Lázár János: Nekünk szentségtörés az is, ha valaki párhuzamot von az '56-os magyarok és a mai ukránok között

Tartalmas volt az idei nemzeti ünnep: Orbán újra Budapesten emlékezett meg, Weber kutyusáról és bábkormányról beszélt, Magyar Péter pedig bejelentette, hogy elkezdik castingolni 2026-ra a jelöltjeiket. Percről percre közvetítésünket lezárjuk, de a nap legfontosabb eseményeiről összefoglaló, elemző cikkeinkben és videóinkban is beszámoltunk.

• „Igazi aláíró fajta, Weber kutyusa – Orbán Viktor először szállt bele látványosan Magyar Péterbe” – összefoglaló Orbán Viktor beszédéről.
• „Képviselői X-Faktort hirdetett Magyar Péter, aki szerint másokkal együtt őt is megvezette a NER” – összefoglaló Magyar Péter beszédéről.
• Orbán most arra használta 1956-ot, hogy megüzenje híveinek: vállalja a harcot új kihívójával – elemzés Orbán és Magyar üzengetéséről.
• „Annyira elegem van, hogy bárkit indítanak, 2026-ban a Tiszára fogok szavazni” – videó a Tisza Párt Széna téri rendezvényéről.
• „Az oroszoktól miért tartanánk? Az nem akar háborút” – videó Orbán Viktor megemlékezésről.

Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is és így lesz 2024-gyel is – mondta Lázár János Koloszvári Magyar Operában az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Az építési és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy a nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozó magyarság örökösen kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra tanította, hanem arra, hogy csak magára számíthat. „Összeköt bennünket tehát ez is: a függetlenség utáni vágyunk. Ez a kurucos, makacs akarása annak, hogy minden korban magabíró nemzet maradjunk” – mondta.

„Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha” – fogalmazott. Lázár szerint kevesen tudják, hogy az anyaországi és a romániai magyarok milyen aránytalan módon részesültek ’56 történetéből. „Míg az anyaországnak ’56 forradalom volt és szabadságharc, a remény időszaka és csak azután a megtorlásé, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat jó előre elfojtották”.

Lázár János arról beszélt, hogy a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”,

politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul. „56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között” – fogalmazott a miniszter.

(MTI)

„A köztársasági elnöknek nem feladata, hogy pártpolitikai szereplők nyilatkozatait kommentálja, mert kívül áll a pártpolitikai versenyen” – mondta Orbán Balázs nagy port kavart 1956-os gondolatmenetéről Sulyok Tamás köztársasági elnök a Hír Tv szerda esti műsorában.

A köztársasági elnök megvédte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és azt is elmondta, hogy miért nem adott még senkinek kegyelmet hivatalba lépése óta. Arról is őszintén vallott, hogy nem lát a jövőbe, rendkívül bizakodónak tartja magát, és annyi órából áll a nap, amennyi munka belefér, de természetesen pihenni is kell. További részletek a cikkünkben.

A megemlékezés elején magasba emelt fáklyákkal és egy perc néma csenddel emlékeztek '56 hőseire a Momentum rendezvényén összegyűltek a Magyar Rádió régi épülete előtt.

Rózsa András zuglói polgármester beszédét azzal kezdte, hogy egy második Kádár-rendszerben élünk. „Ha valaki kiáll az igazságért, ha szembe száll a rendszerrel, azt perbe fogják és elítélik.” Itt a polgármester kimutatott a helyszínen jelen lévő Fekete-Győr Andrásra. Szerinte ez a második Kádár-rendszer, ami azonban már összeomlóban van, és arra kell felkészülnie a pártnak, hogy mi lesz ha véget ér.

Tompos Márton a Momentum elnöke arról beszélt, hogy Ukrajna éppen ugyanolyan helyzetben van most, mint amilyen helyzetben Magyarország volt 1956-ban. Az Orbán-kormányok szerinte nem az '56-os hősöktől tanulták el a szabadság szeretetét, hanem Kádár Jánostól és más kommunista vezetőktől a Moszkvának való behódolást. A párt elnöke beszédét azzal zárta, hogy a Momentum milyen vállalásokat tesz, ha vége lesz a Fidesz kormányzásának: fegyvereket küldenének Ukrajnába a védekezéshez, leállítanák az EU-s segélycsomagok blokkolását, és minimálisra csökkentenék a kapcsolatot Oroszországgal és Kínával.

