Évtizedekre visszavethetik a diákok várható fizetését a koronavírus miatti iskolabezárások
2022. február 13. – 11:33
Olyan nagyok a tanulási veszteségek a koronavírus első másfél évének iskolabezárásai miatt, hogy akár 16-26 százalékkal is csökkenhet az érintett diákok várható fizetése – derül ki Varga Júlia MTA-doktor aktuális tanulmányából. A kutatás szerint a távoktatás hátrányait ráadásul jellemzően az alacsony gazdasági és kulturális hátterű családok gyerekei szenvedték meg, az ő elhelyezkedési esélyeik így nagy mértékben romlottak a járvánnyal.
Évtizedekre befolyásolják a munkavállalási esélyeket és jelentősen csökkentik a várható fizetéseket a koronavírus miatt bevezetett iskolabezárások – derül ki a Munkaerőpiaci Tükör friss kiadványából. Varga Júlia a most megjelentetett tanulmányában kiemeli, hogy ha nem lesznek komoly felzárkóztató programok, akkor az iskolabezárásokat elszenvedő diákok jelentősen kisebb fizetésre számíthatnak majd, mint azok a társaik, akik még végig jelenléti oktatásban részesültek.
A Munkaerőpiaci Tükör a korábban MTA-hoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tanulmánykötete, amiben az aktuális munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai helyzetről számol be 2000 óta minden év elején. A kötetben mindig aktuális munkaerőpiaci témákról gyűjtenek össze fontos kutatásokat, a fókusz tavalyhoz hasonlóan idén is a koronavírus hatásain volt.
A koronavírus első két évében bevezetett iskolabezárások a második világháború óta a leghosszabbak voltak, és mint ilyenek, a tanulmány szerint jelentősen befolyásolni fogják az érintett tanulók fejlődését.
- Már a Covid előtt is több szakember foglalkozott a háborúk vagy helyi katasztrófák miatti iskolabezárások oktatásra gyakorolt hatásaival, és megmutatták, hogy egy-egy lezárás akár évtizedekre befolyásolhatja az érintettek munkaerőpiaci lehetőségeit.
- A koronavírus-járvány hatásaival foglalkozó első felmérések arra jutottak, hogy a jelenlétiről online oktatásra való átállás infrastrukturális, szervezettségi nehézségei miatt Európában növekedni fognak az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek is.
- Azt is kimutatták korábban, hogy a járvány kitörését 2020-ban harmadikosként átélő évfolyam a tizedik osztály befejezéséig legalább másfél évvel fog lemaradni azokhoz képest, akik végig az iskolapadból tudtak tanulni.
Lassú fejlődésre brutális visszaesés
Varga Júlia mostani cikkében a 2018-as PISA-felmérés adataihoz hasonlította, hogy mennyit fejlődtek volna a diákok a járvány első másfél évében, ha jelenléti oktatás maradt volna, és mennyit fejlődtek (vissza) a távoktatás bevezetése miatt. 2018-ban volt ugyanis az utolsó Covid előtti PISA-felmérés, amikor még mérni lehetett a jelenléti oktatás hatékonyságát, az akkori felmérés szerint pedig a magyar iskolások képességei egy tanévben 38-39 PISA-pontot fejlődtek. Az utóbbi két év nyugat-európai kutatások alapján viszont már egy karanténos lezárással eltöltött hét is 1-3 PISA-pont veszteséget okoz a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés miatt.
Varga Júlia számítása szerint a magyar iskolák a 2019/2020. tanév második félévében és a 2020/2021. tanévben átlagosan az összes szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak bezárva. A tanulmányban ezt a másfél évet vizsgálta.
A diákok tanulási veszteségei viszont nem egyenlőek: különbséget kell tenni az alapján, hogy ki milyen gazdasági-szociális-kulturális hátterű családból érkezik. (A tanulmányi eredményeket ugyanis már a járvány előtt is leginkább ez határozta meg.) Egy holland kutatás korábban arra jutott, hogy
az alacsony iskolázottságú otthonokból érkezett diákok 50–60 százalékkal nagyobb teljesítménycsökkenést szenvedtek el a Covid-járvány miatti iskolabezárások következtében, mint jobb helyzetű társaik, feltételezhetjük tehát, hogy a nagyobb infrastrukturális nehézségekkel szembenéző Magyarországon legalább ilyen nagy különbségek vannak.
