A fél ország bezár a rezsiválság miatt

Legfontosabb

2022. november 23. – 09:51

A fél ország bezár a rezsiválság miatt
A szegedi Anna fürdő gépésze dolgozik a létesítmény vízellátó rendszerének helyt adó alagútrendszerben 2014. március 20-án – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Színházak, uszodák, posták, egyetemek, fürdők, szállodák, stadionok, könyvtárak, művelődési házak – az idei tél az egekbe kilövő rezsiszámlák miatt az állami intézményeket éppúgy megterheli, mint a magáncégeket, emiatt pedig rengeteg hely fog bezárni a következő néhány hónapra, vagy örökre. A bezáró intézmények listája szinte követhetetlen, ebben a cikkben viszont összeszedtük azokat a területeket, amelyeket leginkább érinteni fognak vagy már érintenek a korlátozások.

Színházak

A legtöbb színházépületet viszonylag nehéz felfűteni, ezek többségét pedig csak hetente néhányszor használják, ráadásul akkor is többnyire egy szűk réteg. Nem véletlen, hogy a megyei jogú városok többsége Szolnoktól Egerig, Soprontól Békéscsabáig bezárja a büszkeségének számító színházat. De még az ország negyedik legnagyobb városának számító Miskolcon is adományokat gyűjtenek, hogy januártól nyitva maradhasson a színház.

Budapesten a nagyobb kereslet miatt egy fokkal jobb a helyzet, bár a főváros legnagyobb színházát, az Erkelt például november elején bezárták. Máshol csak spórolnak a fűtéssel, a József Attila Színházban például emiatt csak hétvégente lesznek előadások.

Múzeumok

Mivel nyitva tartásuk rövid távon nem életbe vágóan fontos, a színházakkal gyakorlatilag egy kategóriába esnek a múzeumok is. Nem véletlen, hogy ezek voltak az elsők, amelyeknek az ideiglenes bezárásáról idén döntöttek az önkormányzatok. Így még az olyan kifejezetten gazdag településeken is, mint Tatabánya vagy Sopron, lakat került idén a múzeumokra.

A soproni Tűztorony – Fotó: Baranyai Balázs / MTI bizományosi
A soproni Tűztorony – Fotó: Baranyai Balázs / MTI bizományosi

Hasonló sorsra jutott a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki tagintézményeinek többsége, amelyeket november 1-jén zártak be. A Múzeum körúti főépület azonban (amelynek lépcsőjén Petőfi vagy elszavalta, vagy nem szavalta el a Nemzeti dalt) nyitva tart – az intézményért felelős L. Simon László szerint ugyanis ennek a bezárása maga lenne a nemzeti tragédia.

Könyvtárak

A „nélkülözhető” kategóriába sorolta a legtöbb önkormányzat a könyvtárakat is. Általános gyakorlat lett, hogy egy városban vagy megyében csak egy könyvtárat tartanak nyitva, a többit bezárják. De a Békés Megyei Könyvtárat például így is havonta csak két szombaton nyitják ki, míg az összes tagkönyvtárukat bezárták.

Budapest ebben is kivétel, bár a Szabó Ervin Könyvtár október közepén maga is nehéz helyzetbe került, végül a főváros anyagi segítségével megúszták a bezárásokat. A 275 ezer aktív tag így továbbra is a korábban megszokott nyitvatartás mellett, de 20 fokon olvasgathatja a könyvtár több mint egymillió kötetből álló gyűjteményét.

Művelődési házak

Ami a városoknak a színház, a múzeum és a könyvtár, az a legtöbb községnek a művelődési ház. A döntéshozók pedig az ország kistelepüléseinek többségében ide nyúltak először, amikor meg kellett húzni a nadrágszíjat az energiaszámlák miatt. Bár arról nincs nyilvános adat, hogy országosan hogy áll a helyzet, egyesével utánanézve kiderül: szinte alig van olyan település, amelyen nyitva marad télire a művház.

Iskolák

Noha még évekbe telhet, mire kiderül, pontosan mennyi kárt okozhattak a koronavírus miatti lezárások a közoktatásban tanulóknak, az első becslések szerint nagyon röviden: sokat. Sőt, az amúgy is rosszabb helyzetből jövő diákok fizetését az egy-másfél év lezárás akár évtizedekre is visszavetheti.

Az elmúlt évek tanulságaiból kiindulva a kormány az idén – a szakmára hallgatva – nem állította át az iskolákat távoktatásra, ehelyett inkább az őszi és a tavaszi szünet áthelyezésével, valamint a radiátorok letekerésével igyekezett valamennyit spórolni a fűtésszámlákon. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden épület nyitva maradhat: Veszprémben, Kecskeméten és az ország számos másik pontján is egy épületbe vontak össze különböző iskolákat.