Fáklyás megemlékezést tart a Momentum a Pollack Mihály téren a Magyar Rádió korábbi épületénél. A 19 óra 56 percre meghirdetett kezdésre kisebb tömeg gyűlt össze a téren. A megemlékezésen kint van Fekete-Győr András is, aki a múlt héten mondott le képviselői mandátumáról, miután jogerősen elítélte a harmadfokú bíróság hivatalos személy elleni erőszak vádjában.

„A magyarok biztosak lehetnek abban, hogy akárcsak az elmúlt 14 évben, csapataink valóban harcban állnak és a kormány valóban a helyén van” – főnökéhez hasonlóan Nagy János, Orbán Viktor titkára, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár is harcos politikai beszédet mondott szerdán Zalaegerszeg városi megemlékezésén az MTI tudósítása szerint.

„Hiába próbálkoznak ma Brüsszelben, Washingtonban vagy Moszkvában, 1956 fényében minden elhalványul, és hamisan csengenek azok a szónoklatok, amelyek a pesti srácok vagányságát a szomszédunkban zajló szláv testvérháborúval vetik össze” – fogalmazott beszédében Nagy. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy épp a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs vont párhuzamot 1956 és a honvédő ukránok között.

Az államtitkár szerint 1956 két örökséget hagyott ránk: kiállás, összefogás, összekapaszkodás az egyik oldalon, cserbenhagyás, megalkuvás árulás és gyilkosok nászéjszakája a másikon. Nagy szerint

megtanultuk, hogy a baloldal „mindig a demokrácia bajnokának állítja be magát, miközben éppen felszámolni készül azt”.

Nem kétséges szerinte, melyik oldalon állnak azok, akik „az úgynevezett antifasiszta aktivistákat mentegetik, Péter Gábor széles mosollyal fogadta volna Ilaria Salis képviselő asszonyt az ÁVH keretében.”

Az államtitkár arról is beszélt: nem kétséges, melyik oldalon állnak azok, akik ma „idegen segítséggel akarnak Magyarországon hatalomra kerülni, csak most nem Moszkvába, hanem Brüsszelbe és a nagy vízen túlra járnak útmutatásért”. Mint ahogy az sem kétséges szerinte, hogy melyik oldalon állnak azok a nagykövetek, akik „nem a hazájukat képviselik, hanem a nemzetközi baloldal szekerét tolják”. Ezzel kimondatlanul David Pressman amerikai nagykövetre utalhatott.

Nagy János beszédében ünnepélyesen megfogadta, hogy soha többé nem hagyja, hogy a nemzet szabadságán és Magyarország szuverenitásán folt essék.

Gyorsan képbe kerülne, miről beszélt Magyar Péter a Tisza Párt Széna téri rendezvényén? Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb részleteket.

„Passzivistáink és képviselőink ma 18 óra után nem sokkal plakátokat rögzítettek a Szuverenitásvédelmi Hivatal kerítésére, valamint átnevezték az utcát Bábállam utcára, utalva ezzel a növekvő orosz és kínai befolyásra a kormányzati politikában” – írja közleményében a Kétfarkú Kutyapárt.

Sándor Balázs, a párt önkormányzati képviselője a helyszínen arról beszélt, hogy ‘56 eddig egy közös nemzeti minimum volt pártállástól függetlenül. Botrányosnak nevezte Orbán Balázs kijelentéseit, miszerint 1956-ban nem kellett volna fegyverrel védeni az országot. Szerinte ez szuverenitásvédelmi kockázatot rejt magában. „A Kutyapárt ezzel az akcióval szeretné felhívni a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, hogy indítson vizsgálatot a miniszterelnök politikai igazgatója ellen” – mondta.

A hivatalnak szerinte foglalkoznia kellene a Külügyminisztérium szerverein „ki-be járkáló” orosz hekkerekkel, és a Magyarország területén dolgozó kínai titkosrendőrökkel is. Hozzátette: a Fidesszel is foglalkozhatnának, mert szerintük ők is nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A Kutyapárt orosz és kínai zászlókat rögzített a Szuverenitásvédelmi Hivatal kerítésére, és Orbán Balázs életnagyságú kartonbábját is elhelyezték rajta. A Kutyapárt a valódi szuverenitásvédelmi munkához minden jót, „vagy pedig a közpénzből fenntartott bohóckodás folytatásához jó szórakozást kívánt”.

