Hiába a tiltakozások, pénteken bezárt 366 posta

Legfontosabb

2022. november 12. – 08:11

Hiába a tiltakozások, pénteken bezárt 366 posta
Aláírásgyűjtés a szegedi Csap utcában lévő kispostánál – Fotó: Móra Krisztina / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Budapesten és több vidéki városban is aláírásokat gyűjtöttek a posták megmentésére, hiába: pénteken 366 posta szűnt meg az energiatakarékosságra hivatkozva, az ígéretek szerint csak ideiglenesen. Az intézkedés léptékét jól mutatja, hogy Szegeden a tizenkilenc postából most tizenkettőre került lakat, Pécsen tizennyolc postahivatalból tízre, Győrben öt hivatal érintett, a lakosok pedig dühösek és elégedetlenek. Az ellenzék tiltakozásokat szervezett, Orbán Viktor minderről a parlamentben azt mondta: a Postát csak úgy lehet megmenteni, ha belülről alakítják át azt.

Pénteken volt nyitva utoljára az a 366 posta, amiket most egy időre bezártak Magyarországon. Az ideiglenes bezárásokat október végén jelentette be a Magyar Posta, a hivatalos magyarázatuk szerint azért, hogy csökkentsék az energiafelhasználást, hiszen „a háború és a szankciók miatt kialakult, egész Európát sújtó energiaválság okán egyre több ország és egyre több vállalat vezet be rendkívüli takarékossági intézkedéseket”.

A Posta szerint a bezárások összesen 210 települést érintenek: azon a 101 településen, ahol több posta is működik, a megmaradt hivatalokban nagyobb lesz a kapacitás. Ahol pedig mindegyik megszűnik, ott mobilpostákat használhatnak az emberek. A teljes lista itt található.

A posták bezárása munkahelyek megszűnését is jelenti, de a Magyar Posta állítása szerint az a 740 dolgozó, aki a bezárásra ítélt hivatalokban dolgozott, nem veszíti el a munkáját, csak átteszik őket egy másik postához.

Az emberek, az önkormányzatok és az ellenzéki pártok viszont nem fogadták nagy örömmel a postabezárásokat: országszerte több helyen is petíciókkal tiltakoztak ellene.

Budapesten például a kilencedik kerületben a DK gyűjtött aláírásokat a héten, Óbudán a Jobbik tiltakozott csütörtökön, az első kerületben a Párbeszéd tartott “szolidaritási eseményt” pénteken, de a Mi Hazánk is tartott sajtótájékoztatót a Magyar Posta előtt csütörtökön. Vácon önkormányzati képviselők indítottak petíciót, a budapesti második kerületben pedig pénteken a polgármester, Őrsi Gergely várta a lakókat egy bezárásra ítélt posta előtt. A helyi önkormányzat még azt is felajánlotta, hogy két helyiségét is ingyen bérbe adja a postának, még a gáz- és villanyszámlát is kifizetik helyettük, csak ne zárják be Török utcai és a Kelemen László utcai postáit.

Felháborodtak és dühösek

Csongrád-Csanád megyében hét településen összesen 19 postát zártak be: Szegeden tizenkettőt, Hódmezővásárhelyen hármat, Makón és Szentesen egyet-egyet, Árpádhalom és Királyhegyes falvakban is egyet-egyet.

Szegeden nagy a felháborodás, mert a megyeszékhelyek közül a legtöbb postahivatalra, tizenkilencből tizenkettőre ebben a városban tettek lakatot. A héten több önkormányzati képviselő a bezárásra ítélt hivatalok előtt aláírásgyűjtő pultokat állított fel, „Mentsük meg a postákat” felirattal. Ide várták a tiltakozó szegedieket.

Sorban állók az újszegedi postahivatalnál – Fotó: Móra Krisztina / Telex
Sorban állók az újszegedi postahivatalnál – Fotó: Móra Krisztina / Telex

Mihálik Edvin, a körzet momentumos képviselője a Telexnek arról beszélt, a Magyar Posta nem egyeztetett a szegedi önkormányzattal, és az sem világos, hogy milyen elvek alapján jelölték ki a bezárandó hivatalokat. Tapasztalatai szerint a bezárások pártszimpátiától függetlenül bosszantják az embereket.

Az ő választókörzetében két hivatal zárt be, így szerinte emberek ezreinek kell a belvárosba mennie, ha ilyen ügyeket intéznének. Ez nyilván nem okoz gondot azoknak, akik naponta bejárnak, de az idősebb és a mozgásukban korlátozott embereknek nagyon kellemetlen, ráadásul éppen az idősebbek azok, akik még kevésbé tértek át az internetes számlabefizetésre és hasonlókra, mondta.