Varga Júlia három forgatókönyvet modellezett a tanulási veszteségek felmérésére.
- Az első forgatókönyv azt feltételezi, hogy minden diák teljesítménye egységesen a legkisebb becsült értéket, 1 PISA-pontot romlik minden távoktatással töltött hét után, míg a jelenléti oktatás alatt a megszokott évi 38-39 PISA-pont sebességgel fejlődtek.
- A második és a harmadik forgatókönyv abból indul ki, hogy a lezárások miatti veszteségek másmilyen mértékben érintik a különböző családi háttérrel rendelkező tanulókat. Itt a kutatás feltételezi, hogy a gazdasági-szociális-kulturális szempontból felső negyedbe tartozó diákok nem szenvedtek tanulási veszteségeket, a középső két negyedbe tartozók átlagos módon maradtak le míg a legalsó negyedbe tartozók ennek a másfélszeresével. A második forgatókönyv a középső két negyednek heti 1 pont veszteséggel számol, a legalsónak pedig másfél ponttal,
- míg a harmadik forgatókönyv a második és harmadik negyednek 3 ponttal, míg a legalsónak 3,5 ponttal.
Kiindulva abból, hogy normál oktatásban a magyar diákok évi 38-39 PISA-pontnyi tanulási fejlődést érnek el, ez a koronavírus-lezárások első másfél tanévében körülbelül átlagosan körülbelül 58 pontot kellett volna fejlődniük. A lezárások miatti kimaradó órák és a felejtés miatti tanulási veszteségek mértéke a három fent vázolt forgatókönyv szerint viszont 63, 54, és 91 pontosak voltak.
Akik még évtizedekig nyöghetik a Covid első másfél évét
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tanulmánya szerint tehát még a legjobb forgatókönyv szerint is éppen csak sikerült egy minimális (4 pontos) tanulmányi fejlődést elérni a lezárások másfél évében, ráadásul ezt is úgy, hogy a jó családi háttérrel rendelkező diákok fejlődtek, míg a rossz körülmények közül jövők lemaradtak.
A másik két forgatókönyv szerint viszont ebben a másfél évben a tanulási veszteségek olyan nagyok voltak, hogy meghaladták még az oktatás miatt bekövetkező fejlődés ütemét is.
A harmadik becslés szerint ráadásul a visszafejlődés a tanulási előrehaladás másfélszeresét is meghaladta, azaz 2021 júniusában sokkal rosszabb képességekkel rendelkeztek a magyar diákok, mint 2020 januárjában, a járvány kezdetekor.
Kiindulva abból a cikk elején már említett adatból, hogy egy jelenléti oktatásban eltöltött tanév elvégzése átlagosan 11 százalékkal növeli egy magyar diák várható fizetését, a másfél éves, oktatás szempontjából teljesen kudarcos lezárásos időszak mindenképpen befolyásolni fogja az érintett tanulók munkaerőpiaci lehetőségeit. Bár mindenképpen túlzás egyenes arányosságot feltételezni, ha 38 PISA-pontnyi fejlődés 11 százalékkal nagyobb bért eredményez, akkor az 54-91 pontos veszteség 16-26 százalékkal is csökkentheti a távoktatást elszenvedő (vagy oktatásból teljesen kimaradó) diákok várható fizetését.
A KRTK tanulmánya is kiemeli, hogy ezek a számok durva becslésekkel jönnek ki, a három forgatókönyv ráadásul elég különböző eredményre jut. Azt viszont nagyon jól szemléltetik, hogy a lezárások miatti iskolabezárások minden érintett évfolyam munkaerőpiaci lehetőségeit befolyásolni fogják, ráadásul valószínűleg az amúgy is rosszabb családi háttérből érkező diákokat sújtva jobban.
Varga Júlia szerint ezeket a veszteségeket komoly felzárkóztató programokkal kompenzálni lehetne még, de ezeknek a jelenléti oktatásra visszaálló iskolákban egyelőre nem nagyon van nyoma. Ilyen körülmények között pedig a lezárások másfél éve minden bizonnyal az egész érintett generáció fejlődésére rá fogja nyomni a bélyegét.