Olvasói levelet kaptunk egy kétfős minitüntetésről az argentin fővárosból, Buenos Airesből. A képeken látható, hogy két férfi áll egy lyukas magyar zászlóval, amire a „Vágjuk ki Orbánt” felirat került. Olvasónk ezt írta a még október 22-én, késő délután megejtett akcióról:

„Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából Sedlák Máté és Joel Padovan tüntető jelleggel felhívást helyeztek el Buenos Airesben a Kongresszus épületénél. (Azért itt, mert a Casa Rosada előtt a Plaza de Mayón a tanárok és egyetemisták tüntettek.)”

Sulyok Tamás köztársasági elnök napközben egyetlen Facebook-poszttal emlékezett meg október 23-ról, nyilvános eseményen nem vett részt. A köztársasági elnök végül este, a Duna TV által közvetített, MÜPA-ban megrendezett ünnepi műsor felszólalójaként tűnt fel.

Sulyok Tamás arról beszélt, hogy az '56-os hősöket eggyé kovácsolta a szuverén és szabad haza vágya. „Sokféle politikai akarat és cél jutott ekkor közös nevezőre. 1956 szabad magyarjai ma archív felvételekről mosolyognak ránk, látszik az arcukon, ahogy kiül rá a szabadság öröme” – mondta. Szerinte ők voltak azok, akik megrengették a hazug, elnyomó hatalmat, „olyan sebet ejtettek a hatalmas kommunista képződményen, amit már nem lehetett begyógyítani.”

„A független Magyarország egy megtörhetetlen egységből emelkedett ki, ami ma szabad otthonunk”. Az államfő szerint „a mai Magyarország, a ma megélt szabadságunk mások bátorságából és áldozatából ered – még ha harminchárom évet kellett is várni rá, hogy megvalósuljon, amiért annyi sokan küzdöttek, szenvedtek vagy haltak meg.”

A köztársasági elnök szerint 1956 emléke az egész magyar társadalomé, azt nem lehet kisajátítani. „1956-ban nem volt összeesküvés vagy konspiráció, nem tervezgettek, csak egymást támogató közösséget formáltak. Példát mutattak abban, hogy nincs olyan reménytelen helyzet, amiből nem tudna kilábalni a magyar nemzet” – fogalmazott. „Dicsőség '56 halhatatlan magyarjainak, dicsőség a hősöknek!”

A köztársasági elnök Facebookon arról számolt be, hogy este a Hír TV-nek is interjút ad majd.

Magyar Péter beszédének vége után lement egy tiszás reklámfilm, majd a pártelnök még pár mondatra feljött a színpadra: „Gondoljunk a hősökre, a valódi szabadságharcosokra, forradalmárokra”, akik miatt szabad lehet az ország. „Gloria victis, dicsőség a hősöknek” – köszönt el Magyar, miközben egy cigányzenekar bús nótát húzott el a távozó tömegnek.

„Mindannyian tudjuk, még Orbán is, csak nem merik kimondani: számukra vége van.” Magyar szerint az embereknek egy haza kell, ahol a család, a munka, a béke és a szeretet várja őket. „A haza a népé, nem a magántőkealapoké, nem a bumfordi rokonoké, és nem a milliárdosoké” – mondta.

„Lassan mondom, hogy a Karmelitában is megértésék: a haza a népé.”

Szerinte most eljött a tehetséges magyarok ideje, ezért fel kell állni a kanapéról. „Mindenkire szükségünk van, aki szembe akar nézni a Nemzeti Együttbűnőzés Rendszerével.” Hozzátette: mindig voltak Döbrögik, de mindig voltak Lúdas Matyik is, akik háromszor verték vissza az elkövetett bűnöket.

Hogy személyesen is találkozzanak, meghirdetik a jövő vezetőinek pályázatát – ismételte meg Magyar Péter. Az EP-képviselői pályázaton elindult jelöltek ott vannak Strasbourg-ban, a budapesti közgyűlés Tisza-tagjai pedig ott állnak a színpadon mondatai szerint. Magyar szerint a fideszesek egymást szolgálják az oligarcháikkal, a Tisza az embereket fogja. „Mostantól él a nyílt pályázat”, a Tisza Párt honlapján fent vannak a részletek. 2026-ban véget vetnek „az ezeréves átoknak”, az ország megszűnik kompországnak lenni. „Ha a komp a jobb oldalon állt, balról pfujolták, ha a bal oldalon állt, jobbról pfujolták”, a komp szerinte „a rossz leheletű múlt”, sehova se tartozik.

