akkor kik következnek?

Az eddig ismert oltási terv szerint – ha lesz elég vakcina – a legidősebb korosztálytól visszafelé haladva fogják beoltani a lakosságot a háziorvosok. Továbbra is fontos, hogy azok kapnak oltást, akik regisztráltak. Előnyt élveznek majd a rendvédelmi szervek dolgozói és közigazgatási szervek kormánytisztviselői, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal. Utánuk következnek azok a 18-59 évesek, akiknél fokozott kockázatot jelentő alap- és társbetegségek mutathatók ki. Aztán kapnak oltást a kritikus infrastruktúrában dolgozók, legvégül pedig azok a 18-59 évesek, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak.