Orbán Viktort nem zavarja, hogy Tiborcznak és Mészárosnak több pénze van nála

Orbán Viktor évente egyszer kormányinfót tart, ahol újságírók is kérdezhetik. Ez most szombaton volt. A miniszterelnök főbb állításai:

• Orbán Viktor szerint neki „nyitott könyv az élete”, harminc éve nyilvános a vagyonnyilatkozata, a családtagjai vagyonnyilatkozatairól pedig törvény rendelkezik.
• Nem zavarja, hogy a családtagjainak, a barátainak (például Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek) nagyobb vagyona van, mint neki. És bár tanácsokat nem ad nekik, de azért „a mértéktartást erénynek tartja”. Ennek ellenére szerinte „üzleti ügyekkel a miniszterelnöknek nem szabad foglalkoznia”. Ő maga azért jól van, mindene megvan, a pártban sem áll rosszul a csillaga.
• Ha Ukrajna kiesik, Magyarországra akkor is jönni fog a gáz, Románia és Bulgária segítségével, Orbán állítása szerint neki erre garanciái vannak.
• Szerinte ha vége lesz az orosz-ukrán háborúnak, megszűnnek a szankciók, azzal pedig megszűnik az infláció, elindul a gazdasági fellendülés, és eljöhet a jólét Európában.
• 2025-ben olyanok fognak történni az új gazdaságpolitika jegyében, amik még sosem történtek, például a fiatalokat és a kisvállalkozókat érintő támogatások.
• Azt tapasztalta, hogy a kísértés mindig előjön, hogy a választási törvényt kicsit így, kicsit úgy csavargassák, de ő nem javasolná, hogy a választás előtti egy évben megváltoztassák a választási szabályokat. Így ők most már nem készülnek azt megváltoztatni.
• Szerinte a kormánynak nem dolga az ellenzékkel foglalkozni. Arról, hogy vitázna-e az esetleges majdani kihívójával, Magyar Péterrel, azt mondta: sosem fog olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdáig Brüsszelben vannak.

Vége Orbán Viktor éves sajtótájékoztatójának. Pedig több újság sem tudott még kérdezni, így a Telex sem.

Nem beszélt Orbán nyilvánosan arról az egyházon belüli vitáról, ami a kegyelmi ügyet övezte. Szerinte ez az egyház dolga, de azért Orbán hozzáteszi, hogy egyetlen politikai döntéshozó sem háríthatja át a felelősséget a tanácsadóira. A miniszterelnök úgy látja, a kedélyek megnyugodtak.

A Blikk arról is kérdezte Orbán, hogy zavarja-e, hogy a vagyonnyilatkozata alapján neki csak tízmillió forintos megtakarítása van, míg családtagjainak, barátainak (például Tiborcznak és Mészárosnak) nagyobb vagyona van, mint neki. Orbánt ez nem zavarja, ő nem ad tanácsokat nekik, bár „a mértéktartást erénynek tartom”. Arról is beszélt, hogy az „üzleti ügyekkel a miniszterelnöknek nem szabad foglalkoznia”. Az üzleti, a tudományos és a politikai világ pedig szerinte találkozik, de nem szabad összekeverednie ezeknek.

Orbán ezután arról is beszélt, hogy neki minden megvan, jól van, „a csillagom nem áll rosszul a pártban”. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy mit gondol Vitézy Dávidról.

A közvélemény-kutatások a Fidesz közelébe, néha fölé mérik a Tisza Pártot, mit csinál jól Magyar Péter, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen szintre kapaszkodott fel, és ebben van-e Orbánnak felelőssége? – kérdezte az RTL a miniszterelnököt, mire ő úgy felelt: „Mit csinált rosszul az ellenzék? A kormány köszöni szépen, kormányoz”. Szerinte az ellenzéket kell megkérdezni, mit csináltak rosszul, hogy ilyen helyzetek alakultak ki.

Magyar azt kérte Orbántól, hogy hozza nyilvánosságra visszamenőlegesen is a családtagjainak vagyonnyilatkozatait, nyilvánosságra fogja hozni? Orbán úgy felelt: „nyitott könyv az élete”, harminc éve nyilvános a vagyonnyilatkozata, a családtagjai vagyonnyilatkozatairól pedig törvény rendelkezik.

A kormánynak van-e felelőssége abban, hogy 415 forintot is elérte az euró? – kérdezte az RTL Orbánt. „Ha tudja, kit kell megkérdezni, mikor kell venni eurót, szóljon nekem is, én is szeretnék eurót vásárolni”, felelte a miniszterelnök, aki szerint valahol a jegybank környékén van a tudás erről. Orbán szerint egyébként amikor a dollár erősödik, a forint gyengül, és most nagy dolgok fognak történni az új amerikai vezetéssel. Ez pedig meg fogja változtatni a dollárt a világ többi valutájához képest. Orbán szerint a forint mozgását eseti tényezők befolyásolják, nem a magyar gazdaság tényleges állapota.

Orbán Viktor a Tisza párt és a Fidesz erőviszonyairól azt gondolja, hogy miután az EP-választáson a Fidesz nyert, akkor ilyen eredmények után ő 2026-ra „hol írja alá”.

A 24.hu arról is kérdezte Orbánt, hogy miért költöttek kormányirodákra, amikor múltkor Orbán azt mondta, hogy nincs pénz a vasútállomások épületeinek felújítására. Orbán erre szocialista építészetről és az esztétikumról beszélt. A Pénzügyminisztériumnak és a Belügyminisztériumnak épített épületekre is kitért Orbán, meg arra, hogy egyelőre vizsgálják, ki hova költözzön.

Orbán arról is beszélt, hogy minden évben 60 milliárd forintot fizetnek bérleti díjra, szerinte viszont „egészségtelen”, hogy az állam ennyire jelen van az albérleti piacon. A miniszterelnök szerint ez persze nem olyan fontos kérdés, mint az egészségügy vagy az igazságszoltáltatás, de „ezzel is foglalkozni kell”.

„Furcsa és intellektuális” beszélgetése volt Orbán Viktornak nemrég Donald Trumppal, mert másfél órát beszéltek anélkül, hogy tárgyaltak volna. Amíg Trump nincs hivatalban, addig nem csinálhat semmit: válaszolta Orbán a 24.hu azon kérdésére, hogy mikor fog Trump „pillanatokon belül” békét teremteni. Szerinte így nem lehet számon kérni Trumpon azt, hogy 24 órán belül nem teremtett még békét. Majd ha hivatalba lép, akkor meglátjuk, tette hozzá.

„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, és a német kormány nem véd meg ettől bennünket”, mondta a migrációról Orbán.

Azt is mondta, most béreltek fel „egy tekintélyes irodát”, amivel Brüsszelt perlik a pénzekért.

„Sosem lehet tudni, hogy egy hölgy fejében éppen melyik úrról van szó” – Orbán Viktort az ARD-től egy nő kérdezte, a miniszterelnök pedig egyből magához hű stílusban viccelődni kezdett. A kérdés egyébként arról szólt, hogy az Orlen korábbi vezérigazgatója kap-e majd menedékjogot. Orbán szerint egyébként nincs dolguk az Orlen korábbi vezérigazgatójával, de menedékjogi esetek biztos lesznek még.

„Folytatódik-e a békemisszió, vagy azt már Donald Trump fogja átvenni?” – kérdezte a Mandiner a miniszterelnököt. Orbán erre úgy reagált, „alig várom, hogy valaki már a stafétát kivegye a kezemből”. Szerinte Magyarországnak tisztában kell lennie a saját jelentőségével, és bár a miénknél nagyszerűbb népet nem hordott hátán a föld, de azt tudnunk kell, hogy mennyi a befolyásunk a világ ügyeire. És „a békemisszióval Magyarország messze az erején felül vállalt”. De most már jön Trump, a magyar kormány pedig kész neki segíteni, ez pedig a dolgok helyes rendje.

A Direkt36 december elején írt arról, hogy titkosszolgálati belharc lett abból az Információs Hivatalnál, hogy megfigyelték az Orbán veje után vizsgálódó EU-s nyomozókat. Orbán ezt „pletykának” nevezte, azt mondta, „minden törvényszerűen ment”, senki nem lépett át határokat.

A kormány elé került egy tervezet, amely január 1-től szinte teljesen betiltaná a nem EU-tagállamokból érkező vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását: az erre vonatkozó kérdésre Orbán azt mondta, hogy ilyen döntés nincsen. Orbán azt ígérte korábban, és ígéri megint, hogy a vendégmunkások átmeneti ideig lesznek itt. Viszont azok az országok, amelyek nem egyeztek meg Magyarországgal arról, hogy visszafogadják majd az ideérkezőket, „annak január 1-től kampó. Onnan mi vendégmunkást nem fogadunk be”.

„Rögtön leesett tíz ország a listáról, talán még több is. Január 1-től számos országból nem lehet Magyarországra hozni vendégmunkást” – mondta Orbán, de szerinte ezen senkinek nem kell meglepődnie, mert erről szóltak előre. Orbán nem akar vendégmunkás országot látni az országból, „Magyarország a magyaroké”. Azt sem akarja, hogy sok idegen legyen az országban, mint Nyugat-Európában. A vendégmunkások nyomán arról is beszélt Orbán, hogy szerinte az utcaseprő munkája az egyik legfontosabb munka, így „amíg csak egy magyar ember is van, aki hajlandó a munkát megcsinálni”, addig ne vendégmunkás legyen.

Orbán a magyar költségvetés hiányáról azt mondta, az a hosszútávú stratégia, hogy hitelezőbe menjen át az ország: „Nem szabad kisebb célt kitűzni annál, hogy egy idő után ne mi menjünk más után pénzért, hanem hogy hozzánk jöjjenek pénzért”.

Donald Trump öt százalékra emelné a NATO tagországainak hadikiadását, de ez Orbán szerint Magyarországnak gazdasági „tüdőn lövés lenne”. Orbán azt mondta, „méretarányossági okokból” nem beszélt erről Donald Trumppal, de ha a téma napirendre kerül, az „óvatos duhajok” táborába fog tartozni. A miniszterelnök hozzátette: Magyarország a két százalékért is vért izzadott, de meg tudta csinálni.

„Nem akarom az ügyet a miniszterelnöki szintre felemelni” – mondta Orbán az AP azon kérdésére, amely Marcin Romanowski lengyel politikusnak a magyarok által adott politikai menedékjogára vonatkozott. Orbán arról beszélt, hogy nem mond semmit a lengyel jogállamisági helyzetről, de a lengyel helyzetről készített esettanulmány alapján döntöttek a a menedékjogról. Orbán azt is gondolja, hogy nem ez volt az utolsó ilyen döntés.

A Bloomberg arról kérdezte Orbánt, hogy változhatnak-e még tovább a választási szabályok a következő választásig. Orbán erre úgy felelt, „vannak civilizációs korlátok a jogi korlátokon túl”, amik arról szólnak, hogy a választás előtt egy évvel nem ildomos megváltoztatni a választási törvényt. És ő úgy látja, hogy „szerinte Magyarország ezt a civilizációs normát tartotta”, nem is javasolná, hogy ezzel most szembemenjenek. (Ezzel szemben a fideszes többségű Országgyűlés a mostani önkormányzati és EP-választás előtt mindössze fél évvel írta át a választási törvényt.)

Azt tapasztalta, hogy a kísértés mindig előjön, hogy a választási törvényt kicsit így, kicsit úgy csavargassák, de ő nem javasolná, hogy a választás előtti egy évben megváltoztassák a választási szabályokat. Így ők most már nem készülnek ezt megváltoztatni.

„Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárítják a felelősséget” – mondta Orbán. Szerinte nem az számít, hogy ki nem teljesítette azt a tavalyi ígéretet, hogy 2024 lesz a nagy gazdasági növekedés éve: hanem az, hogy „ki a felelős azért, hogy jövőre” a miniszterelnök szerint teljesülni fog. Orbán szerint ha nem sikerül a gazdasági céljaidat 2024-ben teljesíteni, „akkor teljesítsd 2025-ben.”

Az ATV arról kérdezte Orbánt, hogy a kötcsei találkozón arról beszélt, a szakpolitikai vitákat vállalni kell, fel kell venni a kesztyűt, szóval akkor Magyar Péterrel hajlandó-e vitázni? Hiszen Magyar feltehetően az ő fő kihívója lesz. És Menczer pécsi vitája már ennek a szakpolitikai vitának a része?

Orbán erre úgy reagált, kétségkívül mindig vannak új politikai jelenségek, az „agresszív hőbörgő” politika jelent meg most, de Menczer Tamás csak elfogadta a meghívást, nem ő küldte ki a meghívókat, így aztán semmilyen felelősség nem terheli őt. „A kormánynak nem az a dolga, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, azt meg kell hagyni a pártoknak”, a kormánynak az emberekkel kell foglalkoznia, a figyelmet nem lehet eltéríteni erről, így aztán ilyenfajta vitákban ő nem is akar részt venni, mondta.