„Mi a hídépítők nemzedéke leszünk, itt az idő, hogy átalakuljon a magyar táj.”

A kompátkelők helyére hidakat akar építeni, összekötni a keletet a nyugattal, a jó szándékot jó üzleti lehetőséggel. A híd felvirágzást, felértékelődést hoz a tájba, kiszámíthatónak és barátinak kell lenni, „akkor felértékelődik a Duna–Tisza tája”. Orbánék becsapták szerinte a népet, kiárusították az országot, ellopták a közös vagyont, „nincs több esély”.

„Egyetlen célunk van: Magyarország növekvő pályára állítása” – mondta Magyar. Szerinte most itt a lehetőség, hogy a magyar emberek beszálljanak a politikába. Hibának tartja, hogy „politikai haszonlesők, bólogató Jánosok” irányítják az országot. „Ennek vége! Eljött a tehetséges emberek ideje, a jövő hazaszerető vezetőit keressük.”

Ezután feljöttek a színpadra azok az emberek, akik korábban már Tisza-szigeteket alapítottak. „A hazánk nincs jó állapotban, sürgős felújítás vár rá. Annyira lyukas az ereszcsatorna, hogy elázott az alapozás, a csúcsfal megdőlt, a tetőn akkora lyukak vannak, hogy éjszaka látszanak a csillagok” – mondta.

Szerinte a ház tulajdonosa épp azzal akarja eladni a házat, hogy bentről milyen szépek a csillagok, de a monszunról és az időjárásról nem beszél.

„Most az utolsó villanykörtét csavarják ki, leszerelik az utolsó kilincseket is. Ami vihető, azt mind el fogják vinni a házból. Ezt mind pótolni kell majd, ehhez kötünk szövetséget szakemberekkel” – mondta Magyar.

Hozzátette: olyan lesz majd az újjáépítés, mint mikor egy tűzvész vagy egy árvíz után kalákában újraépülnek a házak. „Olyan szomszédok leszünk, akik nem felejtik el, hogy kik jöttek át segíteni, szükség esetén ott leszünk mi is és segítő kezet nyújtunk” – fogalmazott.

A 13. havi nyugdíjak, rezsicsökkentés, 25 év alattiak adómentessége is megmarad Magyar Péter szerint, majd beszélt egy vázolt adópolitikáról is. Belép az ország az Európai Ügyészségbe, hazahozzák az „uniós ezermilliárdokat”, befoltozzák azokat a réseket, amiken át évi 3-5000 milliárd forint „zúdult ki”, csak két ciklusig lehet valaki miniszterelnök, megszüntetik a propagandát, visszaállítják az önkormányzatok függetlenségét – sorolta az intézkedéseket győzelem esetén. Magyar az „összegányolt” alkotmányban is kiküszöböli a csorbákat, ha kormányra kerül – ígérte.

A Tisza-elnök szerint átérzik a felelősséget. 65 munkacsoporttal és rengeteg szakemberrel dolgoznak a kormányprogramon, hogy „a magyaroknak ne valami ellen kelljen szavazniuk”, hanem egy vonzó programra.

November 5-től társadalmi párbeszédet is kezdenek „A magyarok hangja” néven, kikérik ebben a nép véleményét a főbb rendszerekről, politikákról.

„Óriási dolgot vittünk véghez az elmúlt hónapokban”, egyre több ember szeme kinyílik – mondta Magyar. Hivatalosan is elindítják a Tisza Párt vezető politikusainak transzparens kiválasztását. Tapasztalt szakembereket keresnek, akik kiemelkednek szakterületükön, vállalják a közszereplői léttel járó nehézségeket. Nemcsak országgyűlési képviselőjelölteket választanak ki, hanem szakembereket is, akikkel legkésőbb 2026 májusában zökkenőmentesen átveszik a kormányt.

„Tudom, hogy sokan vannak, akiket szintén becsapott az Orbán-rendszer, de még hezitálnak” – mondta Magyar. Szerinte a becsapott magyarok is tiszteletre méltó emberek, „ők azok, akiket becsapott, és az út szélen hagyott az Orbán-kormány”.

