Tavaly hatalmas naperőművekről, idén napelemes kiserőművekről jelentek meg ajánlati felhívások, amelyek Szegeden biztosan példa nélküliek lesznek. Ezek az ELI lézeres kutatóközpont körüli Science Park területén, illetve a lézerközponthoz tartozó részeken valósulnának meg, méghozzá egy tó felületén, valamint a felszíni parkolót befedve. Ezen felül a Szegedi Tudományegyetem kísérleti napelemparkot is telepít a tudományos parkban lévő területén.
A szegedi lézeres kutatóközpont (ELI-ALPS) világszínvonalú létesítmény, az épület extrém mérnöki megoldásai és díjnyertes dizájnja azt sugallja még a laikusoknak is, hogy ez nem egy szokványos dolog. Köré megálmodtak egy tudományos-ipari parkot nyugat-európai mintára, amelynek szintén ezt a szellemiséget kellene sugároznia az ide képzelt high-tech cégek bevonzásával. Eddig annyira nem mondhattuk, hogy ez maradéktalanul megvalósult volna, de vannak már biztató jelek, mint amilyen az ide tervezett látogatóközpont.
A „jövőbe mutató”, mint fogalom, nem csak az épületek formájából adódhat, magában foglalja ez a zöld, megújuló energiák hasznosítását, a környezettudatosságot is. Ebbe a képbe illenek bele azok a napelemes kiserőművek is, amelyek megtervezésére, engedélyeztetése és megépítésére a napokban írták ki a pályázatot.
Amikor már azt hinnénk, hogy a park egyébként valószínűleg jó ideig üresen álló, befektetőkre váró részeire telepítenék ezeket, foglalva az értékes helyet – mint ahogy az a Sándorfalvi útnál is látható –, akkor jön a pozitív csalódás:
a lézerközpont tűzivíz- és csapadéktározójának vízfelületére, valamint a meglévő, felszíni parkolók fölé tervezik a napelemek telepítését.
A Science Park, illetve a lézerközpont területén két fázisban tervezik megépíteni ezeket a napelemes kiserőműveket. A projekt első fázisa során a különböző típusú erőműegységek három különálló részen helyezkednek el:
- A projekt első részeként a Science Park területének déli részén található kb. 1 hektár alapterületű tavon 0,2MVA (0,25MWp) teljesítményű vízre telepített, napelemes kiserőmű létesül.
- Szintén a terület déli részén, kb. 0,45 hektáron egy 0,2MVA (0,25MWp) teljesítményű egytengelyes, forgatós szerkezetű napelemes kiserőmű létesül.
- A lézerközpont vendégparkolójának, valamint belső parkolójának területeire megközelítőleg 2,9 hektáron egy 0,76MVA (0,95MWp) teljesítményű, úgynevezett „carport” napelemes kiserőmű létesül.
A parkoló fölé épített megoldás kifejezetten jó dolog, hiszen az egyébként hatalmas felületen a térkövet hevítő napsugarakat hasznosítják, mindemellett némileg árnyékos, fedett helyet teremtve a gépkocsiknak. Ezen felül még 8 darab nem túl izmos, mindössze 11–22 kW Type 2 elektromosautó-töltő, és még legalább 26 darab, 230V-os kültéri csatlakozó is elférne alatta, közvetlenül is hasznosítva a kinyert energiát. Ilyen, úgynevezett „carport” egyébként külföldön már sokfelé elterjedt, Bécsben támogatási programot is létrehoztak a típusra. Itthon is akad rá példa 2013 óta, viszont a szegedi lesz a legnagyobb, 2,9 hektárnyi területet lefedő rendszer hazánkban.
