Sebestyén Balázs szerint a nők nem tudnak parkolni, valójában pont az ilyen megjegyzések nehezítik a manővert

Váratlan helyről kapott megerősítést a Nissan magyar importőrének elrontott, majd visszavont reklámkampánya, amelyre először egy bántalmazási ügyekkel foglalkozó Facebook-csoport, majd a 444 hívta fel a figyelmet, de a Telexen is részletesen olvashattak róla. A reklámok egy részében szexista poénokat adtak a két szereplő, Stohl András színész, műsorvezető, illetve Ganxsta Zolee rapper szájába, de volt olyan hirdetés is, amelyben a nők parkolási képességét gúnyolták. A cég később önálló Facebook-közleményben is bocsánatot kért a történtek miatt.

Sebestyén Balázs rádiós műsorvezető hosszan vitatkozott műsorvezetőtársaival a témáról a Balázsék keddi adásában, majd azzal zárta a beszélgetést, hogy kijelentette Ráskó Eszternek címezve:

„Szerintem meg nem tudtok parkolni, ez ilyen egyszerű. Ahogy mi nem tudunk többfelé figyelni, ti meg nem tudtok parkolni. Sajnos vannak dolgok, amiken még a píszí sem fog változtatni.”

A megjegyzés a Youtube-ra feltöltött felvételen 1 óra 18 perc környékén hallható, a végén Ráskó Eszter parkolási versenyre hívta ki Sebestyént.

Akinek ilyen könnyen kiszalad a száján, hogy a nők nem tudnak parkolni, annak a közelében valóban sokkal nehezebb nőként autót vezetni, de nagyobb probléma, hogy a hasonló kinyilatkoztatásokat is legitimálta a Nissan reklámja. Sebestyén Balázs nincs egyedül ezzel a véleményével, ahogy erről a csütörtöki cikkünkben megszólaló két autós szakoktató is beszámolt: ők rendszeresen adnak pótórákat olyan, jogosítvánnyal rendelkező nőknek, akik közül sokan pontosan azért nem mernek a volán mögé ülni, mert rendszeresen kritizálták őket a kezdeti próbálkozásaik során. Bár Sebestyénnek nem bátorítás, csupán jó apropó volt a mostani reklám a témához, sokaknak a médiában visszatérő degradáló vélemények felhatalmazást jelentenek, hogy lekezelően viszonyuljanak másokhoz, de ez nem csak a nőket sújtja.

Aki fogkefét vagy autót hirdet, felelősséggel tartozik a fogyasztók felé. A reklámok nemcsak azokhoz jutnak el, akik megvásárolják a bennük szereplő terméket, de másokban is megmozgatnak valamit. A magyar Nissan hibázott azzal, hogy humorral próbálta normalizálni a szexizmust és a nők képességeit általánosító módon kétségbe vonó, lejárt szavatosságú hímsovinizmust. Bizonyára van, aki nevet az ilyesmin, mások viszont megerősítést találnak a mérgező mondatokban arra gondolva, hogy hát a Nissan is megengedte magának, hogy a nők kárára gúnyolódjon, aki pedig megsértődik, az nem érti a tréfát.

Bár az importőr visszavonult, amikor látszott, hogy magára gyújtotta a házat, az ügy mégsem marad nyomtalan, ahogy nem is volt előzmény nélküli. Ezek a reklámok rezonáltak egy sor, az autókkal, illetve az autózással kapcsolatos rossz beidegződésre is.

A magyarázat nélkül visszavont Nissan-kampány összes alkotóeleme hamis volt. Az autózás évtizedek óta nem férfikiváltság, a többségnek az autó egyszerű célszerszám, de ez persze senkit nem akadályoz abban, hogy többet lásson bele a járműbe az eredeti funkciójánál. A gyártók nem ritkán valóban igyekeznek olyan értékeket, illetve asszociációkat társítani egy-egy típushoz, amelyekre a férfiak, a nők, a fiatalok, az idősek, az egyedülállók vagy éppen a családok figyelmét akarják felhívni. Ironikus, hogy miközben Magyarországon a Stohl András szájába adott mondatokkal gúnyolták a nőket, és így buzdítottak az X-Trail nevű szabadidő-autó megvásárlására, addig a Nissan saját reklámfilmjében egy nő és két gyerek látható:

Az elhíresült magyarországi kampány jó alkalom lenne a magyarországi Nissan- importőrnek arra, hogy megismerje saját termékeit, és bemutassa, hogy ezeket bárki könnyen tudja használni, akinek van jogosítványa. Az viszont vásárlóvesztéshez vezethet, ha az alapvetően nőkből és férfiakból álló vegyes vevőkör egy részét azzal próbálják megnevettetni, hogy a másik részén viccelődnek.

Hogy most legalább beszélnek a Nissanról? Az európai központban nem vágytak erre a fajta publicitásra, és el is határolódtak a magyar importőr akciójától, a botrány pedig biztosan nem építette a bizalmat a magyar vevőkben sem, ami elvileg minden reklám célja lenne.

Sokan siratják a nyers mechanikus élményt, amikor az autók kormányzásához fizikai erő, a sebességváltáshoz jó ütemérzék és a motorhang értő megfigyelése kellett, a parkolás pedig lélegzet-visszafojtva végrehajtott attrakció volt, ezért aki képes volt uralni a vasat, az úgy érezhette, hogy ezzel kiemelkedik a tömegből. Ez a régi típusú autós felfogás visszaszorulóban van, mert egyre kevesebben vágynak az efféle érdekes nehézségekre, hanem a szervókormányt, a tolatóradart és a parkolást segítő automatikát keresik. A korábbi felfogás persze még sokáig fog létezni, be sem tiltják, de a szexizmust fontos lenne száműzni az autózással kapcsolatos közgondolkodásból.