A „becsapottaktól” azt kérte, hogy álljanak meg és gondolják át, hogy erre szavaztak-e korábban. „Azt szerették volna, hogy bugyuta milliárdosok szórják szét a nemzeti vagyont? Azt szerették volna, hogy a gyerekeik külföldön éljenek?” – kérdezte. Azt ígérte, hogy amennyiben jön a változás, akkor nekik is egy jobb hely lesz Magyarország.

Ezután áttért arra, hogy mit fognak tenni 2026-ban, ha ők nyernek. „Igazságot szolgáltatunk, visszaszerzünk, amit tudunk a közös nemzeti vagyonunkból”. Visszaállítják a kataadózást, összehozzák a V4-eket, és kiterjesztik a többi országra. „Egy Tisza-kormány alatt nem lesz 3 millió létminimum alatt élő honfitársunk. Nem leépítjük az egészségügyet és az oktatást, hanem fejlesztjük” – mondta terveikről. Emellett családipótlék-emelést, és az idős magyarok segítését ígérte Magyar Péter.

A szabadságharcosok egy független, igazságos és jóléti országért küzdöttek Magyar szerint, mi pedig tartozunk annyival az emléküknek, hogy a forradalom 70. évfordulójára „másik irányba fordítjuk a hazánk sorsát” – utalt ismét a választásokra. „A Tisza Párt őrzi történelmi felelősségét”, ezért egy olyan kormányprogramot és csapatot raknak össze, amiből „egy hazaszerető kormány jön létre legkésőbb 2026-ban”.

Rátért arra, mit jelent a hazaszeretet. Azt, hogy bennünk van, és mind a részei vagyunk. „Becsület, tisztesség, szerénység, igazság, irgalom, érzékenység, türelem, vendégszeretet és megértés” – sorolta áhított kormánya jelszavait. „Egy borsodi zsákfaluban élő, hátrányos helyzetű négyéves kisfiú is részesülhet minőségi oktatásban”, egészségügyi ellátásban, kiváló kutató vagy sportoló válhat belőle. A hazaszeretet azt is jelenti, hogy a beteg honfitársaknak és ápolóknak is lehet méltó életük, hogy az idősek nem nyomorognak, hogy tisztességesek a bérek.

Magyar Péter szerint mindenkinek lesz feladata, majd megköszöni azoknak, akik itt vannak velük, az önkénteseknek, pénzbeli támogatóknak, a Tisza-szigetek alapítóit és toborzóit. Magyar azt mondta, mindent megtesznek, hogy hatékonyabbak vagy szervezettebbek legyenek. Sokan vannak szerinte, akik olyan pozícióban dolgoznak, hogy veszélyes lehet nekik a nyílt állásfoglalás. Olyanok is vannak, akiknek „ételt kell tenniük a család asztalára”, ők a csendes hősök, szeretik a hazájukat, de most nem tehetik. Egy dolgot kér tőlük:

„2026-ban gondolj a hazára, szavazz a Tiszára!”

„Orbán Viktornak nincs felhatalmazása semlegességéről beszélni, nincs hatalma elárulni 56-ot” – mondta a Tisza elnöke.

Magyar szerint a kormánynak az elmúlt években minden lehetősége megvolt, hogy egy csodás, boldog és fejlődő országot csináljon. „Ehelyett morális és gazdasági válságba sodorta szülőföldünket.” Szerinte az állami propaganda vidék és családbarát kormányról beszél, de a vidék kiürül, Orbánék külföldi munkavállalókat telepítenek be a falvakba, bezárják a postahivatalokat, megszüntetik a vasútvonalakat.

„Miközben a környező országokban valahol duplája a magyarnak a minimálbér, addig Orbánék elhibázott gazdasága miatt nálunk a legmagasabb az áfa.” Szerinte ahelyett, hogy a kormány elfogadná a korrupcióellenes intézkedéseket, és hazahozná az uniós ezermilliárdokat, inkább kínai hitelekből tartja lélegeztetőgépen a magyar költségvetést.

Arról beszélt, hogy Orbánék megvezették a magyar társadalmat, köztük őt is.

„Polgári és európai Magyarországot ígértek, de végletekig kifosztott, feudális társadalmat hoztak létre” – mondta. „Ennek vége van!”

„1956 zsinórmérték, nemzeti minimum, oda kell visszatalálni” Magyar szerint. Az összefogást választott országára kell hasonlítanunk, ami kimondta, hogy elég volt az elnyomásból, nem félt. „Ez a mi közös történetünk” – teszi hozzá. Ezzel az elszántsággal akar nekivágni a következő szűk másfél évnek (itt nyilván a 2026-os országgyűlési választásokra célzott).