Újszegeden fél óra alatt körülbelül tizenöten mentek ki a postához, volt, hogy egyszerre öt-hat ember is várakozott a bejáratnál, hogy sorra kerüljenek. Közülük többen a tiltakozást is aláírták. Néhányan arról beszéltek a Telexnek, ők leginkább azért járnak postára, hogy befizessék a sárga csekket, így sajnálják és dühösek is a bezárások miatt. Szerintük itt nagyon gyakran álltak sorba még az utcán is az emberek, akkora volt a forgalom.

Bezárták a posta saját, energiatakarékos épületében működő Csaba utcai egységet is, pedig ez volt a város legkorszerűbb hivatala, eddig a postaforgalmi képzésben tanulók szakmai gyakorlatának helyszíne volt. Urbán Tamás önkormányzati képviselő kedden arról beszélt, az itteni a város második legforgalmasabb hivatala volt, havonta 8-9 ezer ügyféllel. Itt egy férfi azt mondta a Telexnek, hogy nagyon felháborítónak tartja az bezárást.

Külvárosi kisposta a szegedi Csap utcában – Fotó: Móra Krisztina / Telex
Külvárosi kisposta a szegedi Csap utcában – Fotó: Móra Krisztina / Telex

Szintén nagy volt a forgalom a Csap utcai postánál, tízpercenként jöttek az ügyfelek, és közülük is majdnem mindenki aláírta a tiltakozást. A kertvárosi posták, mint amilyen a Csap utcai is, a környéken élőknek találkozóhelyet is jelentenek, ahol az éppen ráérő idősebbek megállnak egy kicsit beszélgetni az ismerősökkel, de a posta bezárása ezt is megszünteti.

Szeged külső városrészeiből húsz-harminc perc bejutni a belvárosba, amihez sokaknak buszjegy vagy bérlet kell, vagy épp parkolójegy, ha kocsival jönnének. A város központjában, a Széchenyi téren lévő postahivatalban eddig is gyakran kellett sorba állni, mert minden ablakhoz nem jutott ügyintéző, az ügyfelek viszont folyamatosan érkeztek. A város postáinak több mint a felének a bezárásával a központi hivatal előtt a számlabefizetések időszakában várhatóan az utcán is várakoznak majd az emberek.

Botka László szegedi polgármester a Facebookon „tűrhetetlennek” nevezte a Magyar Posta intézkedését. Szerinte a hivatalok bezárása több tízezer szegedinek okoz nagy bosszúságot, több utazgatás és hosszabb várakozást a nyitva maradó postákon. Az aláírásgyűjtést még a bezárások után sem adják fel: Szegeden a jövő héten is még gyűjtik azokat, mondta a momentumos Mihálik Edvin a Telexnek.

Mihálik Edvin önkormányzati képviselő aláírásokat gyűjt Újszegeden – Fotó: Móra Krisztina / Telex
Mihálik Edvin önkormányzati képviselő aláírásokat gyűjt Újszegeden – Fotó: Móra Krisztina / Telex

Csütörtökön kérdéseket is küldtünk a Magyar Postának a szegedi hivatalokról, de válasz nem érkezett. Így még nem világos, a tizenkét bezáró posta közül esetleg kinyithat-e majd valamelyik tavasszal. Azt sem lehet tudni, mi lesz a dolgozókkal, hiszen egy kisebb hivatalban is minimum hárman-négyen dolgoznak, így a városban összesen negyven embernek is megszűnhet a munkahelye.

A fideszes polgármester is elégedetlen

Összesen 16 posta zárt be Győr-Moson-Sopron megyében, de arról, hogy ki hova kerül, keveset tudni.

Szakács András térképe a bezárásokról, a továbbra is nyitva tartó posták zölddel, a bezárásra kerülők pedig pirossal jelölve:

Öt posta Győrben zárt be, Sopronban négy, Mosonmagyaróváron és Kapuváron pedig egy-egy. Vannak a megyében olyan települések is, akik teljesen posta nélkül maradtak, ilyen Agyagosszergény, Fertőendréd, Kisfalud, Jobaháza és Sarród.

Győrben leginkább azért keltett megütközést a döntés, mert az érintett postahivatalok mindegyike a város északi részén van. Most majd mehet be mindenki a belvárosi nagy fiókokba, ahol viszont a parkolás eddig is gondot jelentett, a parkolási díjakat pedig most emelték meg drasztikusan.

