Magyarországon illegális béranyát fogadni, mégis sokan kijátsszák a rendszert

Béranya hordta ki Palácsik-Ráthonyi (korábban Vajna) Tímea és párja nemrég született gyerekét. A Los Angelesben élő magyar influenszer tucatnyi hormonstimuláció és műtét sikertelensége után döntött a béranyaság lehetősége mellett, majd közben ő is teherbe esett. Lily Collins pedig januárban írta ki az Instagramra feltöltött fotója mellé, hogy végtelenül hálásak férjével a béranyának, aki megszülte a gyereküket.

Mostanra hosszú a sora azoknak a hírességeknek, akik a reproduktív eljárásoknak ezt a speciális formáját választották Naomi Campbelltől Sarah Jessica Parkeren át Kim Kardashianig, többnyire a negyvenes–ötvenes éveikben. De született béranyától gyereke a nyolcszoros apuka Alec Baldwinnak és a tizenháromszoros apuka Elon Musknak is, és ezt a lehetőséget választotta Neil Patrick Harris és férje is.

Sőt, a Mennyit adtál érte? című, tavaly megjelent dokumentumregény szerzője, Durica Katarina szerint Amerikában ma már előfordulnak olyan férfiak is, akik partner bevonása nélkül veszik igénybe a béranya szolgáltatásait, mert nem akarnak közösködni egy nővel, esetleg nem akarnak később bajlódni a gyerekelhelyezéssel.

A béranyaság intézménye az Egyesült Államokban mára bőven túl ér azok körén, akik egészségi okok miatt áldoznak dollártízezreket a szolgáltatásra, vagy azonos nemű párként választják ezt a lehetőséget. Egyre általánosabb opcióként kezelik a béranyaságot azok is, akik

egyszerűen ki akarják kerülni a várandósság kényelmetlen procedúráját, például mert tartanak tőle, vagy féltik az alakjukat, a karrierjüket.

A könyve megírásakor Durica Katarina több béranyával, petesejtdonorral, „megrendelővel” és orvossal beszélt, és azt mondja, azóta kétségbeesett magyar párok hetente keresik meg azzal, hogy segítsen nekik béranyát szerezni. „Nehéz ilyen helyzetben bármilyen tanácsot adni, Magyarországon a béranyaság ugyanis nem legális. A párok jellemzően különféle online csoportokból tájékozódnak, ahol egész szubkultúrája alakult ki a gyerekre vágyó, jellemzően meddő pároknak, akik hasznos információkat osztanak meg egymással”, állítja az író. Szerinte béranyaságra szakosodott ügynökség itthon így nem működik, de olyan személyek, akik segítenek megszervezni ezt a pároknak, azért előfordulnak.

Mivel Magyarországon különösen zavarosak a fogalmak és a jogi szabályozás, segítünk tisztázni néhány alapvető kérdést.

Egyáltalán mit nevezünk béranyaságnak?

Egy olyan üzleti alapon működő szolgáltatást, amelynek során alapesetben egy mesterségesen megtermékenyített petesejtet egy másik nő méhébe ültetnek be, aki ezután kihordja, majd megszüli a gyereket.

Van különbség a béranyaság és a dajkaanyaság között?

Dajkaanyaságról akkor beszélünk, ha valaki ingyen, azaz „önzetlenül”, altruista módon vállalkozik arra, hogy kihordja egy közeli hozzátartozója (anyja vagy testvére) gyerekét. A dajkaterhesség alapvető feltétele, hogy pénz nem fogadható el érte, legfeljebb az azzal járó költségek téríthetők meg.

Törvényes a béranyaság Magyarországon?

A béranyaság itthon nem büntetőjogi kategória, mégis lényegében illegális. Az egészségügyi törvényben felsorolt lehetséges humán reprodukciós eljárások között ugyanis nem szerepel sem a béranyaság, sem a dajkaanyaság, azaz ez az eljárás itthon nem jogszerű. A dajkaterhesség 1997-ben bekerült a törvényi szabályozásba, de az első Orbán-kormány 2000-ben a béranyasággal együtt mégis törölte a reprodukciós lehetőségek közül.

Tehát nem büntethető, aki részt vesz ebben a szolgáltatásban?

A béranyaság nem önálló bűnügyi tényállás, de bűncselekmény azért így is felmerülhet vele kapcsolatban. A TASZ jogásza, Lebedi Réka szerint az egyik a családi jogállás megsértése, amit az követ el, aki a családi állapotra vonatkozó körülményeket hamisan állítja be, amelynek passzív alanya a gyerek.

És ha külföldön történik az eljárás?