A majdani kihívókról, az azokkal való vitákról annyit mondott: „Sosem fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdáik Brüsszelben vannak, én majd a gazdáikkal vitatkozom, sőt, le is akarom őket győzni”. Magyar nevét nem mondta ki, de róla beszélve azt mondta, Brüsszel mindig is le akarta váltani a magyar kormányt, ehhez pedig mindig újabb embereket keresett.

A versenyképességről a miniszterelnök azt mondta: „Jelentem, Magyarországon mindenkinek van munkája”, inkább munkaerőhiány van. A béremelkedést nem bérrobbanásnak, inkább „bérpukkanásnak” nevezné egyelőre. „Ahonnan én nézem a gazdaságot, az teljesen versenyképes”, de a gazdaság Achilles-sarka az energia oldalán van.

A versenyképességről vallott nézetei és gondolkodása miatt választotta gazdasági csúcsminiszternek Nagy Mártont. „Nem kommunikációs bravúrokat várunk a gazdasági csúcsminisztertől, hanem eredményeket, az elvárást megcsinálja. Időnként karcosan, de az meg lesz csinálva.”

„Értékes tudás került Románia birtokába. Ott olyasmi történt, ami itt még nem történt meg” – mondta Orbán arra a kérdésre, hogy mit fog tenni a magyar kormány azért, hogy a magyar választást ne érje olyan orosz befolyás, mint Romániát. Orbán azt mondta, arra kérte a román vezetést, hogy adjanak majd át erről minden információt, „nemcsak a külföldi beavatkozásról, mert arról nekünk is van tudásunk”. Hanem arról is, hogy ez milyen technológiával valósul meg, hogyan történik „ebben a virtuális térben, TikTok, nem tudom, amelyet Önök felületnek neveznek”. Orbán azt mondta, ígéretet kapott arra, hogy tájékoztatást kap, ha a romániai vizsgálatok lezárultak.

Bulgária és Románia energiaviszonyairól, az MVM orosz száláról és erőműépítésről is kérdezte Orbánt a Financial Times, mire a miniszterelnök azt mondta, hogy jobb, ha Ukrajnából érkező gázzal nem számol Magyarország, és most nagy bajban lennének, ha nem lenne egy megépített déli folyosó. „Ha Ukrajna kiesik, nekünk akkor is megvan Románia és Bulgária segítségével” a szükséges gáz, és erre Orbánnak garanciái vannak.

A köztévé a nemzeti konzultációról kérdezte a miniszterelnököt, aki szerint akkora volt az érdeklődés a mostani iránt, hogy úgy tűnik, a magyar közvéleményt a gazdasági kérdések érdeklik a leginkább, ami szerinte helyes, és jó visszajelzés a kormánynak.

Orbán szerint vita van arról, hogy irányítottak a konzultáció kérdései, de „a kérdések úgy vannak megfogalmazva, hogy kifejezzék a kérdező szándékát”, amik néha triviálisnak tűnhetnek, de a politikában semmi sem triviális.

„A kérdések jól megfogalmazottak, a válaszok egyértelműek”, mondta a miniszterelnök.

„2025 a magyar gazdaság nagyszerű éve lesz”, mert a magyar kormány időben észrevette, hogy mit kell tenni. „Mi tudunk győzni, mert jó starthelyzetből indulunk”, mondta.

Jövő évi nagy beruházásokról is beszélt Orbán Viktor, a jövőre megnyíló BMW-gyárat egyenesen „dimenzióváltásnak” nevezte. Az elektromobilitásé a jövő Orbán szerint, mert az atomenergia vagy a szén elraktározása könnyű, de a zöld vonal az igazi kihívás: a magyar álláspont szerint mindegy, mennyi elektromos autót vesznek vagy nem vesznek, Orbán szerint akkor is ez a jövő. Ezért is örül a kormány a nagy akkumulátorgyáraknak és a szegedi BYD-nek.

Orbán nagy reálbér-emelkedésről is beszélt, a sajtótájékoztató előtt próbálta felidézni, mikor volt ilyen utoljára, de talán két év, ha eszébe jutott. „Amikor repülőrajtról beszélünk meg új gazdaságpolitikáról, akkor nem nulla pontról fogunk elindulni” – szerinte az utolsó negyedév megalapozza az optimizmusokat.

Háborús helyett békepolitika jön, és ehhez a kormánynak is alkalmazkodnia kell, Orbán szerint például egy nemzeti konzultáció megtartásával. A miniszterelnök szerint „szoktunk mindenféléket gondolni a magyar közélet állapotáról”, de most úgy néz ki, hogy „van benne szufla”: Orbán ezt arra mondta, hogy adataik szerint több, mint 1,2 millió ember töltötte ki a konzultációt.