„A legkeményebb hatalom is meghátrál, ha látja, hogy kellőképpen erős ellenféllel áll szemben” – mondja a pártelnök, EP-képviselő. Szerinte a kormány semlegességről beszél, pedig nincs rá felhatalmazása. Szent István nyugati keresztény útra helyezte az országot, a Hunyadiak „testükkel védték Európát”, az 1848-asokat is felemlegette, majd az ötvenhatos forradalom hőseit is. 1989-et, a NATO- és EU-népszavazásokat is sorolta, ezek az események mind azt mutatták, hogy Magyarország „a nyugati szövetség mellett tette le a voksát”.

Magyar Péter arról beszélt, hogy szerinte a mai állampártban vannak olyanok, akik egy puskalövés nélkül adnák fel a hazájukat. „Vannak olyanok, akik behunyják a szemüket és kitüntetést vesznek át az oroszoktól, miközben azok feltörik a Külügyminisztérium szervereit.” Magyar szerint egy olyan ember vezeti ma az országot, aki „1989-ben még az orosz csapatok kivonását követelte, de ma már minden cselekedetével megalázza a magyar alkotmányosság alapját.

Hova tűnt a ruszkik haza, miniszterelnök úr?”

– kérdezte. „Az 1956-os forradalom után az árulok több száz magyar hőst végeztek ki”, emlékezett vissza. Kivégezték többek közt az orvosként dolgozó Tóth Ilonát, a 18 éves Mansfeld Pétert és a Széna téren harcoló Szabó Jánost. Magyar szerint őket alázta meg Orbán Balázs, a miniszterelnök jelenleg is hivatalban lévő politikai igazgatója.

Magyar Péter folytatta: elhatározták, hogy a Tisza Párt visszaadja a hatalom által kisajátított jelképeket, mint az '56-os lyukas zászló. „Emlékeztessen a kötelességünkre: megóvni és megvédeni a hazánkat”. Ez a jelkép „segít felismerni az árulókat, akik hebegve-habogva, csűréssel-csavarással próbálják menteni a menthetetlent”, akár Orbán Balázs.

Magyar szerint az ünnep az, amikor a nép érzi, hatalmasabb az elnyomóinál, amikor elzavarjuk a diktátorokat. „Ünnepelni kell azt is, amikor egy nép önmaga legjobb arcát mutatja” – folytatja. Szerinte a magyar nép tiszta arca az 1956. október 23. utáni 13 napban mutatkozott meg a lakosság szolidáris tetteivel. Felteszi a kérdést, gondolunk-e eleget a hősökre, értjük-e a lemondásukat és áldozatvállalásukat. „Vajon hajlandók lennénk-e mi is lemondani a kényelemről” vagy fegyverrel megvédeni a hazát. Bízik benne, hogy a magyarok többsége nem hezitálna.

„Ma is élnek köztünk gyávák, sehonnai bitangok”, idézi a Himnuszt, „akik harminc NER-ezüstért” elárulják a hazánkat. Ők ma is köztünk élnek, irányító pozícióban vannak, és büszkén vallják, hogy nem tették volna meg azt, amit megtettek a pesti srácok 15-16 évesen.

„Magyar Péter egy báránybőrbe bújtatott nyilvánvaló áruló” – mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke az ellenzéki párt '56-os megemlékezésén. Toroczkai ezután azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „átadta szuverenitásunkat és függetlenségünket a brüsszeli nagyoknak”, most pedig kinyitotta az ajtót a másik irányba, hogy „jöjjön a kínai tőke is, ha már az amerikai itt van”.

Szerinte mind Magyar, mind Orbán „szemben áll azzal, amit az ‘56-osok akartak”. Toroczkai végül kiemelte, hogy ők nem „a Fidesz szatelitpártja”, hiszen pont a Fidesz akarja elvenni tőlük a szavazókat.

1956 a közös történetünk, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták – kezdte beszédét Magyar Péter, akit a tüntetők az „Árad a Tisza” skandálással fogadtak.

