A Fidesz elkezdte leépíteni saját legyőzhetetlensége mítoszát

Meglepő kijelentést tett Orbán Viktor a szombati sajtótájékoztatóján, amikor a politikai jövője került szóba. Míg az elmúlt években általában hosszabb távú kormányzati és személyes célokat jelölt ki, most azt sem zárta ki, hogy nem kormányfőként, hanem csak mezei parlamenti képviselőként fejezi be az aktív politikai pályafutását.

Azt túlzás lenne állítani, hogy a miniszterelnök már a Fidesz esetleges vereségére készülne, az ilyenkor kötelező szerénység és irónia mellett azonban a válaszában felsejlett a kegyelmi ügy is, amely miatt Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint kívülről-belülről megrendült a Fidesz, és amelynek szerinte még hosszan tartó politikai következményei lehetnek. Szűk másfél évvel a következő országgyűlési választás előtt több vezető fideszes politikus is egy lehetséges forgatókönyvként beszél a kormányváltásról, és már most megkezdték a mozgósítást.

Tavaly ilyenkor még valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy bármi veszélyeztetné a Fidesz hatalmát. A negyedik kétharmados győzelem után, az egyre borúsabb gazdasági kilátások ellenére sem utalt semmi arra, hogy 2026-ra valódi kihívót kapna Orbán Viktor. Az idei év azonban rémálomként indult a Fidesznek: a februári kegyelmi botrányba belebukott a kormánypárt két meghatározó politikusa, Novák Katalin és Varga Judit. A miniszterelnök még tíz hónappal később is arról beszélt vasárnap a köztévében, hogy a jobboldal hatalmas ütést kapott „a szívgödör tájékára”, és a sebek megmaradnak. A Fidesz sebeit csak mélyítette, hogy Novákék lemondása után megjelent a politikai színtéren Magyar Péter, aki a korábbi ellenzék letarolása mellett korábban nem látott, apátiába süllyedt tömegeket tudott aktivizálni a kormánnyal szemben.

Nem véletlen, hogy Orbán az év politikai teljesítményének a Fidesz EP-választási eredményét tartja. Bár magához képest az eddigi legrosszabb eredményét érte el az EP-választásokon a kormánypárt, abból a szempontból valóban jól szerepeltek, hogy a győzelmük nem volt veszélyben. A miniszterelnök – bevallása szerint – bármikor aláírná, hogy a következő országgyűlési választáson megismételjék ezt az eredményt, azaz a Fidesz 45, a Tisza Párt 30 százalékot érjen el.

A közvélemény-kutatások szerint azonban június óta erősen zárkózik Magyar Péter pártja, sőt, több felmérés szerint már meg is előzte a Fideszt. Gulyás Gergely október közepén ugyan azt mondta, hogy nagyon nyugodtak a közvélemény-kutatási adatokat látva, de Lázár János egy múlt heti interjúban már úgy fogalmazott:

„tény, hogy látunk vérnyomásemelő méréseket mostanság.”

A Fidesz hónapok óta keresi a fogást Magyar Péteren, de egyelőre nem találták meg a biztos receptet a gyengítésére. Orbán a kommunikációs gépezet eddigi kudarcát azzal próbálta tompítani a szombati sajtótájékoztatón, hogy a kormánynak nem az ellenzékkel kell foglalkoznia, a Tisza Párt elnökével pedig amúgy sincs neki dolga, mivel Magyart Brüsszel emberének tartja, és inkább az ő főnökeit akarja legyőzni.

Lázár János szerint azonban nem lehet alábecsülni azt az ellenfelet, aki három hónap alatt 30 százalékos pártot épített fel, és inspiratívnak tartja, ha van kihívó. Az építési és közlekedési miniszter Hajdú Péter műsorában arról is beszélt, hogy még nincs kész a kormánypárt ajánlata 2026-ra, és mint minden választás, ez sem lesz lefutott meccs, sőt, olyan forgatókönyv is létezik, hogy a Fidesz vereséget szenved. A kormányközeli Mandiner már a kormányváltás lehetőségéről is kérdezte a minisztert, aki meglepő választ adott:

„Ha meglenne is a váltás esélye, az sem volna meglepő, hiszen ha egy politikai erő tizennégy éve kormányozza az országot, előfordul, hogy az emberek azt mondják, valami mást szeretnének.”

Mindez élesen szembement azzal a 2010 óta épített mítosszal, hogy a Fidesz és Orbán Viktor legyőzhetetlen, és a választók ha akarnának, se találnak jobb alternatívát.

A legyőzhetetlenség mítoszát maga a miniszterelnök is előszeretettel építette az elmúlt években, amikor a hosszabb távú kormányzati terveiről beszélt. A Fidesz 2021-es kongresszusán azt ígérte a politikai közösségének, hogy a párt első 33 éve csak felkészülés volt az igazán nagy dolgokra, amelyek még most következnek. Két évvel később a fideszes Tranzit Fesztiválon azt mondta: a Fidesz kétharmados többség továbbra is áll, mint a cövek, és a végét sem látni. A Fidesz legutóbbi tisztújításán ismét mindenkit megnyugtatott: a kormányban és benne is van még bőven szufla. „Továbbra is a legjobb korban vagyok, sőt úgy tervezem, hogy 2025-re is a legjobb korban, sőt a legjobb karban is leszek.”