„Biztosak lehetünk a nemzeti konzultáció után abban, hogy a következő évben olyanok fognak történni az új gazdaságpolitika jegyében, amelyek még sosem történtek”

– állította a miniszterelnök. Ennek részeként néhány olyan példát sorolt, amelyet „fontosnak érez és a szívéhez is közel áll”: ezek között olyan támogatásokat sorolt, amelyek a fiatalokat, illetve a kisvállalkozókat érintik.

A háborúnak gazdasági követkeményei is vannak, de Orbán értelmezése szerint ezt lezárhatjuk, eljöhet egy újabb korszak, „véget érhet a háború, kezdődhet a béke”. Ha vége a háborúnak, megszűnnek a szankciók, a magyar kormány szerint ezeket végleg fel kell számolni. Ezzel megszűnik az infláció, elindul a gazdasági fellendülés, és eljöhet a jólét Európában.

De komoly falakba ütközik ebben Orbán, mert ez a gondolat még nem érlelődött meg sok országban, az EP-ben a pártok kötöttek egy paktumot egymással, Weber vezetésével, amiben leírták, „hogy a feladat az, hogy minden úgy folytatódjon, ahogy eddig ment”, sőt, a tagállamoknak szerintük a nemzeti össztermék 0,25 százalékát kéne befizetni, ami Magyarország esetében 200 milliárd forint minden évben, vagyis „fél havi nyugdíj”.

Magyarország viszont része Brüsszel ellenzékének.

„Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat” Orbán szerint akkor is, ha megoldhatatlannak tűnik valami. Orbán dicsérte az európai magyar elnökséget, mondván, ők nem „dossziékat tologattak”, hanem „vállalták a bátor, politikai kihívásokat”. Orbán aztán arról beszélt, hogy „új realitásról, új helyzetről nem vesz tudomást az európai elit”, pedig itt van Donald Trump: márpedig Orbán szerint ha Trump ígéretei töredékét csinálja csak meg, akkor is „megváltozik a világ”.

„Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fogunk élni hamarosan” – mondta Orbán, „olyasmik, amikről korábban nem is álmodtunk. Legfeljebb mi, magyarok”. Orbán ezután a család, a gender, a háború és a gazdasági kérdéseket említette, mint az „új változások” alapját. A miniszterelnök háborús idők utáni békekorszakról beszélt, illetve arról, hogy jelenleg 80 ezer ukrán menekült van Magyarországon.

A mélyben már folynak az egyeztetések a 2027 utáni következő hét év költségvetéséről Európában, ez hatalmas összeg lesz, mondta. Ebben csak akkor lehet megegyezni, ha a 27 tagállam ugyanazt gondolja majd. Orbán szerint itt éles viták zajlanak, de nagy teljesítmény a miniszterelnök szerint, hogy a tagállamok agrárminiszterei tudják, mit akarnak, van közös európai álláspont.

Az európai versenyképesség romlását is rögzítené Orbán, aki szerint az unió tagállamainak részesedése a világ össztermeléséből folyamatosan csökken, Magyarországnak az volt a dolga az elnökség idején, hogy a következő fél évben határidőhöz kötve, hatásköröket meghatározza, kinek mi a dolga, hogy a hanyatlást megállítsák. Korábban ilyen dokumentum nem született még Orbán szerint.

Orbán Viktor szerint a magyarok már nem tudják, milyen lehet az, ha valaki hiába az EU része, mégsem része a schengeni térségnek: szerinte „nem európai jelenség” az, hogy Bulgária és Románia eddig nem volt a tagja. Magyar elnökség alatt döntöttek arról a tagországok, hogy a teljes schengeni övezetbe beveszik a két országot: Orbán szerint a magyarok szempontjából is lesznek ennek pozitív következményei. Egyrészt több határőrt lehet levezényelni a fontosabb részekhez.

Másrészt pedig Orbán szerint „az élet élni akar” és nem ugyanolyan, ha „az egyik oldalon egy határ húzódik”, mint „amikor szabadon mozoghatsz”. „Magyarország számára a román határ ellégiesedése azt jelenti” Orbán szerint, hogy 12-ről 22-re nő majd a határátkelők száma Magyarország és Románia között, és az „elszigeteltség, nehézmozgás” feloldódik.