A béranyát fogadó szülők elméletben akkor is felelősségre vonhatók, ha külföldön veszik igénybe a szolgáltatást, és ez valahogy kiderül. A Btk. ezen kívül lehetőséget ad akár arra is, hogy a külföldi szolgáltatót Magyarországon felelősségre vonják. Lebedi Réka szerint viszont ez bonyolult eljárás, amit csak a legfőbb ügyész kezdeményezhet.

A béranya méhében fejlődő embrió petesejtje is a béranyától származik?

A béranyaság klasszikus formájában a béranya a megrendelő pár saját vagy donortól szerzett és megtermékenyített embrióját hordja ki. A petesejt-adományozás azonban itthon szintén illegális, kizárólag hozzátartozók között engedélyezett akkor, ha a meddő pár 35 év alatti nőrokona, aki már szült legalább egy gyereket, vállalja a petesejtleszívást és a hormonkezelést. A petesejtért való anyagi ellenszolgáltatás szervkereskedelemnek minősül, ami büntethető.

És a jog szerint ki számít a gyerek anyjának?

A magyar jogban az anyának az számít, aki a gyereknek életet adott, vagyis aki megszülte.

Akkor hogyan válhat egy nő a gyerek hivatalos anyjává, ha a babáját béranya szülte meg?

Mivel a kérdés csak abban az esetben értelmezhető, ha valaki külföldön fogad béranyát, ez nagyban függ az adott ország szabályozásától. Lebedi Réka szerint ha az apa hímivarsejtjét használták a reprodukciós eljárásban, akkor vagy eleve őt tekintik majd az apának, vagy a férfi apai elismerő nyilatkozatot tehet. Amikor hivatalosan is a gyerek apjává vált, a vele házasságban élő nő úgynevezett közös gyermekké fogadás útján fogadhatja örökbe a gyereket, ami egy könnyített eljárás: ebben az esetben a házastárs gyerekét fogadhatja az anya örökbe. Ha viszont nem házasok, a nőnek a hivatalos eljárás szerint kell örökbe fogadnia a gyereket, ami jóval nehézkesebb. Ha a hímivarsejt nem az apától, hanem donortól származik, akkor a gyereket mindkét szülőnek örökbe kell fogadnia.

Hol legális a világon a béranyaság?

Például Ukrajnában és Grúziában (elvileg mindkét országban csak a heteroszexuális párok számára), Argentínában, Indiában és Iránban. Ezekben az országokban jelentős szülési turizmus alakult ki. Emellett az Amerikai Egyesült Államokban, ahol azonban a béranyaság szabályozása államonként eltérő: míg Louisianában nem engedélyezik a szolgáltatást, Kalifornia híresen béranyabarát, ahol legalább két tucat béranyaközpont és -ügynökség működik.

És a dajkaanyaság hol engedélyezett?

Európán belül például Nagy-Britanniában – a saját unokáját 60 évesen megszülő magyar nőnek is itt volt erre lehetősége. Ezen kívül Belgiumban, Görögországban és Hollandiában is legális, továbbá törvényes Kanadában és Ausztráliában is. És bár mindenhol szabályozott keretek között kellene működnie, a dajkaanyaság jogi kiskapuit sok helyen kijátsszák: a Deutsche Welle tavaly forgatott riportot Görögországról, ahol a legális dajkaanyaságból mégis jókora béranyabiznisz alakult ki, és kelet-európai nők tucatjai hordták ki illegálisan és jelentős összegekért a tehetős párok gyerekeit.

Mik az EU-s szabályozások és irányelvek a témában?

A béranyaság az Európai Unió egyetlen tagállamában sem legális: több helyen kifejezetten tiltott, máshol csak nem szabályozzák egyértelműen. Az Európai Parlament 2024 áprilisában viszont megszavazta, hogy a béranyaság fogalma az emberkereskedelem jogi definíciója alá kerüljön, így jelenleg az emberkereskedelemről szóló 2011-es európai irányelv magában foglalja „a béranyaságot mint a kihasználás egyik formáját”. Az irányelv kimondja, hogy a béranyaság „a kényszer és a megtévesztés egyik formája”, amely gazdasági és érzelmi szempontból is hátrányos a béranyák számára.

Miért éppen Ukrajna vált a legnagyobb európai béranyaközponttá?