Megköszönte az embereknek, hogy eljöttek, szerinte nekik fontos a valódi magyar hősök emléke. „Köszönöm, hogy kiállnak a szabad és jóléti Magyarországért, amiért a magyarok 68 éve harcoltak. Jó látni, hogy működik a morális iránytű, ami mutatja, mit jelent a valódi hazaszeretet” – mondta. Felidézte, hogy 1956-ban az ő nagymamája is a Bem térre vonult egy igazságosabb Magyarországért. „Estére elkezdődött a magyar történelem 13 legcsodálatosabb napja. A nép sokévnyi kizsákmányolás után torkig lett.”

„A magyar föld nem eladó, nem átjátszható semmi pénzen, szent és sérthetetlen, ezt kell a fejébe verni minden politikai igazgatónak és minden külügyminiszternek” – mondta Magyar.

„Ti vagytok azok, akiket megint nem sikerült félrevezetni” – mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke. Ő Lázár János Turul-szoborra vonatkozó műemlékvédelmi kezdeményezését egy „trükknek” nevezte, amelynek az volt a célja, hogy ma itt „ne legyenek sokan”. Toroczkai szerint a cél az, hogy „ne tehesse rá egyetlen magyargyűlölő se a mocskos kezét” a nemzeti jelképekre, ezért a Mi Hazánk a nemzeti szimbólumok védelmét akarja elérni.

Toroczkai ezután a magyar népességfogyásról és a rendszerváltásról beszélt, utóbbitól szerinte eljutottunk oda, hogy európai viszonylatban Magyarországon az „egyik leghazugabb, legképmutatóbb politikai rendszer alakult ki”. A Mi Hazánk szerint ez pont olyan, mint Dante pokla, amelynek tagjai „tartanak most olyan megemlékezéseket ‘56-ról, mint a Mi Hazánk itt”.

Toroczkai azt is hiányolta, hogy nem volt itt a kormánypárt akkor, amikor Kovács Gergely, a „magát viccesnek álcázó magyargyűlölő” miatt elkezdődött a politikai vita a Turul-szobron.

A Tisza-gyűlések egyik főszereplője, Nagy Ervin következett a táncos produkció után. Örkény István Fohász Budapesthez című írását olvasta fel.

Jordán Tamás után a Megatáncban feltűnt Karsai Zita és több másik táncos lépett színpadra, akik Csézy Itthon a legjobb… című dalára táncoltak.

Karsai Zita a Tv2 táncos tehetségkutatójában tűnt fel 2006-ban, jelenleg táncművész.

Jordán Tamás volt a következő előadó a színpadon, aki 1956-os emlékeiről beszélt eleinte. Felelevenítette, amikor édesapjával ott volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, „olyan lehetett ez, mint a Bastille lerombolásánál volt”. Hozzátette, most is kezd hasonlóan érezni, látva a tömeget, ami „Árad a Tisza!” skandálással válaszolt. József Attila A számokról című versét szavalta el.

Orbán Viktor tizenhat évvel ezelőtti beszédét is levetítették a közönségnek. Ekkor a későbbi miniszterelnök a grúziai háború eseményeit kommentálva szólalt meg és vont párhuzamot az 1956-os forradalom és az orosz katonai agresszió között.

„Némileg lehangol, amit ma Magyarországon a nyilvánosságban látok és hallok. Tiszta európaiak lettünk. A tőlünk nyugatra létező európai országokban volt az a szokás, legyen szó akár a 68-as csehszlovákiai orosz bevonulásról, vagy 56-ról, hogy az első reakciója a Nyugatnak nem az, hogy világosan és határozottan elítéli az agresszort, hanem egy ilyen megértő szimpátiával mentségeket keres a számára, hogy miért tette, amit tett. Ez rögtön össze is zavarja az egyértelmű állásfoglalását, mert nem tud a lényegi tényekre összpontosítani. A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. Ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés és a szocializmusból itt maradt erkölcsi relativizmus maradványa. Ezért azt javaslom, beszéljünk egyenesen és világosan: a katonai agresszió az katonai agresszió” –fogalmazott 2008-ban Orbán.

„A szabadságért és szuverenitásért vívott küzdelmünket az egyik blokk eltaposta, másik tétlenül szemlélte” – írta a Facebookon Szijjártó Péter '56 emlékére. A külgazdasági és külügyminiszter Puskás Ferenc és a Honvéd 1956. novemberi meccseiről posztolt fotókat, amiken a játékosok a vörös csillagos klubcímer nélkül, gyászszalaggal léptek pályára.

Egy Orbán Ottó-vers után Koltai Róbert színművész lépett színpadra, aki a Legyen úgy című dalt énekelte el.