A miniszterelnök tavaly ősszel Kötcsén zárt közben konkrét dátumot is említett: 2034-ig tervez kormányozni. Tusványoson pedig azt ígérte 2023-ban, hogy idén már a kormány 2030 és 2040 közötti terveit is vázolni fogja. Ehelyett húsz–huszonöt év alatt végbemenő világrendszerváltásról és 2050-ig tartó magyar stratégiáról beszélt, amelyhez már most megkezdené a fideszes utánpótlás toborzását, mert „két lábbal a valóságban álló, nemzeti érzelmű, vagány fiatalokra” van szüksége.

Mint a szombati sajtótájékoztatón elárulta: továbbra sem áll rosszul a csillaga a Fideszen belül, de a kormányzati jövőben már messze nem volt ilyen magabiztos.

„Akárhogy is alakul majd a kormányzat jövője, úgy érzem, hogy be tudok csúszni a képviselőlistára, és képviselőként az életemet, az aktív életemet úgy tudom befejezni, hogy a köz érdekét szolgálom.”

Némileg meglepő és persze ironikus, amikor a 14 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó párt elnöke arról beszél, hogy valahogy majd becsusszan listáról a parlamentbe 2026-ban. A szavaiból azonban a viccfaktoron kívül az is kiolvasható: korántsem biztos benne, hogy miniszterelnökként fejezi be a politikai pályafutását. Ilyen kijelentést korábban nem igazán hallhattunk tőle, az pedig nehezen képzelhető jelenleg el, hogy 16 évnyi kormányzás után Orbán beülne ellenzéki képviselőnek a parlamentbe 2026-ban.

Azzal, hogy nem lefutott meccs a választás – „akárhogy is alakul” –, Orbán azt is sugallja, hogy minden jogállamisági kritika ellenére Magyarországon továbbra is él és virul a parlamenti demokrácia. Hiába írja át minden választás előtt a Fidesz az aktuális pártpolitikai érdekeinek megfelelően a szabályokat, és kampányol szinte korlátlan erőforrásból, a miniszterelnök állítja: máshogy is alakulhat a kormányzás jövője, nincs előre lefutva a meccs.

Másrészt ott van ebben a mondatban az idei év tapasztalata: bármilyen megingathatatlannak is tűnik a Fidesz hatalma, bármikor becsúszhat egy olyan katasztrofális hiba, mint a kegyelmi ügy, amelybe két fontos politikus is belebukott. Érdemes ehhez felidézni, hogy mit mondott Orbán, amikor két éve kollégánk megkérdezte: meddig tervez a politikában. Azzal kezdte a válaszát, hogy a politikai szakmában nem lehet tudni, hogy meddig bírja az ember. „Egyik nap még úgy néz ki, hogy ide nekem az oroszlánt is, másnap pedig olyan, minthogyha száz évet öregedett volna.” Orbán szerint a politika „nem olyan, mint a futball, hogy egy bizonyos életkor után az embernek már gondolkodnia kell arról, hogy mi lesz vele. A Jóisten majd ezt eldönti, nem kell nekünk itt túl okosnak lenni.”

Harmadrészt már most nyakig benne vagyunk a 2026-os kampányban, és Orbán a választás tétjét emeli azzal, hogy reális lehetőségként beszél a Fidesz estleges vereségéről.

„Ha veszítünk, mindent veszítünk: annyi a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek”

– tüzelte a táborát pár hete Pátyon a miniszterelnök, de Kövér László jánoshalmai lakossági fórumán is ott volt a levegőben, hogy mi van, ha 2026-ban nem a Fidesz nyer. Az Országgyűlés elnöke a gyurcsázonyozás és sorosozás mellett csak annyit tudott tanácsolni a közönségben ülőknek, hogy tartsák szárazon a puskaport, és buzgón imádkozzanak. Kövér azt is mondta, hogy bármi is történjen a 2026-os választáson, élete végéig büszke lesz arra, hogy részese volt az elmúlt száz év legjobb tíz évének, és biztos benne, hogy egy korszakot fog az utókor elnevezni a Fideszről. Az ő gondolatmenetében szintén ott volt annak az eshetősége is, hogy akár belátható időn belül véget érhet az Orbán-korszak.

A kormánypártok legnagyobb kihívása alighanem az lesz 2026-ra, hogy aktivizálják a táborukat, és visszacsalogassák azokat, akik akár a megélhetési problémák, akár más okokból elbizonytalanodtak. Ennek az egyik lépése, ha a választóik is azt érzik: valódi tétje lesz a szavazásnak, mert máshogy is alakulhat a kormányzat jövője, mint az elmúlt négy választáson. Kövér jánoshalmai fórumán már most többször elismételték Orbán híres mondatát 2002-ből: „Mindenki hozzon magával még egy embert”. Lázár János szerint a kérdés pedig az lesz, hogy a Fidesz mostani vezetőiben „van-e elég erő, kitartás, gondolat, éberség és mondanivaló az ország jövőjével kapcsolatban, vagy a Fidesz elfáradt 14 év kormányzás után”.