Azért, mert a nagyon kevés állam egyike a kontinensen, ahol az eljárás törvényes, ráadásul nyugati mércével viszonylag olcsó. Az ukrán béranyaüzlet a 2010-es évek végétől kezdett igazán felfutni, 2022-re már megközelítőleg 15 milliárd dolláros iparrá vált. A legnagyobb ukrán szolgáltatónál, a BiotexComnál kb. 40-50 ezer euró (kb. 16-20 millió forint) egy átlagos csomag (ugyanezért Amerikában kétszeres-háromszoros árat kell fizetni). Az ukrajnai béranyaklinikák adatai szerint még az orosz invázió kezdete óta is több mint 1000 gyerek született Ukrajnában béranyáktól, közülük 600 a kijevi BiotexComban, Európa egyik legnagyobb béranyaklinikáján.

Rettegtek, hogy a béranya meggondolja magát

Durica Katarina szerint a béranyák Magyarországon evidensen a rossz körülmények között élő, rendkívül kiszolgáltatott helyzetű nők köréből kerülnek ki. „Gyakori, hogy egy nő családjára nagy adósság szakad, és a közös megoldás az, hogy a fiatal anyuka vállalja a béranyaságot és kilenc hónap múlva érkezik is az összeg. Vannak, akik úgy állnak hozzá, hogy még mindig jobb, mint a prostitúció. Találkoztam egy középosztálybeli, egyetemi végzettségű nővel, aki megözvegyült, két kicsi gyereket kellett egyedül nevelnie és a lakáson ott volt a jelzálog. Béranyaságot vállalt, mert nagy szüksége volt a pénzre. Itthon titokban keresik fel a párok a béranyát, először virágnyelven, mert sokan félnek a lebukástól – meséli.

– Azok a párok, amelyek a háború kitörése előtt Ukrajnába mentek, hogy ott ukrán béranyát fogadjanak, arról számoltak be nekem, hogy nem volt stresszes az ügyintézésük, a szerződésben foglaltak szerint zajlott minden – az is, hogy a béranya nem rendelkezik a baba felett. A magyarországi béranyát igénybe vevő párok viszont rettegtek attól, hogy a béranya meggondolja magát és egyszerűen lelép a hozzájuk tartozó gyerekkel. Ilyen esetben nem fordulhatnak a rendőrséghez, hiszen illegális tevékenységről van szó” – mondja Durica Katarina.

Szerinte ugyanakkor már most számos, béranyától született gyerek nő fel Magyarországon, ugyanis a rendszert nem nehéz kijátszani. „Magyarországon is bevett módszer például, hogy a meddő pár talál az interneten egy potenciális petesejtdonort, majd egy közjegyzőnél nyilatkoznak arról, hogy rokonok, amivel mindjárt legálissá válik az »adományozás«.”

A kisbaba átadása sokakat traumatizál

A feminista szervezetek a béranyaságot sok tekintetben a prostitúcióval tartják egyenértékűnek, mivel szerintük mindkét esetben a nők testének kizsákmányolásáról van szó. De talán feministának sem kell lenni ahhoz, hogy belássuk:

a nő teste, a nő döntése tétel nagyon kevéssé valósul meg ezekben a helyzetekben.

„A kelet-európai nők a legritkább esetben vannak döntési helyzetben, sokkal inkább teszik ezt valamilyen kényszerhelyzetben. Ezzel szemben a gyerekszülés kiszervezése egyértelműen a gazdagok privilégiuma”, állítja Durica Katarina. A tapasztalatai pedig megegyeznek a kutatásokkal is: a béranyák számára a folyamat testileg és lelkileg is megterhelő, a kisbaba átadása sokakat traumatizál.

Az összehasonlító vizsgálatok szerint a béranyáknál magasabb a depresszió szintje a terhesség alatt és a szülés után, illetve alacsonyabb érzelmi kötődést mutattak a születendő babával, míg nagyobb gondot fordítottak a magzat egészséges növekedésére, mint a vér szerinti anyák. Más kutatások szerint a más magzatát kihordó nők esetében az egészségi komplikációk kockázata is nagyobb, mint a természetes úton vagy mesterségesen megtermékenyített nőknél.

Az elmúlt években a béranyaipar felfutásával párhuzamosan a jogi-etikai diskurzus is megélénkült, Olaszország konzervatív-populista kormánya például szigorított a törvényein: az olasz párok külföldi béranyától született gyermekei Olaszországban nem anyakönyvezhetők, és a külföldi béranyaság akkor is bűncselekménynek számít, ha az adott országban nem az. És bár a törvény sejthetően az LMBTQ-közösség helyzetének megnehezítése végett született, Giorgia Meloni úgy fogalmazott: „A jogszabályt a józan ész diktálta a nők testének és a gyerekek áruba bocsátása ellen. Az emberi életnek nincs ára, és nem is képviselhet csereértéket.”