Legalábbis a jelenleg ismert rendszerek közül; ahogy lapunknak a villanyautosok.hu elmondta, a budaörsi Decathlonnál lévő az egyik legnagyobb carport jelenleg az országban, van azonban a zirci kórház parkolójában is. Mint megjegyezték, ettől függetlenül céges telephelyeken előfordulhatnak nagyobbak, amiről nem tudunk, bár ezek valószínűleg meg sem közelítik a tervezett szegedi carport méretét. Ez utóbbi ugye 29 ezer négyzetmétert jelent, amelyet talán könnyebb úgy elképzelni, mintha egy 170 méter széles és ugyanilyen hosszú területet teljesen befednénk vele.
A másik típus, a vízfelületekre telepített úszó, lebegő naperőművek is egyre gyakoriabbak világszerte, azonban a tömeges telepítésük egyelőre világszinten is kezdeti stádiumában tart. Eközben parlagon hevernek a magyar víztározók, miközben hektáronként 1,5 millió kWh zöld energiát termelhetnénk felületükön. Jelenleg Magyarországon egyetlen kísérleti, vízfelületre telepített naperőmű létezik tavaly október óta, mégpedig a „gombhal” fantázianevű, 50 kWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű Győrnél, ennek technológiája nemzetközileg is újdonságnak számít.
A szegedi erőmű azonban a jelenleg ismert rendszerek közül, 250 kilowatt peak teljesítményével a legnagyobb lesz az országban, amely ötszöröse a „gombhalnak”.
A vízfelületekre telepített rendszereknek számos előnye van. Mint azt a villanyautósok.hu írja, gyakorlatilag semmi sem árnyékolja a napelemmezőt, ráadásul a hatalmas vízfelület hűtő hatása akár 5–15 százalékkal javítja azok termelését a szárazföldiekhez képest. Ez még nem minden, a napelemek árnyékolása által 80 százalékkal csökken a párolgás miatt bekövetkező vízveszteség is, továbbá a víztározóra telepített erőmű nem igényel értékes földterületet sem.
A projekt első részének tervezett összkapacitása 1155 kVA (1455 kWp) lenne. Ez körülbelül harmincháromszor kevesebb ugyan a Szeged mellett tervezett két naperőmű kapacitásánál, de cserébe innovatív módon, a lehető legkevesebb területet fogja lefedni feleslegesen. Beszédes, hogy e két erőmű összterülete (43 és 47 ha) 90 hektár lenne, ez majdnem akkora, mint a szóban forgó, az ELI-ALPS lézerközpont köré tervezett 100 hektáros Science Park teljes területe.
Ezeken felül a projekt második szakaszában, a lézerközpont épületeitől északra egy közel 4 hektár alapterületű, visszwattos napelemes kiserőmű is létesülne. A projekt kiírása szerint ezt beleszámítva a két külön szakasz együttes kapacitása már 4955kVA-ra (6241kWp) adódik a 1155 kVA (1455 kWp) helyett.
Ráadásul a tudományos-technológiai park Szegedi Tudományegyetem által birtokolt részén a fenti négy elemen kívül az egyetem tervez egy háztartási kiserőműnek minősülő fotovoltaikus napelemparkot telepíteni energetikai kísérleti célra. A kísérleti rész egy durván 0,23 hektár nagyságú, elkerített telephelyen lenne, ahol tereprendezés, bekerítés után kiszolgáló utak és infrastruktúra épül a napelemfarm műszaki ellátására.
Ennek a közbeszerzési eljárása tart a legelőrébb, mert még március 7-én írták ki, keresve a kivitelezőt a kísérleti projekthez. A napokban, pontosabban április végén ki is hirdették a győztest: a nyertes ajánlattevő a Miksi Bau Kft. lett, akik közel nettó 227,5 millió forintért és az ezen felüli 5 százalékos tartalékkerettel vállalták, hogy építkeznek.
A másik induló egyébként a szegedi KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. volt, de ők több mint 287,5 millióért vállalták volna a feladatot, amely alacsonyabb pontszámot eredményezett az elbírálásnál. Kettőnél kevesebb induló esetén eleve érvénytelen lett volna a pályázat.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