A Veszprémi Szakképzési Centrum Jendrassik-Venesz Technikuma új oktatási szárnya az átadóünnepség napján, 2022. március 11-én – Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A Veszprémi Szakképzési Centrum Jendrassik-Venesz Technikuma új oktatási szárnya az átadóünnepség napján, 2022. március 11-én – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

A kevésbé szerencsés helyeken meg is szűnt az oktatás. Így sok másik mellett a hajdúvidi, a kálmáncsai és a kisbárapáti általános iskola szeptember elején ki se nyitott, de a többségében hátrányos helyzetű diákokat oktató nagybajomi Kolping-iskolát is bezárta a fenntartója.

Egyetemek

A részben alapítványi, részben állami fenntartású egyetemekre a minisztériumban rábízták, hogy döntsenek az energiatakarékossági intézkedésekről. Ők viszont, érthető módon, elég hasonló eredményekre jutottak, így a legtöbb helyen:

  • csak 20 fokra fűtik a termeket;
  • elzárták a meleg vizet a mosdókban;
  • bezárták a kevésbé használt épületeket;
  • lekapcsolták a nélkülözhető közvilágítást;
  • az épületeket szigorúan csak a tanítási időben nyitják ki;
  • a Debreceni Egyetem pedig derékmelegítőket is ad az oktatóinak.

A legtöbb felsőoktatási intézmény ezen kívül átszervezte a tanév rendjét, az őszi és a tavaszi szünetet a télihez csapva, egy hosszú tanításmentes időszakot létrehozva a fűtésszezon közepén. Sok helyen a vizsgaidőszakra bezárják az épületeket, a vizsgákat pedig vagy online tartják meg, vagy más intézményekben, például középiskolákban. (Az egyetemek intézkedéseiről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.)

Kollégiumok

Az iskolák, egyetemek mellett a krónikusan alulfinanszírozott oktatási rendszer egy harmadik oszlopán, a kollégiumokon is spórolni igyekeznek a fenntartók az energiaárak miatt. Egyeseket, mint a budapesti Mogyoródi úti kollégium, csak hétvégére zártak be a fűtési szezonra, másokat, mint az egyik barcsi középiskolai kollégiumot, teljesen lakat alá helyeztek.

A Mogyoródi úti kollégium épülete – Fotó: Google Street View
A Mogyoródi úti kollégium épülete – Fotó: Google Street View

Kutatóintézetek

A kutatások egy része is a spórolás áldozatául esik ezen a télen, több kutatóintézetet hónapokra bezárnak, másokat áthelyezésekkel közös épületekbe vonnak össze. Azokon a helyeken, ahol nem lehet, vagy a vezetés nem akar otthonról dolgozni, kötelező szabadságolás is előfordul.

De érinti a kutatásokat az egyetemek bezárása is. A humán tudományok kutatásainak többségét lehet intézményen kívül folytatni, de a természettudósok kénytelenek lesznek hónapokig szüneteltetni kísérleteik nagy részét. Az ELTE-n el is terjedt a vicc, hogy

„decembertől majd otthon, a negyedik emeleti panellakásban hasítjuk az atomot”.

Posták

A Magyar Posta régóta veszteséges vállalat, az egekbe ugró energiaárak pedig Magyarország legnagyobb munkáltatójának is fájnak. A cég vezetése ezért döntött a fiókok egy részének bezárásáról, így november 11-én, pénteken 366 postára került lakat. A bezárások ellen önkormányzatok, ellenzéki politikusok és civilek is tiltakoztak, Orbán Viktor szerint azonban az európai versenyjogi szabályok miatt az állam ha akarná, se tudná pénzzel kisegíteni a vállalatot.

Kormányablakok

A rezsidrágulás miatt zárt be idén novemberben a kormányablakok körülbelül 10 százaléka. A kormány kitart amellett, hogy senkinek ne kelljen túl messzire utaznia, ezért minden járásban és minden budapesti kerületben továbbra is nyitva tart legalább egy kormányablak.

Uszodák

Az már nyáron látszott, hogy a rendkívül drágán felfűthető uszodák fenntartása mindenképpen nehéz lesz. Az úszómedencékben lévő vízmennyiség fűtése alapból is rengeteg energiát emészt fel, de a medencék legtöbbször nagyon rosszul szigetelt csarnokokban vannak, ami miatt a levegő normális hőmérsékleten tartása is borzalmasan sokba kerül.

Az állami és önkormányzati intézmények többségével ellentétben az uszodák esetében sikerült országosan koordinálni a bezárásokat, Wladár Sándor úszószövetségi elnök szerint úgy, hogy többé-kevésbé az egész ország lefedett maradjon. A folyamat eredményeképpen az ország 141 uszodájából az állam 77-nél átvállalja az előző évekhez képest pluszban megjelenő rezsiköltségeket, 64-et viszont bezárnak télire.

Az InfoRádió szerint a döntést az is befolyásolja, hogy a koronavírus-járvány miatti uszodabezárások nagyon sokat rontottak az utánpótlás-nevelésen, és most mindenképpen el akarták kerülni, hogy edzéseket kelljen lemondani. Az uszodák egy része hosszabbított nyitvatartással fog üzemelni, hogy az edzések mellett a többi látogató is úszhasson.