A győri 7-es számú postára is bezárás vár – Fotó: Sudár Ágnes / Telex
A győri 7-es számú postára is bezárás vár – Fotó: Sudár Ágnes / Telex

A fideszes polgármester, Dézsi Csaba András még levelet is írt a Posta vezetőjének. Nem emailt, hanem fizikai levelet, amit borítékban adott fel. Ebben azt kifogásolta, hogy ő a bezárásokról előzetesen semmilyen értesítést nem kapott. Ezután még a helyi rádióban is arról beszélt, „mindenképpen tisztázni akarjuk, hogy egyáltalán meg akarják-e még nyitni az érintett postahivatalokat”.

Ingyen is befogadnák a postát

Pécsen tizennyolc postahivatalból tíz zárt be ideiglenesen. A keleti városrészben gyakorlatilag nem maradt nyitva egy posta sem – hacsak a Vasas városrészben lévő hivatalt oda nem soroljuk, de vélhetően nem sokan választják majd ezt pótlásként. Kertvárosban és Uránvárosban inkább a postahivatalok terheltsége fog problémát okozni, bár az ügyfeleknek valószínűleg ez nem lesz nagy újdonság.

Baranya megyében egyébként összesen huszonhárom postát zártak be, a városok közül még Komlón négyet, a kisebb települések közül Berkesd, Hetvehely, Szajkon, Töttös, Lippó, Baksa, Drávaszabolcs, Csányoszró, Hobol is érintett.

Baksa fideszes polgármestere – akinek a boltjában ingyenkalácsot osztogattak a legutóbbi önkormányzati választáson – egyébként nyílt levélben fordult a Posta vezetőjéhez. Ebben elsősorban az egyeztetés hiányát emelte ki, de azt is mondta, a település önkormányzata ideiglenesen befogadná a hivatalt, ingyen.

Orbán szerint csak így lehet a Postát életben tartani

Már a novemberi nagy bezáráshullám előtt is több posta szűnt meg az országban: szeptember végén a Magyar Posta előbb 35 budapesti postafiók bezárását jelentette be, július közepe óta pedig már több mint száz vidéki kistelepülésen szüntették meg az önálló postafiókokat, amik ezentúl postapartnerként üzemelnek tovább – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a postai hivatal beköltözik a helyi kisboltba. Ezeket a bezárásokat szintén az energiaválsággal és a brüsszeli szankciókkal indokolták.

A cég állítása szerint a bezárások ellenére is 2200 posta marad az országban, pedig csak az előírás szerint minimum 1600-nak kell lennie.

Emellett ugyanakkor átalakításokat is végeznek „a logisztika, a kézbesítés, a levél- és csomagfelvétel, valamint a levélfeldolgozás területén”, ami miatt Budapesten, Pest megyében, Hajdú-Bihar megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csoportos létszámleépítést csinálnak: összesen 300 munkavállalójukat rúgják ki.

A Magyar Posta éléről szeptemberben váltották le a vezérigazgatót, Schamschula Györgyöt, utódját pár napja választották meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára. Az új vezető Balczó Barnabás lett, aki Lázár János miniszterelnökségi kabinetfőnöke volt. A posta közleménye szerint az lesz a feladata, hogy növelje a posta digitalizációját és versenyképességét, és teremtsen „egy valódi 21. századi, ügyfélközpontú, modern és szolgáltató állami vállalatot”.

A posta átalakítása még a parlamentben is téma volt. A jobbikos Dudás Róbert itt azt mondta Orbán Viktornak, a posták bezárása „a végét jelentheti a vidéki pénzügyi intézkedéseknek”.

A miniszterelnök erre úgy reagált, „régóta küszködünk” azzal a problémával, hogy a Posta egy veszteséges vállalat, az uniós szabályok pedig kizárják azt, hogy az állam egy ilyen vállalatnak adjon támogatást. Ezért aztán Orbán szerint a Postát mindenképpen belül kell átalakítani, meg kell újítani, máskülönben a színvonala csak tovább hanyatlana. „A Postát csak így tudjuk életben tartani, mert a kormány el van tiltva attól, hogy pénzt tegyen a Postába, mondta.

A G7 korábbi adatai szerint a Magyar Posta a legnagyobb hazai foglalkoztató, 26 688 munkavállalóval. A második a Mészáros-csoport, ami körülbelül 25 ezer embert foglalkoztat.

Szerzők: Presinszky Judit, Móra Ferenc Sándor (Szeged), Sudár Ágnes (Győr), Gűth Ervin (Pécs)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!