Kétmilliárdos lesz a villanyszámla a szegedi lézerkutatóban

2022. szeptember 30. – 13:08

Kétmilliárdos lesz a villanyszámla a szegedi lézerkutatóban
ELI-ALPS lézeres kutatóintézet épülete Szegeden – Fotó: Móra Krisztina / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye a szegedi lézeres kutatóintézet. Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, és még nagyobb kiadás várható, de emiatt pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. Közben azért igyekeztek a takarékosságot is szem előtt tartani, így a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége – válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére. Elmondta, hogy a legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramszükséglet nagyságrendjéhez képest a gázfogyasztás szinte jelentéktelen mértékű, a villany árának mindössze a tizedét fizették érte.

A villanyszámlájuk az elmúlt egy év alatt az ötszörösére nőtt, és még további, majdnem kétszeres emelkedésre kell számítani a következő évben – mondta Szabó professzor.

A tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azért nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai. A koronavírus-járvány idején kevesebb kutató érkezett, mint tervezték, és új berendezések beszállítására is várakozni kellett a járvány miatt, ezért voltak kisebbek a költségeik az előre számítottnál.

A meglévő szerződések alapján az áramellátás az idén és jövőre is biztosított, azaz a kutatások továbbra is zavartalanul folyhatnak. A tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, a megépítése pedig nem marad el az állami kiadások általános csökkentése miatt. A napelemekkel lefedik majd a kutatóközpont melletti kis tavat, amely a csapadékból származó vizet tárolja, és a parkolóhelyek fölé is napelemeket telepítenek. Erről az új energiatermelő rendszerről már részletesen írtunk a Telexben.

A lézerkutató belső építészeti megoldásai is különlegesek: a képen a narancssárga borítású konferenciaterem – Fotó: Móra Krisztina / Telex
A lézerkutató belső építészeti megoldásai is különlegesek: a képen a narancssárga borítású konferenciaterem – Fotó: Móra Krisztina / Telex

Közben az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros, írta a Rakéta. Az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, ám a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő, ez pedig a most kezdődő fűtési idényben energiahiányt okozhat. Ezért a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, ami a berendezéseknek nem tesz jót. Szegeden ilyen veszély nem fenyegeti az ELI-t.

A patikánál is tisztább

A szegedi kutatóközpontban folyamatosan fenn kell tartani a kísérletekhez kedvező, állandó páratartalmat, mert az a lézerek működését befolyásolhatja. Ugyanígy szabályozzák a hőmérsékletet és a levegő tisztaságát is, mert akár egy rossz helyre került porszem is hatással lehet egy mérésre. A dolgozóknak pedig olyan védőfelszerelést kell viselniük, amiből csak a szemüveg szolgálja az ember megóvását, míg a ruházat a kísérleti hely tisztaságát védi. A laboratóriumba nem léphet be kívülről érkező személy, a látogatók képernyőkön keresztül nézhetnek be a laborokba. Az érdeklődőket például a kutatók éjszakájának programján fogadják.

A 2017-ben használatba vett, a magyar állam, valamint az Európai Unió pénzügyi és tudományos támogatásával felépített ELI-ALPS intézet tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem és Szeged város önkormányzata. A központ felépítése és a kutatási eszközökkel való ellátása összesen mintegy 80 milliárd forintba került, ennek 85%-át az EU adta. Az ELI-ALPS fenntartója pedig egy olyan nemzetközi közösség, amely az EU-n belül szerveződött erre a célra. Az ELI-projekt keretében hasonló intézet létesült a Bukarest melletti Magurelében és a Prága melletti Dolny Brezanyban is. A három intézetben működő lézeres alapú kutatási berendezések eltérőek, így különböző típusú kísérletekre adnak lehetőséget.

Az ELI-ben a legtöbb áramot nem a lézerek, hanem az épületgépészeti berendezések fogyasztják. A lézerlaboratóriumokba csak az ott dolgozók léphetnek be, a látogatók monitoron keresztül nézhetnek csak be – Fotó: Móra Krisztina / Telex
Az ELI-ben a legtöbb áramot nem a lézerek, hanem az épületgépészeti berendezések fogyasztják. A lézerlaboratóriumokba csak az ott dolgozók léphetnek be, a látogatók monitoron keresztül nézhetnek csak be – Fotó: Móra Krisztina / Telex

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az általuk előállított nagy ismétlési frekvenciájú, nagyenergiájú, ultrarövid fényimpulzusokkal megfigyelhetővé válnak a molekulákon és atomokon belül zajló folyamatok. A kutatóintézetben a fény és az anyag kölcsönhatásait vizsgálják, több tudományterületen is: azaz nemcsak fizikai és kémiai, hanem például biológiai kutatások is folynak, amelyek hosszabb távon orvostudományi alkalmazásokat eredményezhetnek. Az egyik ígéretes, Szegeden most folyó kutatás azt vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az atomerőművekben elhasznált nukleáris fűtőelemek maradék radioaktív sugárzásának időtartamát, ami aztán a biztonságosabb tárolásukat tenné lehetővé.

Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!