Fürdők

Az uszodákhoz hasonlóan a gyógy-, termál- és élményfürdők is brutális energiaigényű intézmények, így közülük is soknak a bezárás és a költségek felrobbanása között kell választania. A kérdést az is bonyolítja, hogy a legtöbb fürdő környékén szállodák is vannak, amelyek szintén többnyire elveszítenék a vendégeiket, ha a fürdők bezárnának. Ezen a területen nem volt állami koordináció, így a fürdőket fenntartó cégek és az önkormányzatok saját maguk keresték a legjobb megoldást.

A török építészeti elemekkel is díszített szegedi Anna Fürdő épülete a Tisza Lajos körúton – Fotó: Jászai Csaba / MTI bizományosi
A török építészeti elemekkel is díszített szegedi Anna Fürdő épülete a Tisza Lajos körúton – Fotó: Jászai Csaba / MTI bizományosi

Ennek megfelelően a magántulajdonban lévő fürdők és wellnesshotelek nagy része meg fogja próbálni áremeléssel kigazdálkodni a következő hónapok pluszköltségeit, remélve, hogy ha most veszteségesek lesznek is, azt tavasztól vissza tudják hozni. Flesch Tamás vendéglátóspápa szerint azonban a wellnesshotelek legalább negyede be fog zárni. Az még kérdés, kik tudnak tavasszal újranyitni.

Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdőknél más a helyzet, itt sok helyen a lakosság kikapcsolódási lehetőségeit és a környék turizmusra épülő infrastruktúráját is figyelembe kell venni. Ezt mérlegelve Szegeden például bezárják a híres Anna Fürdőt, a budapesti gyógyfürdők azonban nyitva maradnak, bár cserébe megemelték a jegyek árát. Olyan is van viszont, hogy az önkormányzat kifejezetten a szállodák kedvéért hagyja nyitva a fürdőjét, így tesz Zalakaros is, ahol 14 hotel működik, amelyek a fürdő nélkül valószínűleg mind lehúzhatnák a rolót. Vélhetően ugyanez történt volna Miskolctapolcán is a barlangfürdő bezárása után, így azt hamarosan – úgy, hogy turisztikai vállalkozók is adtak rá pénzt – újranyitották.

Stadionok

Egyes politikusoknak hatalmas szívfájdalom lehet, de a rezsiválság miatt bezár a stadionok egy része is. Ez történik a Honvéd stadionjával is, míg az ország más részén, például Debrecenben vagy Fehérváron csak annyira fűtenek idén, hogy ne fagyjanak szét a csövek a falakban.

Szállodák, éttermek, cukrászdák, kávézók – minden

Az állami, önkormányzati és alapítványi fenntartású intézményeken kívül természetesen a magánszektort is érinti a rezsiválság, az utóbbi hetekben szinte naponta írtuk meg, hogy újabb vendéglátóhely húzza le a rolót ideiglenesen vagy végleg. A rezsiválság pedig nem csak a kisvállalkozókat érinti, olyan ikonikus helyek is bezárnak, mint a fővárosi Hauer cukrászda, a soproni Hotel Lővér, vagy az ország legnagyobb szállodája, a Keletinél álló Hotel Danubius Hungária is bezár.

A Hotel Lővér épülete – Fotó: Baranyai Balázs / MTI bizományosi
A Hotel Lővér épülete – Fotó: Baranyai Balázs / MTI bizományosi

A Telexen megpróbáltuk összeszedni Magyarország összes, a rezsiárak miatt bezáró intézményét és vendéglátóhelyét, de elég hamar beletört a bicskánk a feladatba. Az Átlátszó és a K-Monitor egy fokkal tovább jutott, ők folyamatosan frissülő térképre rakták a bezárt helyek nagy részét, de a listájuk azért nem teljes.

Nem nagyon láttunk még ilyet

A fentieket végignézve jól látszik, hogy a koronavírus-járványt leszámítva Magyarországon a gáz és az áram bevezetése óta nem nagyon zártak még be egyszerre ennyi intézményt, főleg nem a drágulás miatt. A trend azonban a turizmus és a anyagi helyzet különbözősége miatt jobban érinti a városokat és a vidéket, mint Budapestet, a fővárosban sokkal több intézmény tervezi nyitva átvészelni ezt a telet, mint az ország többi részében.

Hogy a bezárásoknak hosszú távon milyen hatásaik lehetnek, most még nem tudjuk. A magánvállalkozások közül valószínűleg rengeteg lesz, amely végleg lehúzta a rolót, és a közszférában is elképzelhető, hogy az éppen kialakuló recesszió miatt végül az intézmények egy részét nem nyitják újra. Utóbbit azonban csak a fűtési szezon végén fogjuk látni, amikorra az ország anyagi helyzete és az energiaárak is megváltozhatnak.

A Telex energiaválságról szóló cikkei itt böngészhetők, a bezárásról szóló írások pedig ezen a linken olvashatók el.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!