A kutatóintézetekben is lelassul az élet a fűtésszezon ideje alatt

2022. október 13. – 09:36

Másolás

Vágólapra másolva

A felső- és közoktatási intézmények mellett a hazai kutatóintézetek is most dolgozzák ki az energiatakarékossági terveiket. Ezek az intézmények azért is vannak különösen nehéz helyzetben, mert a kutatások során nagy mennyiségű energiát fogyasztó berendezéseket is használnak. Van, ahol télre leállítják a kutatások egy részét, van, ahol a világításon és a mosdók fűtésén próbálnak spórolni – derül ki a Qubit körképéből.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet két hónapra bezár, máshol kötelező szabadságolást írnak elő december közepétől január végéig, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézményeiben dolgozó kutatók is arról számoltak be a Qubitnek, hogy két hónapra várhatóan a Nyelvtudományi Kutatóközpontban és a Humán Tudományi Kutatóközpontban is lehúzzák a rolót.

Azok a kutatóintézetek, ahol nagy energiaigényű berendezésekkel végzik a kutatásokat ennél is nehezebb helyzetbe kerültek.

A budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója, Lévai Péter a Qubitnek elmondta, hogy bár a jelentősen megnövekedett rezsiszámlák ellenére is törekszenek a munka zavartalanságára, megpróbálják kisebb területre szervezni azt. Mivel a laboratóriumokban továbbra is biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet, a többi épületen próbálnak majd spórolni: lesz, ahol csak 12-15 fok lesz télen, de az irodákban sem lesz majd 20 foknál melegebb. Azt remélik, a takarékoskodásnak köszönhetően nem kell majd megválniuk a kutatóiktól, a kutatásokat viszont kénytelenek voltak átütemezni: az intézet területén található részecskegyorsítót október végétől márciusig egyáltalán nem fogják használni, karbantartást végeznek majd rajta.

A debreceni Atommagkutató Intézet (röviden az Atomki) helyzete sem optimális, a Qubitnek két, neve elhallgatását kérő kutató azt nyilatkozta, nem biztos, hogy télen is folytatni tudják majd a kutatásaikat. A legnagyobb fogyasztók itt is a részecskegyorsítók, a kutatók próbálják még idén befejezni a méréseiket, mert jövőre már nem biztos, hogy be tudják majd kapcsolni a gyorsítókat. A Qubit azt írja, az egyik detektor áramfelhasználását fázisjavítóval is megpróbálták csökkenteni, de a több tízmilliós berendezés a bütykölés következtében használhatatlanná vált.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá tartozó kutatóintézetben sem rózsás a helyzet, itt az 1 milliárd forintos kutatási keretből a kutatások helyett a rezsit fizetik majd inkább. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpontja a kutatóknak körbeküldött direktívájában azt írja, egyelőre olyan tételeken próbálnak spórolni, mint a világítás fényereje vagy az irodák, lépcsőházak, mosdók hűtése és fűtése. A munkatársakat arra kérik, hogy állítsanak be a számítógépeiken energiatakarékos profilt, húzzák ki a konnektorból a használaton kívüli elektromos töltőket, csatlakozókat, valamint használják kevesebbet a lifteket.

A szegedi lézerközpont (ELI-Alps) villanyszámlája a tavalyi 280 millió helyett idén várhatóan 2,6 milliárd forint lesz, de az intézmény igazgatója, Szabó Gábor fizikus a Telexnek nemrég azt nyilatkozta, nem aggódik, mert a központnak vannak tartalékai. Szabó szerint nemcsak idén, de jövőre is gond nélkül tudják majd finanszírozni a villanyszámlát, 2023-ban pedig az intézet mellett várhatóan létrejön egy új, állami támogatással épülő napelempark is.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!